Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-20 / 34. szám

ünnepe alkalmából közöljük ezen egylet 56-ik számú röpiratát, mint amely ez áldott egyletet legalaposabban ismerteti az azt közelebbről nem ismerő közönséggel. A röpirat kivonatilag ím ez : Micsoda és mit akar a Gusztáv-Adolf-egylet ? A mikor e kérdésre válaszolunk, számítunk reá, hogy azon hitrokonok is,. kik egyletünket már ismerik és megkedvelték, nem Veendik rossz néven, ha őket újra emlékez tétjük annak fontosságára és eredetére. A Gusztáv-Adolf-egylet evangyeliomi keresztyéneknek oly egylete, mely a katholikus népesség közt elszórtan és kis gyülekezetekben élő hitrokonokat arra kívánja segíteni, hogy a rendes istenitiszteletet és rendezett lelki gondozást, mely önerejükből nem telik, megszerezhessék. Nevét vette az egylet Gusztáv Adolf svéd királytól, ki a 30 éves háború idején hazájából Németországba hitrokonaink segítségére jött. A 30 éves háború (1618 — 1648.) vallásháború volt, oly célra megindítva, hogy az evangyéliomi egyházat és tant végkép kiirtsa. Az 1629-ik évben e cél, kis híján, el volt érve. Az evangyélmiak már nem állíthattak ki több sereget a győzelmes katholikusok ellen. Már törvény is volt hozva, mely az evangyéliomi egyház közelebbi megsemmisítését tette kilátásba, a mikor Gusztáv Adolf kis, de vallásos és vitéz sereggel kötött ki Pomerániában és a katholikus seregek ellen győzelmesen nyomult elő. 1632. november 6-án, mint győző, hősi halált halt a lützeni csatában; de akkor már annyi előnyt vivott volt ki az evangyélmiak részére, hogy nékik utóbb a vesztfáliai békekötésben a németországi katholíkusokkal egyenlő jogokat kellett biztosítani. Igy lett Gusztáv Adolf evangyéliomi hitrokonainak Istentől küldött megmentője. Lützennek körülbelől azon helyén, hol elesett, 13 parasztember segítségével állította fel lovásza, Erichson, amaz egyszeiű követ, melynek sokáig kellett elégségesnek lenni arra, hogy megjelölje amaz, egész Németországra nézve főfontossággal biró áldozati halálnak helyét. Ámde ezen áldozati halálnak Isten kegyelmes végzéséből még 200 év után is kellett az egyetemes evangyéliomi egyházra új, gazdag áldás forrásává lennie. A hálás utókor végtére rájött arra a gondolatra, hogy Gusztáv Adolfnak méltóbb emléket állítson és íme, 1832. nov. 6-án a lützeni csatatéren roppant néptömeg volt a végre összegyülekezve, hogy a svéd kő fölé emelendő emléknek ünnepélyesen tegye le alapkövét. Ezzel kapcsolatban ugyanott indítványozták, hogy a hitrokonokért hősi halált halt királynak még egy más, élő emléket állítsanak oly egylet alapításával, mely ugyanúgy mint egykor Gusztáv Adolf karddal, a szellem fegyverével és a szeretet adományaival segélyt vigyen szorultságban lévő hitrokonainak. Ez a Gusztáv Adolf-egylet eredete. Kis kezdetből kiindulva, mind gyorsabban növekedett. Most magában foglal 44 fő, 1387 fiók- és 388 nőegyletet. Az utolsó számadási évben, 1879/80-ban 1193 gyülekezetet segélyezett 740,954 márkával (422,307 frt 78 kr.) és egészben eddigelé már 16 millió márkát (9 millió frton felül) fordított több mint 2800 gyülekezet segélyezésére. Legtöbbje e gyülekezeteknek neki köszöni a végveszélyből való kimentetését. Sok gyülekezet az egylet bátorító eljárása és segítsége nélkül nem is merészelt volna életre kelni.A nagy területen szétszórtan lakó ev. családok sohasem tartották volna lehetségesnek, hogy gyülekezetté tömörüljenek, s magokra hagyatva könnyen elbukhattak volna azon elszakitási kísérletek közben, melyek kath. környezetökben ritkán hiányoztak. Pedig az áttérés a kath. egyházhoz még nem is a legveszedelmesebb körülmény. Rosszabb ennél az, hogy sokan, ha huzamosan nélkülözik a templomi áhitatosságot, lassanként elvesztik a lelki táplálék iránti szükség érzetét és teljes istenfeledésbe sűlyednek. Ily inség ellen már eddig is erélyesen küzdött a G.-A.egylet. Eddigelé közreműködött 1135 templomésimaház, 677 iskola és 397 paplak építése körű1

. Hozzájárult 401 épületjavitáshoz, 129 templomi, iskolai és temetői telkek szerzéséhez, 396 papi és 1130 tanitói fizetéshez. Segélyezett és még folyvást gyámolit 43 képezdét és más tanintézetet, confirmánsok 244 intézetét, melyekben nagyon messze lakó szülők gyermekei a hitben megerősítéshez előkészíttetnek, végre 17 özvegy-árvaintézetet. Az utolsó esztendőben fel lett szentelve 2 2 templom és imaház, melyekhez a G.-A.-egylet lényegesen járult, ezeken felül elkészült 11 iskola és 6 paplak. Örökké hangoztatják, hogy a számok beszélnek. Igaz is, mert ezek a számok hangosan szólnak az inség és nyomor ezernyi ezer eseteiről, az evangyéliomi testvéri szeretet erősítő és mentő tetteiről és az áldásnak azon árjáról, melyet a segitő szeretet eddig is már szétárasztott. De bármi nagyot tett legyen is már eddig a G.-A.-egylet, ezeknél még sokkal nagyobbak teljesítendő feladatai. Még százszámra vannak gyülekezetek, melyek velünk egy hitet vallanak, de tényleg nagy veszélyben, nyomorban és üldözések közt élnek. Az 1879/80-ban segélyezett 1193 gyülekezet közt még csak 10 jutott annyira, hogy az egylet támogatására többé nem szorul. Ellenben 16 templom, 11 iskola, 13 paplak van épülőfélben és az egylet gondozása alatt álló evangyélmí hitrokonok számára ez idő szerint még 131 templom, 67 iskola, és 57 paplak hiányzik, eltekintve attól, hogy még 302 gyülekezet nyög másfélmillió frtnyi nyomasztó adósság terhe alatt. Kedves hitrokonok 1 Legtöbbnek közületek alig van sejtelme a szétszórt evangyéliomi gyülekezetek gyászos egyházi állapota felől. Ti legnagyobbrészt oly egyházaknak tagjai vagytok, melyek méltó templommal, szabályszerű istenitisztelettel és kényelmes iskolával bírnak, hol minden egyháztag baj nélkül részt vehet az istenitiszteletben és örömében, bánatában könnyű szerrel juthat lelkészhez. De gondoljátok magatokat bele oly gyülekezet helyzetébe, mely a rendes istenitiszteletnek minden segédeszközei nélkül szűkölködik. Ily gyülekezet áll körülbelől 500 — 1000 lélekből, kik 20—30, sőt gyakran még több helységben, több négyszegmértföldnyj