Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

számvevő székhez átteszi, mely azt a fennálló szabalyok értelmében véglegesen megvizsgálván, felette ítéletet hoz és abban a számadó gondnokot felmenti avagy elma­rasztalja. Uj §. Az illetékes egyházi hatóságok által kivetett mindennemű egyházi és iskolai adók, valamint az egy­házi tisztviselők és szolgák megállapított fizetései és já­randóságai, az egyházi és iskolai célokra az egyházi felsőbb hatóságok engedélyével felvett és az egyhaz­fenntartó tagokra kivetett évi járadéki tartozások, építke­zések ügyében történt kivetések, a 443. §. értelmében kiszabott fegyelmi eljárási költségek, egyházi magtárak, országos közalap érdekében való kötelezettségek irá­nyában, a fizetésben vagy a szolgálmányok teljesítésé­ben késlekedőktől való behajtására a polgári közigazga­tási hatóságoktól segély kérhető ; nemkülönben az egy­házi hatóságok jogintézkedései elleni ellenszegülés ese­tében is; és pedig első izben a helyi presbyterium által a községi elöljáróságtól, másod izben az egyházme­gyei, illetőleg az esperes által a vármegyei közigazga­tasi hatóságtól, meiy a kért segélyt megadni köteles. 233. §. A — §-ban elsorolt fizetési kötelezettségek kivetése ellen fizetésköteles egyháztag, ha azt a tör­vényes gyakorlattól, szabálytól, dijlevéltől eltérőnek és igy magára nézve sérelmesnek tartja, jogosítva van a ki­vetés megváltoztatásáért a presbyteriumhoz; s ha annak határozatában meg nem nyugodnék, az espereshez, illető­leg az egyházmegyei hatósághoz folyamodni, akik a ki­vetést a törvények értelmében megvizsgálják, helyben­hagyják vagy módosítják. Ha valamelyik egyháztag a rá rótt fizetést még ez esetben sem teljesítené ; avagy ha egyházi tartozásat a nélkül, hogy a felfolyamodás­sal élni kívánna, konokul megtagadná s meg nem fizetné ez esetben a presbyterium kötelessége, hogy a fizetést hanyaglók vagy ellenszegülők tartozásainak, a polgári hatóság segélyével leendő behajtása végett, az esperesi hivatalt megkeresse. 399. Az ügyek, melyekben az egyházközségi bíróság ítél : a lelkipásztorok, az egyházközségi főgond­nokok, segédlelkész, tanitó és énekvezér fegyelmi ügyei nek kivételével — az egyházközség hivatalnokai, pres­byterek, egyhaztagok és szolgák fegyelmi ügyei. 418. §. A fegyelmi eseteken kívül eső, akár tör­vényszéki, akár közigazgatási uton eddig gyakorolt egy­házi bírósági eljárásnak érintetlenül hagyásával, a tisz­tán fegyelmi ügyekben, az egyházi bíróságok az alabbi §-okban megállapított szabalyok szerint járnak el. 429. §. Ila a vizsgálat elrendelése iránti határozat jogerőre emelkedett, a vizsgáló küldöttség a fegyelmi eset tényálladékának kiderítése céljából, kihallgatja a vádlottat, a panaszost, valamint azokat, kikre az érdekelt felek a vádlevélben és nyilatkozatban vagy a vizsgálat rendén hivatkoztak. A vizsgálatnál a tanúknak előállításáról panaszló és panaszlott önmagok tartoznak gondoskodni. 435. §. A felek által felhívott, a vizsgáló bizottság által kihall gattatni szükségesnek talált és az elnök által tárgyalásra beidézett tanuk, a tárgyaláson megjelenni, vallomást tenni, s a mennyiben a vizsgáló biztosok előtt esküt nem teltek, kivett vallomásukra megesküdni tar­toznak ; a kik meg nem jelennének és esküt tenni vona­kodnának, azok a polgári hatóságnak jelentetnek be ho gy az által hallgattassanak ki és eskettessenek meg. 444. §. Az ítélet jogerőre emelkedése esetében, a bíróság elnöksége az ítélet végrehajtásáról intézkedik, s a pénzbírság behajtását vagy az elmozdítást a 400. §. értelmében az illető polgári és egyházi közegek által eszközölteti. 