Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-30 / 31. szám

Mind a három fokon az ének, ima és a bibliai vers ok­vetlenül szükséges. A Radvánszky-alapot illetőleg, — mely úgy lett volna előteremtendő, hogy minden ev. család 2 frt fizeté­sére kötelezze magát, — az esperesség ragaszkodik mult évi határozatahoz, mely szerint az egyes családok ma­guk szabadon határozzák meg, mennyivel kívánnak amaz alaphoz járulni, a szegények természetesen az adakozás alól fölmentetvén. Klein Ernő bártfai ev. lelkész, ki egykor esperes­ségiinkben, Felkán működött, ez évi augusztus hó 28-kán 50 éves jubileumát ünneplendi. Az elnökség felkéretik, hogy az ünnepeltet az esperesség nevében megfelelő módon szintén üdvözölje. Legközelebbi gyűlésünk Felkán fog megtartatni. Weber Samu. Az uj-bélzerindi ref. egyház köréből. E lap 25-ik számában a 791 -ik lapon, az uj-bélze­rindi egyházközség szellemi s anyagi erejét híven fel­mutató adatok soroltatván elő, a lelkészi fizetés, mindent pénzértékre véve, öszszesen 421 frtra, a tanitói 276 forintra van téve, a kettő együtt 697 forintra. És ez igy is volt akkor, midőn 1880. elején az itt közzétett statisztikai adatokat az esperesi hivatalnak nyilvánosságra hoza­tal végett meg kellett küldeni, a mikor még az árviz miatti elpusztulás után is két belhivatalnok szolgált ezen újra alakulandó kisded és szegény egyházban. Az 1881. év tavaszán tartott nagyszalontai egyház­megyei gyűlésen azonban a megfogyott és felette meg­gyengült kisded egyházközségben a két belhivatal he­lyett csak egy lelkésztanitóság állíttatott fel, még pedig, fajdalom, az azelőtti lelkészi fizetésnél sokkal kevesebb fizetésre ; és alulírott azt, mint ez egyháznak 36 év óta lel­késze, 68 éves agg létére is kénytelen volt elvállalni. Az azelőtti lelkészi fizetés ugyanis, a tanitóit nem emlitve, volt 86 frt készpénz, 16 köböl búza, 16 köböl aljgabona, 8 öl fa, 5 kocsi széna, 27 hold árvizjárásos föld. És most a háromszorta nagyobb teherrel járó lel­késztanitói hivatalhoz csak 50 forint, 12 k., 2 v. búza, 12 k., 2 v. aljgabona, 6 öl fa, 5 kocsi széna és a tanitói 10 hold még árvizjárásosabb kaszáló föld javadalmazás vau csatolva, megjegyezvén azonban, hogy az egyházkerü­leti gyűlés e lelkésztanitói fizetést csak egyidőre erősí­tette meg. Az újonnan megállapított, megcsonkított lel­késztanitói fizetés a szokott kulcscsal való kidolgozás sze­rint tehát nem megy többre 340 forintnál, a tandíj is el lévén törölve, holott azelőtt a lelkészi fizetés ma­gában véve 421 forintra ment fel. Igy áll a dolog lelkésztanitói fizetésemre nézve. S ezt közzétenni ugy a közönség tájékoztatásául, mint a magam érdekében kötelességemnek ismertem. Nem mulaszthatom el ez alkalommal egyszersmind nyilvánosságra hozni azon adományokat, melyekkel egyes jóltevőink szomorú helyzetünket enyhíteni igyekeztek. A ref. egyházközség és annak szegényei részére adakoztak a mult évben Budapestről Bodola Lajos ál­lami főmérnök ur 5 forintot, Korizmics László ur 2 frtot, Fehér Miklós ur 2 frtot. Fónagy László főszolgabíró úr küldött a mult év tavaszán Szalontáról, a szegények részére 100 forintot, melyből 50 forintot, egy gyűjtés alkalmával több jó­szívű szalontai lakos rakott össze, 50 frtot pedig a de­rék város nagyérdemű elöljárósága a város pénztárából adományozott. A kisjenői követválasztás alkalmával pedig a mult nyáron Sternthal Adolf és Sternthal Salamon testvér-pár, izraelita földbirtokos urak megértvén az árvíz által el­pusztult, de újra alakuló igen szegény bélzerindi egyház­község nehéz helyzetét különösen a templomukra nézve, a mennyiben az az elpusztult falu helyén maradván, ma­guk erejéből másikat építeni soha képesek nem lesznek : e derék mózesvallású töldbirtokos urak segítségüket nem­csak megígérték, hanem mindketten a felekezetiességen felülemelkedve, nagylelkű kegyes adományozásaikkal szegény egyházunkat megsegíteni is szíveskedtek, adván Sternthal Adolf gyulavarsándi birtokos ur 25, Sternthal Salamon nagypeéli birtokos ur 20 forintot, mely 45 forint, mint e szent célra legelső adomány, gyümölcsö­zés végett azonnal elhelyeztetett a nagyszalontai ta­karékpénztárba. Mindezen nagylelkű jóltevőink, egyházunk nevében fogadjak forró hálánk s köszönetünk nyilvánítását, s Is­tentől vegyék méltó jutalmukat 1 Szöcs Imre, ref. lelkésztanitó. Dr. Szeberényi Gusztáv superintendens körútja. (Folytatása és vége.) Gyónra jun. 20-án estefelé érkezett meg a püspök ur. A határon bandériummal és több úri fogattal várták s Konkoly József szolgabíró és felügyelő és Dómján János jegyző üdvözölték, a templomtéren pedig Áchim Mihály lelkész fogadta. Gyónón 1740-ben tótok telepedtek le, kiknek utódaik ma tiszta magyarok. A telket, melyen a templom, paplak és iskola áll, Halász Péter és Zlinszky János adták az egyháznak, melynek azonban csakhamar nagy üldöztetést kelle kiállania. 1767-ben imaháza bezá­ratott s Hiros Sámuel tanitó elűzetett. A számadási könyvek bizonysága szerint, a sárii plébanosnak, hogy vallásgyakorlatukat ne háborgassa, malacok, ludak adat­tak, sőt a »váci püspöknek is engesztelő áldozatot vittek egy borjú képében.4 Jelenleg van szép temploma, cél­szerű új iskolaháza és megújított paplaka. Báró Pod­maniczky János 1837-ben 153 vékaval magtárt alapított, mely az egyháznak nagy hasznára van. 1871. jul. 26. el­halt lelkésze, Bartholomaides Sámuel, toronyórára 300 frtot hagyományozott, mely eddig 757 frt 30 krra sza­porodott fel. Lélekszám 872. Az istenitisztelet után, melyen Áchim Mihály szónokolt s a superintendens az

Next

/
Oldalképek
Tartalom