Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-30 / 31. szám

tésére. Keresztyén növendékek tandíja 10 frt, zsidóké 15 frt. Ezenkívül a francia nyelv tanításáért 10 frt., zongora tanitásaért pedig naponkénti órával 60, három órával hetenkint 30 frt fizetendő. Bentlakó növendékek 300 frtot fizetnek. 29. A miskolci ág. h. ev. algymnasium és elemi iskolák értesitője. Igazgató a gymnasiumban Barzó József, az elemi iskolában Sturmann Andor. Növendékek sz. a gymnasiumban 84, kik közül 42 ág. h., 31 zsidó; az elemi iskolában 187, kik közül 92 fiu, 95 leány. A gymnasium felügyelőjévé Dr. Markó László, megyei főorvos választatott meg. Az elemi iskolaban igen üdvös intézkedés történt arra nézve, hogy a szegény növendékek az egyházi pénztár csekély igénybevételével ingyen tanszerekkel láttassanak el. Elhatároztatott ugyanis, hogy ezentúl a tanszereket a tanítók tömegesen és egyszerre rendelik meg, aminek következtében aztán a kereskedőktől provízióban részesülvén, e provízióból a szegény tanulókszámára tanszereket vásárolnak, A lefolyt évben a provízió 24 frt 63 krra rúgott. A tanitói kar egy alap szervezéséhez fogott, melynek célja egyrészt a tanítók fizetésének javítása, másrészt az, hogy az állami nyugdíjintézetbe fizetendő illetékek abból fedeztessenek, végre hogy a tanítók abból olcsó kölcsönt kapjanak. Ezen tanitói alap gyarapítására szolgálnak : a tanítók javára névnapjaik alkalmából gyűjtött szabad adományok, a tanitói kar által évenként rendezett gyermekelőadás tiszta jövedelmének fele része, az ezután választandó tanítók fizetésének évenkint beszolgáltatandó egy száztólija, az egyház húsvéti ofTertoriuma stb. Az alap, melyhez a többi közt Radvány István egyházi felügyelő 100 frttal járult, jelenleg 215 frtra rug. 30. A miskolci államilag segélyezett polgári fi- és leányiskola értesitője. Igazgató Galffy Ignác. 31. A modori államilag segélyezett nyilv. polgári fiu- és leányiskola 7-dik értesitője. Igazgató Baltzár Ágoston. 32*. A munkácsi m. kir. állami gymnasium értesitője. Igazgató Eankovich Sándor. Értekezés: A világrendszerek (physika-földrajzi tanulmány), Simsa Kornéltól. 33. A munkácsi községi iskola értesitője. 8-dik évfolyam. Igazgató Sárkány Gábor. 34. A nagybecskereki főgymnasium értesitője. Igazgató Arányi Béla. Értekezés : A hasonlatok Homeros Iliasából és Odysseájából, Lichtenegger Józseftől. 35. A nagykanizsai államilag segélyzett községi nyilv. polgári fiúiskola 10-dik értesitője. Igazgató Morgenbesser János. 36. A nagykanizsai polgári iskolai tantestület által felserdült leányok számára miniszteri engedélylyel rendezett rendkívüli tanfolyam értesitője. Szerkesztette Hoffmann Mór. p>tekezések : Egy pár szó a leányok kiképeztetéséről, Hoffmann Mórtól. A tanfolyam keletkezésének és fennállásának rövid története. 37. A nagyrőcei államilag segélyezett községi hat osztályú polgári iskola 6-dik értesitője. Igazgató Rőcey István. Értekezések : Adatok Nagy-Rőce monographiájához, Felméri Alberttől. Adatok az intézet történetéhez, az igazgatótól. 38. A nagyszombati felekezetnélküli polgári fiúiskola 3-dik értesitője. Igazgató Goldberger Soma. 39. A nagyváradi m. kir. állami főreáliskola értesitője. Igazgató Vidovich Bonaventura. Értekezés: A rajzoktatásnak fontosságáról és annak előnyeiről, Szamossy Elektől. 40. A premontrei kanonok-rend nagyváradi főgy mnasiumának értesitője. Igazgató Várszély Ármin. Értekezés: A magyar színészet irodalomtörténeti fejlődése, Ponty Kelementől. 41. A nagyváradi r. kath. népiskolának 13-dik értesitője. Igazgató Lázár Miklós, t. kanonok. Értekezés: Neveljük kegyeletre az ifjúságot, Jakobovics Dezsőtől. TÁRCA. A második füzet. A közp. ének-bizottság elnöke, ismét adott ki „kézirat helyett* egy füzetkét az uj énekes könyv számára beküldött énekekből, mely többek közt hozzám is megküldetett bírálatra. Erről akarok néhány szót szólani. Miután azonban e lap 27. sz. 856. hasábján a t. szerkesztőség nyilván mondja, hogy a kézirat gyanant kiadott nyomtatványokról az irodalmi szokás tiltja, hogy véleményt mondjunk : nem akarok úgy cselekedni, mint az én igen tisztelt társam I. S. a ,Magy. Prot. Egyh. és Isk. Figyelő4

ez évi V- VI. (kettős) füzetében az első füzettel cselekedett. Nem is a nagyközönség elé való minden vélemény-nyilvánítás vagy biralat a beküldött énekekről. Azok kiadatnak nekünk, mi aztan meghanyjukvetjük őket a legapróbb részletekig; véleményünket annyival is inkább szabadon nyilváníthatjuk, mert az énekek névtelenül vannak adva, s tudjuk, hogy birálatunk a bizottság körén túl nem megyen ki, s ha egynémely énekre rá is ismerünk, hogy az volt már nálunk, a szerző által bizalmasan küldve előleges kijavításra : csak örülhetünk, midőn látjuk, hogy a buzgó munkás szerző magáévá tette jóakaratú figyelmeztetésünket s iparkodott énekét a szerint módosítani. Az ilyenre egyszerűen rámondjuk, hogy beveendő, a többiekben — ha vannak — kijelöljük a hibákat, az igazítandó helyeket, vagy a minőséghez képest ráirjuk e szót: használliatlan, természetesen mindent mindig okadatolva. Igy készül lassan lassan a mi uj énekes könyvünk. Mondám, hogy a most kiadott 2-dik füzetről akarok néhány szót szólni. Átvizsgálva a legapróbb részletekig e füzetet, az elsőhöz képest nagy, és pedig örvendetesen nagy haladást tapasztaltam. Mig az elsőben nem volt semmi határozott alak vagy alkotás, alig két-három igazán szép