460. íj. Megszűnik azonban a felfüggesztés hatálya s a felfüggesztett előbbi hivatalaba visszahelyeztetik : a) ha vádlott a büntető birósag jogérvényes Ítélete által bűntelennek nyilváníttatott, és egyszersmind a fe­gyelmi bíróság is a fegyelmi eljárást megszüntette. 107. § A lelkipásztornak azonkívül, hogy mint az egyház közvetlen tulajdonát képező iskolára felügyele­tet gyakorló iskolaszéknek elnöke, a felügyeletben az egyházi törvény értelmében részt vesz: kötelessége az urasztalához készülő növendékeket előkészíteni s a con­firmátiót egész ünnepélyességgel végezni. TIZENEGYEDIK FEJEZET. A tanárokról. 162. A tanárok feddhetlen erkölcsüek legye­nek, szaktudományaikban a tudomány fejlődésével foly ton előhaladjanak. Hivatalukba a rendes tanárok a fentartó testület által élethosszig választatnak ; s ha a középiskolát melyhez választattak — egyes egyházközség, pártfogó­ság vagy'egyházmegye tartja fenn: az egyházkerület által erősíttetnek meg. A tanárok csupán erkölcsi kihá­gás, súlyos kötelességmulasztás, vagy bűntény miatt mozdíthatók el. Bűntény esetén a polgári bíróság Ítélete bevárandó, de már a vizsgálat megindítása után hivatalától felfüg­geszthető az illető egyén. Az elmozdító ítéletek mindig felebbezendők. Ideiglenesen, helyettes, vagy segédtanárokul csak ideiglenesen és meghatározott időre (rendszerint legfölebb 2 évre) alkalmazhatók. 163. §. Hivatalukba kötelesek lelkiösmeretes pon­tossággal eljárni, a megszabott tanórákat pontosan meg­tartani, az iskolai hatóságok altal megállapított tanterv, tan- és vezérkönyvek utmutatása nyomán tanítani, tanít­ványaikkal szelíden bánni, őket a tanítási órákon kivul is atyailag gondozni -- szóval az iskolai rendtartás sza­bályaihoz mindenben alkalmazkodni. 164. §. A tanároknak arra kell törekedniök, hogy az általuk előadott tantargyakat növendékeikkel meg­kedveltessék s igy azokban az előmenetelt biztosítsák. 165. §. Az oly tanárok fegyelmi ügyeiben, kik egyházközség, pártfogóság vagy egyházmegye által fenn­tartott intézetekben működnek: első fokon az egyház­megye, második fokon az egyházkerület és legfelül az egyetemes konventi bíróság itél. Ezen tanintézetek közül, melyek az eddigi gyakorlat szerint, jelenleg közvetlenül az egyházkerület hatósága alatt állanak, azokban működő tanárok fegyelmi ügyeiben, továbbra is első fokon az egyha/.kerületi, második fokon az egyetemes konventi bíróság itél. Az egyházkerület által fenntartott középiskolák taná­rai felett az egyházkerületi, azután az egyetemes konventi bíróság itél. TIZENKETTEDIK FEJEZET. A tanítókról. 166. §. A tanitói palyára lépő egyének szelid, fedd­hetlen erkölcsi életűek legyenek. Tudományos készültsé­gük igazolása végett, meghatározott vizsgáknak vettet­nek ala. 167. §. Hivatalukban kötelesek kellő szorgalmat és buzgóságot tanúsítani, növendékeikkel szeliden, s a neve­léstan elvei szerint bánni; őket az egyhád felsőbb ható­ságok által megszabott népiskolai tanterv, tan- és vezér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom