Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-10 / 37. szám

bölcs tanácsadója, családjának, gyermekeinek önzetlen és leghívebb barátja volt. Emlékül a maga részéről egy csinos vésésekkel s faragványokkal ellátott tajtékpipát nynjtott át. Most a tiszteletreméltók legtíszteltebbje Dr. Wandrák András eperjesi kollégiumi tanár, a magyar tudományos akadémiának tagja, az országos kitűnőség lépett az agg lelkész elé, ő, a kinek magának is a jövő évben 50 éves jubileumát üljük meg. Jobbját nyújtja az aggastyán az aggastyánnak. Örökké feledhetlen, megható jelenet ! »Ötven éves pályafutásodnak — úgymond — bajtársa vagyok, ugyanazon szent eszmék szolgálatában, me lyekért te oly sikeresen működtél. Éltünk végső alkonyán állunk. A vándorbotot leteszem nemsokára én is !' Mint a történelmi irodalom emberének a „Marci Chronicon" unicumnak lenyomatát nyújtja át az ünnepeltnek emlékül. Az üdvözletek sorát Juszth Samu sztrázsai lelkész folytatja és pedig a XIII szepesi városi esperesség nevében és megbizásából, kiemelvén a jubilánsnak, mint a Szepesség szülöttjének fennragyogó érdemeit az egyház autonom- és a haza alkotmányos jogainak törhetlen megvédé.-ében, majd a késmárki egyház utasításából Limberger István ottani lelkész egyházának konventileg hozott határozatát adja át jegyzőkönyvben, mely Klein Ernőnek, mint az egyház és irodalom terén jeleskedő oszlopembernek, méltó elismeréssel adózik. Majd a szepesfelkai egyház küldöttsége foglalta el a tisztelgők helyét, élén Blázy felügyelővel és a Krompecher testvérekkel. A régiekhez új könyeket csalt a szemekbe a tisztelgő egyház gyűlési jegyzőkönyvének a felügyelő által felolvasott azon passzusa, hogy mindenkor megújuló fájdalommal emlékszik meg Felka arról, hogy volt hű pásztora, feledhetlen lelkiatyja 32 évvel azelőtt ottani híveinek körebői nem önkényt távozott, hanem hogy onnan az önkényhatalom által fogságba hurcoltatott. A szomszéd hazafiérzelmü Kis-Szeben (Hű-Szeben) Strauch Béla lelkész által üdvözlé a honfierényekben oly gazdag jubilárt, hosszú, derült, kellemes életalkonyt kívánván neki. Az eperjesi magyar-német egyház szives üdvözletét tolmácsolta Benczúr József aggastyán; az ünnepelt férfiú rokonainak pedig üdvkivánatát Roxer Kassáról. Mindezen üdvözletekre találó rögtönzésekben válaszolt az ünnepelt. Délután két órakor a bártfai német egyház gondos Márthái, a nemes családapák és ezek nemes erényeiben nevelkedett leányai fogadták a közelről és távolról megjelent tisztelgő férfiak és az ünnepélyt buzgósággal és áldozatokkal rendezett férjek nagy számát a teritett fehér asztaloknál a „Krumpholciánum"*) tágas termeiben. Lukullusi ebéd, az anyák által a leg*) Krumpholcz, bártfai polgár ennekelőtte több évtizeddel 4000 forintnyi alapítványt tett azon kikötéssel, hogy ezen tőke a bártfai német egyház kezelése mellett mindaddig gyümölcsözzék, mig oly öszszegre nem szaporodik, hogy abból Bártfán egy hitfelekezeti jelleg nélküli városi kisdedóvodát lehet állítani, mely azonban mindenkor a bártfai német egyház felügyelete alatt maradjon. Ezen kisdedóvoda ezelőtt két évvel állíttatott fel. ízletesebben elkészítve, a legszívélyesebb vendégszeretettel felajánlva, az egyház szép leányai által serénykedő forgolódással föltálalva, igézőleg kedves unszolás-nógatással kínálva. A lakoma késő estig tartott. Es ha nem is zuhogott volna a felhőszakadásszerű eső, mely a vendégek távozását az étteremből lehetetlenné tette, lehetetlenné teszi vala a távozást a vendéglátó nők rábeszélő — kényszerítő ottmarasztása. Megeredt a pohárköszöntéseknek is az árja. Toasztokat mondtak Brósz Jónát, Topercer Albert, az ünnepelt, Sztehló János, Strauch Béla, Kaczvinszky apát, Csiskó János, Benczúr József, Roxer, Schleiminger járásbiró stb. Az ünnepély méltó befejezéseül szolgált az, hogy miután Topercer Albert felügyelő bártfai egyházának híveit lelkes szavakban az egyházszeretetre, a hazai protestáns közegyház által létesített és gondozott alkotások iránti érdeklődésre buzdította és figyelmöket ezen alkotások közt különösen a honi evangyeliumi gyámintézetre, ennék szamaritanusi munkájára irányította volna : Strauch Béla ott helyt a jelenlévőket gyámintézeti adakozásra hívta fel és poharát fogva, abba adományokat gyűjtött, 23 frt 56 krt, mely összeghez maga Topercer Albert 5 forinttal járult. Ez a szép siker Fekete Istvánt a bártfai tót egyház felügyelőjét ismét arra késztette hogy a sárosmegyei magyarositási egylet javára gyűjtést kezdeményezett és begyült e nagy horderejű célra is 5 forint 31 kr- Strauch Béla. A barsi ref. egyházmegye őszi közgyűlése. (1882 aug. 30.) Viharos ülés lett volna, mivelhogy minden tényezők megvalának arra nézve, hogy kitörjön a vihar : sértett és csonkított érdekek, elfojtott boszú, fondorlat, hiúság, meghiúsult merész tervek s más háborgó elemek várták az alkalmat a küzdelemre. Sőt a fitymálás éles, bántó szele már fodrokat vert a víztükrén s nyomban rá durva moraj hallatszék, midőn Neptun szigonyát fölemelve, megfeddé a háborgó elemeket . . . quos ego! ... és aztán csendesség lőn, békesség és tán jóakarat is. Rózsa István elhunytával Pápán egy gymn. tanszék ürülvén meg, ennek mielébbi betöltése végett szavazat kívántatott e. megyénktől is. A 6 pályázó közül mi Sebestyén Dávid, jelenleg bonyhádi gymn. tanárra adtuk, szótöbbséggel, szavazatunkat. Ellenjelöltje Kiss Elemér volt, ki épen helyettesité ama tanszéket s igy méltányos s illő lett volna ő rá szavaznunk, annyival is inkább ; mert szép okmányai is mellette beszéltek ; de többen, noha nem szebben beszéltek Sebestyén mellett. Majd a 9 e. megye közül, a melyikre megy az általános többség szavazata, az leend elválasztva valósággal. Sebestyén már kapott egy voxot. Ha megnyerné a többséget, kívánjuk hogy legyen hajdani névrokonának szellemi örököse. Négy egyház van ez idősyerint nálunk üresedésben. Várad, Mohi, Bori és Orobzi. Ama kettő a törvényszabta