Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-01-01 / 1. szám
kezletek, missióügy, énekügy, takarékmagtárak? egyházi épületek biztositása stb., napirendre kerülnek, és nekünk mindazokhoz hozzá kell szólanunk. Időközben Székács az evang. egyházban megteremti az e. e. e gyámintézetet, kapcsolatba hozza a Gusztáv-Adolf-egylettel és lapomban az eredményről számolva folytatja az arra vonatkozó közleményeket; míg református részről a kerületenként alakítandó segélypénztárak eszméje, bár tényleges eredményre nem igen vezetett, az elméket folyvást foglalkoztatja, s az arra vonatkozó tervezgetések a lapban szintén helyet foglalnak. Az egyházban élet volt s ez bő anyagot nyújtott arra, hogy a lapban is élet legyen. Ez állapot azonban soká nem tartott. A lázas izgatottság, mely a veszélyeztetéssel járó pátens elleni mozgalomban oly természetes volt, a kiküzdött restitució nem kisebb hévvel folytatott müvére is elhatott és az egyház iránt ekkép kifejlett élénkebb érdeklődés sok jónak lett kútfeje. De már 1862-ben észre lehetett venni, hogy az évekig tartott exaltácio, a mint lelohadt, oly állapotnak adott lassanként helyet, mely aléltságával az azt észlelőben unalomnál egyebet nem keltett. Az élet nem közönséges pangása állott be, és állásomat mint lapszerkesztőét fatalissá tette. Az emberek kicsinyes torzsalkodásaikkal ostromoltak, s ha itt-ott engedtem, akkor a nem érdekelt rész méltó panaszra fakadt, hogy a személyes polémiák elvonják a lapot rendeltetésétől. Ily körülmények közt idején lenni láttam, hogy a kor szellemi mozgalmaira, a vallásügy benső, tudományos kérdéseire fordítsam a figyelmet. Ismerve azonban közönségünk idegenkedését minden oly theologiai kérdéstől, amely a gyakorlati élettel közvetlen nem érintkezik, célszerűnek tartottam közönségemhez kerülő uton férkezni, s egy kis fogással éltem. A külföld egyik hires theologusának oly cikkét közöltem, mely a hagyományos hitnézetekkel homlokegyenest ellenkező tartalmával az effélékhez nem szokott embereinket felriasztotta. Filó nagy tudós apparatussal és a meggyőződés hevével szólott a dologhoz, s midőn cikkét e szavak, kai végezte- s a mi vigaszt és húsvéti örömet az evangyeliumok 18 századon keresztül az én lelkem számára is megőriztek, azt Schweitzer theol. tudományosságának és hirnevességének lombikjában elpárologtatni nem engedem/ — ügyesen rámutatott a kérdés gyakorlati nagy fontosságára, és cikke mintegy biztatásul szolgált arra, hogy szóljanak a dologhoz, a kik értenek hozzá. Tudományos vita keletkezett, pro et contra heves nyilatkozatok történtek, melyek együtt véve egész kis irodalmat képeznek. Az egésznek végeredménye pedig a lett, hogy >; > a theologiai tudományos eszmék szép tömege hozatott közforgalomba és az üdvigazságok iránti érdekeltség a protestáns közönség minden rétegeiben nem közönséges foglalásokat tett." E mozgalom egyik leghatalmasabb visszhangja gyanánt említhetjük Révész Imrének „a magyar protestáns irodalmi társulat< ( létesitésére irányzott felszólalását, mely az 1863 iki évfolyamban >; > A protestantismus és a tudomány" cím alatt jelent meg, később több cikkben a valósulás küszöbén állónak mutattatott be és tekintve a 100 frtos alapító tagokul és részvényesekül tömegesen jelentkezettek számát, működése kétségen kívül megindult volna, ha a m. k. helytartótanácshoz id. b. Vay Miklós által benyújtott alapszabályok kedvező elintézést nyernek Pálffyt illeti a dicstelenség, hogy ezen, nemzeti irodalmunkra nézve nagyfontosságú társulat meg nem alakulhatott. 1863-ban a bécsiek még mindég nem jutottak volt el oda, hogy botor politikájuk véghatárát lássák, még mindég iárta az u. n. Sistirungssystem nemzetölő veszettsége, s így nálunk a nyilvános élet pangása nem szűnvén, a lapra nézve sem láttam még elérkezettnek az időt, hogy az 1861 óta követett programmal felhagyjak. Folytattam tehát az angol theologiai ujhodás kiváló mozzanatainak előadását s az „Essays and Reviews* ismertetése után megirtam »egy missionarius (Colenso) önvallomásait€ Később Renan híressé vált Jézus életére kerítettem a sort és kiadtam Renanianámat, megirtam és kiadtam 3Bibliai Tanulmányaimat* és végre ügyet vetvén a hazai theologia gyér tudományos termékeire is, megirtam Szeremlei Gábor és Kis János dogmatikáinak beható biralatait. Segítségemre voltak a tudományos tájékoztatások előállításában Molnár Aladár, ^Apologiai tanulmányaival" és ^Tűnődések tudományos életünk felett* című értekezésével, Révész Imre szá-
