Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

sőt magok a protestánsok is sárral dobálták autonómiánk e bevehetetlen bástyáit. Megfeledkeznek arról, hogy mennyit használt a ret. egyház a civilizátiónak a középkorban ; tanáraink, ha nem is lényesen, de tisztességesen vannak dotálva, s mindamellett a miniszter azt mondta, hogy a mi reputátíónk nagyon meg van ingatva. En azt indítványozom, hogy kövessük azon rendszert, amit Lónyay említett. (Lónyay tagadólag rázza fejét.) Iliába rázza tagadólag fejét a képviselő ur . . . kövessük azt a rendszert, amit a régiek, kik, ha az országgyűlésen nem tudták megerősíteni határozataikat, addig váltottak jegyzéket a kormánynyal mig végre megállapodásra jutottak. Ajánlom a kisebbsegi vélemény elfogadását. Makay Dániel lelkesen szól a kisebbségi vélemény mellett. Felel Baloghnak és Szásznak. Nem igaz úgymond, hogy elnyomás alatt fejlődik az egyház. Szásznak azt mondja, hogy nem szabad komoly ügygyei játszani, hanem törvényt kell hozni. A reformált egyház mindenütt ott volt eddig, a hol veszély volt, áldozataiért megvárhatta hát a kormánytól, hogy határozatait megerősítse. Ujfalussy Miklós Lónyay mellett nyilatkozik. Kiss £ lbertet Dobos beszéde fájdalommal töltötte el, Baloghéra megdöbbent, mert őt mindig okos embernek tartotta (Felkiáltások : most is az 1) Statisztikai adatokkal bizonyítja a katholikusok túlsúlyát a képviselőházban, az akadémián, a hol Révész Imre is csak levelező tag lehetett. A magyar állami egyetem kath. jellegű, ünnepélyeire a ref. püspökök nem hivatnak meg. A szent István-társulat küzd a reformáltak ellen. Ez az a tábor, melylyel küzdeni kell, azokkal az iskolákkal, melyeket Balogh csak ugy könnyen átenged az államnak. Szász Domokos a guny fegyverét használta, pedig csak az gunyolódhatik, a kinek érve nincs. Az egyház egyszer kimondotta, hogy a kormány rendeleteit csak inditvanyokul tekinti. Nem nyugtathatja meg az iskolák, nak a konventhez való utasítása. Iskola fenntartási jogunkat biztosítani akarja, azért a mult zsinati határozatokat némi csekély változtatással egészben felterjesztetni óhajtja megerősítés végett. Hivatkozik Deák Ferencre, a ki azt mondta, hogy a mely jogot feladunk, nem szerezhetjük vissza soha. (Lónyay közbeszól: nem adunk fel egy jogot sem 1) Elveti a többség javaslatát. Dobos János (személyes kérdésben). Róla azt mondták, hogy olyan, mint a vén gyerek, a ki mindennek örül, a mi csillog. Pedig ő nem gyermekesen örült a zsinatnak, hanem szive mélyéből. Kéri, hogy hagyjak meg ót gyermekies rajongác

aban. O örült a zsinatnak, mint a kis gyermek, a ki kezével nem ér< el a játékot, de anyja oda adja neki. l;

.des anyjának tekinti az államot, a ki kezeibe adta a leiratot. Örül, mert az anyjának szerez boldogságot örömével. Hosszasan polemizál Kiss Alberttel. Szentpétery Sámuel gyönyörű beszédben a kisebbség mellett szól. Ülés vége i óra után. Sept. 14. délután 5 órakor. Folytattatik a napirend: az iskolaügy felterjesztése feletti vitta. Kovács Ödön Baloghgal vitázik. Különben Lónyayval tart. Béky Sámuel Baloghgal szemben kijelenti, hogy a kormánynak nem hajlandó engedni, mert a kormánynak rendelkezésére áll a nemzetiségekkel szemben a büntetőtörvénykönyv. Pártolja Hegedűs indítványát. György Pmdre nem akar Kovácscsal polemizálni arra nézve, hogy az akadémiában mily kevés ref. van, akkor, mikor az akadémia érdemdús elnökét körünkben tiszteljük; a kérdés az, csináljunk-e együttes munkálatot? Az iskolákra és az alkotmányra nézve, a kormány nem erősítheti meg a tanügyi részt. A mi engedékenységünkben jogfeladás nincs ; indítványunk sokkal határozottabban mondja, mint az ellenzékieké, hogy egyház és iskola egymástól elválaszthatlan. Vagy talán az a jogfeladás hogy az erdélyi püspökre nézve O Felségének joga ezután is megadatott? Hisz e jog eddig is megvolt és oly fontos, hogy arról hosszú időre nem mondhat le a kormány politikai szempontból. I la a zsinat eredmény nélkül oszlik szét, sokkal rosszabb, mint ha soha sem jött vol >a létre, mert bebizonyíttatnék, hogy a kálvinista egyház nem tud nagyobb akciót kifejteni. Még ha a kormány ellensége volna egyházunknak, akkor is meg kell ragadni az alkalmat, hogy szentesittessenek azok a hatarozatok, a melyeket kivívni lehet ; ne csináljunk gravamen politikát. Nem elég az, hogy nem haltunk meg, hanem csak aluszunk, a mint Hegedűs mondta; én, mivel azt akarom, hogy az egyház ne aludjék, hanem éljen, elfogadom a többség javaslatát. Csider Karoly a kisebbségi indítvány mellett szól. A határozatok egészbeni megerősítését kívánja. Kifejti hogy az 17901. alaptörvény jogállást biztosit az egyháznak a törvény felett, azonban, ha nem terjesztetik fel a közoktatási törvény, kisiklik a protestánsok kezeiből. Csatlakozik Hegedűs indítványához. Ballagi Mór. Mint Hegedűs László tiszt, barátom, kinek szavaira még többször lesz alkalmam reflectalni, én is azzal kezdem beszédemet, hogy az ékesszólás adománya osztályrészemül nem jutott, nem is próbalom gondolatimét ékes szavakba öltöztetni ; a kit az igazság egyszerű szava meg nem győz, azt én meggyőzni soha sem fogom. Nagy szerencsétlenség, hogy a felkapott jelszók túlélik azon helyzeteket, melyek azoknak léteit adtak. Az egyház és iskola abszolút egysége is olyan jelszó, melyet hazánkban egyedül a regnum marianum uralma tett szükségessé. Kétséget nem szenved, hogy van a tanításnak egy része, melyre nézve örök időkre és absolute áll az, hogy az iskola az egyháztól el nem választható. Értem a vallástanitast, s a mennyiben iskoláink a legújabb időkig csak az egyház szolgálatára előkészítő intézetek voltak, s még jogakademiáink is