Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-30 / 31. szám

ének vagy átírás találtatván csak: addig ebben már teljesen határozott irány tapasztalható. Az én sok zsör­tölődéseimből-e, vagy saját intentiójukból, észrevették szent poétáink azt, a mit a közp. bizottság tavalyi (Ko­lozsvár, julius 6.) jkönyvében kimondott, hogy t. i. csak eredeti magyar verseket és dalokat fogad el; hadd éne­kelje a mi népünk is már egyszer saját lelkének szüle­ményeit s szűnjék meg e részben is a külföldnek fliája lenni, a mint hogy e füzetben már feles számmal van­nak igazi magyar versek, melyeket a mi népünk csak­ugyan saját lelke szüleményeiül vallhat. Valaki csakugyan megfogadá az én szavamat, s például a második zsoltárt — és pedig igen szépen — átirá az általam e lap 9. számában ajánlott méreten : 10-es sorok : Te az erdők | virágait | járod .... nagyon helyesen, két coriambus, egy spondeus, 11-es sorok: Megkövetem | a tens nemes | várme­gyét. . . .ismét helyesen, két coriambus, egy creticus (vagy e helyett — mert vele egyenlő nyomású — magyar dactylus). Másik szent poéta pláne az 51. zsoltár átírásánál odajegyzé, hogy a »Cserebogár8 méretén van irva. He­lyesen. Ha valahol, úgy itt alkalmazható a példaszó : castis sunt omnia casta, vagy sanctis sunt omnia sancta, mert ez csakugyan saját testünkből való test és cson­tunkból való csont. Minden költészeti vagy zenészeti mű igaz becsét a rythmus adja meg, s az olyan ének igaz becse, melynél a görög, római vagy a német vi­lágba kell elébb magunkat mintegy átélni, ránk nézve merőben elveszett. Ezúttal, — mivel nem káptalan az ember feje, hogy egyszerre befoghasson mindent, de meg e dolog kell, hogy folytonos vizsgálódás tárgyát képezze, — legyen szabad még néhány formát ajánlanom szent poétáink figyelmébe, mikre azóta akadtam, mióta a ma­gyar méretet e lap 9. és 18. sz.-ban kifejtettem. A nyolcas soroknál a 3 + 2 + 3 méretnek kétféle kifejezését talaltam költészetünkben : a) Töltsd tele | pajtás I poharam .... prosodicus méret : dactylus, spondeus, anapaestus. b) Nem ettem | még ma egyebet proso­dicus méret: dactylus, spondeus, molossus ; az alahúzott ,egyebet* szó, molossus, mely oly gyönyörűen vánszo­rog le, hogy egy ütemben nem fér meg. A tizes sornál van még 4+2 + 3-f-i kifejezés is, például : Kiállók a | házam | kapuja- | ba . ... prosodicus méret: coriambus, spondeus, anapaestus, fél spondeus nyúg-gal (pausa). A tizenkettős sornál található még a 2 + 4+2 + 3+ 1 kifejezés is, például: Nincsen | a kancsónal | külömb | kalamá- ! ris . . . prosodicus méret: spondeus, coriambus, spondeus (vagy ha tetszik: trocháus), anapaestus, fél spondeus nyúg-gal ; vagy trocháussal a harmadik ütemben, mert hogy a spondeus utóhangja megrövidülvén trocháus lesz belőle, helyét nyűg tölti ki. Található néhány idegen alakzatú ének is e füzet­ben, de már csak kevés, valamint néhány nagyon zsidós zsoltár is. Nagyon hiszem, hogy az idegen alak és tar­talom át fog nemsokára változni vagy végkép elmo­sódni, a mindinkább erőre kapó nemzeti és keresztyén szellem áramlatában. Kálmán Farkas. BELFÖLD. A sáros-zempléni ág. h. esperesség nyilat­kozata. A lapunk mult számában emiitett ama nyilatkozat, me­lyet a sáros-zempléni esperesség megbízásából Benyó János ófalvi lelkész ur fogalmazott s melyet a nevezett esperesség lelkészei és tanitói alá fognak írni, egész ter­jedelmében igy hangzik : Nyilatkozat.*) A folyó évi julius hó 11-én Eperjesen egybegyűlt sáros-zempléni ev. esperesség, többrendbeli ügyeinek tárgyalásánál éber figyelmét kitérj észté ama, útóbbi időben sokoldalú, részint röpiratokban, részint pedig lapokban megjelent vádakra, mintha a protestantis­mus Magyarországon főfészke lenne a panszlavismusnak. Ezen alaptalan vádak ellenében saját igazolásunk végett a következő nyilatkozatot közzétenni tartjuk szükségesnek. A gyanúsítást és a vadak halmazát mély rejtély­nek tartjuk. Tiszta észszel, vallásos kebellel és hazafiúi érzülettel fel nem foghatjuk, hogy mi indíthatta ez idő­ben az irodalom terén foglalkozókat is arra a bűntényre, mely szerint néha a könnyelműséggel határos vakmerő­séggel sárba tiporni akarják a protestantismus dicső nimbusát. Éretlen gyermeki játszmának vegyük-e ezen sárral való dobálózást, mely idővel szintén változásnak van alávetve ? Az ilynemű támadások ellen, melyek a batrachomüomachia (levegőben való hadonázás) állás­pontjára sülyednek alá, minden védelmet feleslegesnek tartunk. Vagy a vádak inditó okai abban a jóakaratban keresendők, hogy a protestantismus, az ország színe előtt keresztülvitt purifikatiója, tökéletesbitése által an­nál dicsőbb fényt áraszszon magyar hazánkra ? Ezen jó­*) E nyilatkozat a superintendentiához is fölterjesztetett a kö­vetkező sorok kiséretében: »Nagyméltóságú és főtiszteletű kerületi gyűlés! A folyó évi julius hó ii-én Eperjesen tartott esperességí gyűlés határozatából aláirt »Nyilatkozatot* van szerencsénk a Nm. és főtiszteletű kerületi gyűlés kegyes színe elé azon alázatos esedezés sel fölterjeszteni, hogy ez által protestáns kötelességérzetiinknek is eleget tenni óhajtván, egyrészt a sáros-zempléni ev. esperesség hazafias jellemét ünnepélyes elismerésben részesittetni, másrészt pedig a többi kerületi esperességeket is hasonnemű nyilatkozattételre felhívni s ennek alapján a protestantismusra szórt vádak ellenében az egész tiszai ev. kerület kétségbevonhatlan szeplőtlenségét a maga tiszta fé­nyében Istenünk és magyar hazánk előtt megőrizni méltóztassék.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom