Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

könyvek útmutatásai szerint oktatni. — Kötelesek a népiskolai hatóságok rendeleteinek mindenben engedel­meskedni. Uj §.Az egyházközségek által fenntartott kisdedóvo­dak és népiskolák fölött álló hatóságok : első fokon a presbyterium s az általa választott iskolaszék ; másod ' fokon az egyházmegye ; harmad fokon az egyházkerület es legfelül az egyetemes konvent. 168. §. A mennyiben az egyházkerületek igen sok egyházában a tanitói hivatal az énekvezérséggel van összekötve, — az énekvezérekről szóló 169—171. §§-ok a tanítókra nézve is mindenben kötelezők. Debreczen, 1882. szept. 12. Gróf Lónyay Menyhért, Tóth Sámuel, bizottsági elnök. bizottsági jegyző. Erinek bevégződésével feláll Vályi János s azt mondja : ő és Hegedűs László, mint a bizottság tagjai, a többség nézetével ellentétes állast foglaltak el, s ebből olyólag ők is egy határozati javaslatot szerkesztettek, melyet felolvas. Az indítvány lényege a?, hogy a több­ségi javaslat elvettetik s minden, mit a zsinat alkotott, újra felterjesztetik indokolt felirat kíséretében. Kéri ja­vaslatukat kinyomatni, s a zsinat elé terjeszteni. Beöthy Zsigmond. A nagy konferencia elhatá­rozta, hogy a tanügy levétetik s a tanügy és egyéb levétetni kívánt jogaink mi módon biztosíttassanak. A bizottság megállapodását benyújtotta s csak ez lehet ! tárgya a további conferentíának. De nem osztja a kisebb­ség aggodalmat sem, mert a bizottság gondoskodott arról, hogy azon jogok, a melyek az egyház és iskola összefüggésére vonatkoznak, biztosiitassanak. A zsinat önként veszi le az iskolaügyet a napirendről, de jogait nem adja fel. A mi az újra felterjesztést illeti ennek lehetséget megcáfolja az ő javaslatuk indoklása, mely­ben ki van mondva, hogy mily sérelmes az egyház rendezetlensége. Az iskolaügy fentartatik, az iskolaügy­fejlesztése a konventre bizatik. Indítványozza, hogy a kisebbség véleménye ne vétessék fel, hanem csak a többségé. Lónyay. Ezen conferentia csak a kiküldött bizott­ság munkálatát tárgyalhatja. Tárgyalás közben azonban benyújthatják a kisebbségi véleményt is, majd akkor ! lehet róla határozni. Kiss Albert azt indítványozza, hogy a kisebbségi vélemény is kinyomassék s együtt tűzessék ki mind a kettő targyalásra. Vay elnök: kinyomatik, s majd a zsinat elé ter­jesztetik, addig a munkalatot pontonként vehetnők tár­gyalás alá. Kovács Albert Valyi indítványát kinyomatni s a többségével együttesen tárgyaltatni kívánja. Lükő Géza egy megjegyzést tesz. Csak a zsinat­ban lehet constatálni, hogy melyik a többség. A mi ma többség volt, kisebbség lehet holnap Ugyanazért kéri mind a két vélemény kinyomatását s nyilvános illésben tárgyaltatását. Ugy is ferde értesítések mentek ' szét a lapokba s azok nyugtalanítják a közvéleményt. Tehát tartsunk nyilt ülést s mivel nem volt időnk a , tanulmányozásra kéri, hogy holnapig szüntettessék be a tárgyalás. Vay elnök kimondta, hogy kinyomatik s nyilvá­nosan tárgyaltatik, de azért felolvastathatjuk a bizottság munkálatát. Molnár Béla a felolvasást nem ellenzi, de a pon­tonként való tárgyalást holnapra kívánja halasztani. Többen még a szövegező bizottságnak a munkála­tához készített indokolását is szerették volna kinyomat­tatní, de mivel oly terjedelmes, hogy két nap sem szedhették volna ki s mivel mint az elnök mondá taka­rékoskodnunk kell az idővel, a miből már is sokat veszi­tettünk : kimondja, hogy holnap nyilvános ülés lesz, s az ellenvélemény is kinyomatik s akkor mindkettő együtt tárgyallatik. Sept. 14. d. e. 10 órakor nyilt ülés. Elnök br. Vay Miklós. Jeggzőkönyv kitelesitése után a mai jegyzőkönyv vezetésével Mitrovicsot és Ri­tóokot, a szó'ók neveinek följegyzésével Véghelyit bízza meg, előadóul pedig Tóth Sámuelt szólítja fel. Tóth Sá­muel jelenti, hogy ujabban 7 képviselő érkezett; az összes tagok száma 103. Elnök általanos helyeslés közt indítványozza, hogy a zsinat Tóth Ferenc és Szeles József segédgondnokok Pápay Imre esperes és Szegedi Sándor debreceni tanár elhunyt érdemes tagok feletti mély fájdalmának jegyző­könyvileg adjon kifejezést. Elfogadtatik. Ezután Lónyay gr. előterjeszti mint a szövegező külön bizottság elnöke, hogy miután a mult ülés elha­tározta, hogy értekezletek tartassanak, ez értekezlet egy szűkebb körű bizottságot küldött ki, mely nemcsak a leirat által a zsinat munkálatán kívánt módosításokra készítette cl munkálatát, hanem az O Felségéhez beter­jesztendő felirati javaslatot is kidolgozta. Mindkettőt be­terjeszti, az előzőt nyomtatásban, az utóbbinak kinyoma­tásának elrendelését pedig ez alkalommal kéri. Jelenti továbbá, hogy a bizottság kisebbségben maradt tagjai u. m. Vályi János és Hegedűs László szintén egy hatá­rozati javaslatot terjesztettek be, melyet kinyomatva le­tesz a ház asztalára. Tóth Sámuel jegyző olvassa először a többség ja­vaslatát azután a kisebbség határozati javaslatát, melyek a következőkép szóllanak. A többségé : Javaslatba hozza a bizottság, hogy a legfelsőbb leiratra vonatkozólag egy önálló jegyzőkönyvi számban mondja ki a zsinat határozatilag: Sajnálattal veszi tudomásul a magyarorsz. ref. egyh. országos zsinata, hogy ő felsége kormánya ez idő sze­rint nem ajánlhatja legfelsőbb megerősítésre az e célból felterjesztett zsinati munkálatok tanügyi részét, s bár legtá­volabbról sem fogadhatja el a leirat azon felfogását, mintha az egyház és iskola ügye ref. egyházunkban el­választható volna egymástól, mely felfogás mind törté­nelmi hagyományainkkal, mind a jelen helyzettel, mind országos törvényeinkkel és jelesül az \ygo\i. évi 26. t. c. cikkel éles ellentétben van, mindazonáltal tekintettel azon körülményekre, melyek sürgősen követelik reform.

Next

/
Oldalképek
Tartalom