Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-07-30 / 31. szám
PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HI VA'FA L: IX. ker, Kinizsy-utca 29. si. I. £m. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s "vidékre postai küldéssel félévre i frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: t hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. m Teljes széLirx-úi példányokkal mindég szolg-áll h?.tunk. Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetősök lejárt, anna.k megujitására felkéretnek. „Egy botránynyal kevesebb/' Ily cím alatt hoz a „Magyar Állam" julius 6-iki számában egy cikkecskét, melyben hálát ad a mindenhatónak, hogy egy apostata pap, ki gymnáziumi igazgató volt, nyugdíjaztatott. Nem reflektálnánk a „Magyar Állam" véleményére, ha nem elvi jelentőségű dologról volna szó, s ha e lapot a nagyközönség nem tartaná, — jogosan-e vagy jogtalanul, nem akarjuk eldönteni — a magyar katholikus papság hivatalos organumának; ha azt hihetnők, hogy a „Magyar Állam" qualifikálhatlan támadási modora hatástalan maradna a megtámadottra, ki ez esetben Magyarország vallás- és közoktatásügyi ministere; ha végre nem volna oly végtelenül elszomorító azon tény, hogy ilyen orgánumokra még hallgat is valaki. Hogy azonban olvasóink azt, amit a „Magyar Államnak" mondani akarunk, teljesen megértsék, - miután nem tételezhetjük fel rólok, hogy tudomást vesznek azon bolondgombákról, melyek e szent lapban majdnem naponként világot látnak, — szükségesnek tartjuk az illető sorokat a „M. Á". julius 6-iki számából reprodukálni. A „M. Á." a fenti cím alatt irja: $ A szabadkai katholikus főgymnáziumnak tudvalevőleg hoszszú éveken át egy apostata pap (Hiador-Jámbor Pál) volt igazgatója. E hitehagyott ember most nyugalmaztatott, s a nevezett nagy kath. város pályázat útján tölti be a főgymnáziumi igazgatói állomást. A szabadkai két hetilap közül a keresztény szellemű ^Bácskai Hiradó", jó cikksorozatot inditott meg arra nézve, hogy kimutassa Szabadka nagy kath. város főgymnáziumának kath. voltát, és hogy a képviselőtestületet meggyőzze azon eb keriilhetlen erkölcsi kötelességről, hogy az újonnan választandó főgymn. igazgatónak szivvellélekkel kath, tanférfiúnali kell lenni. Valóban ideje volna már reparálni az iSóo tól dühöngött szabadelvű láz botrányait. Eegelőször azt, mely most forog fenn; azután folytatólag jóvátenni azt a botrányt, hogy a kath. Szabadka kath. főgymnáziumában az apostata igazgatón kivül még egész falka hitehagyott pap, megugrott exlex szerzetes tanárkodik. Amely, monarchiánkban példátlan botrány kisebb mértékben sok más kath. gymnáziumban is (Budapest, Pozsony, Lúgos, Zenta, stb.) feltalálható. Nem találunk a szótárban szót, melylyel a jövőben Trefort ő nmlga ezen önfeledt conniventiáját a katholikus történetiró kellően megbélyegezze.< ( Mindenekelőtt kijelentjük, hogy nem tudunk a „M. A." ezen őrült handabandázásának modorában irni. Ennek dicsőségét meghagyjuk neki, a szent lapnak, mely az ugorkafára felkapott parvenü módjára, míg az alsóbb kath. klérus irányában példátlan impertinentiával viseltetik, addig a felső papságnak nem csupán kezeit, hanem mint a hű eb, még talpát is nyalogatja és csak azokon mer egyet-egyet rúgni, mint a mesebeli állat, kiknél szekerének rúdját kifelé fordították. Nem akarjuk, mondom, a „M. Á". írmodorát követni, mely lap buzgó katholicizmusa mellett a háladatosságot véteknek tartja, s azok iránt, kiknek első sorban és alapjában köszönheti anyagi jólétét, a legundokabb hálátlansággal viseltetett mindig, ha az illetők elvei nem voltak megegyezők az ő — elveivel(r), nem, hanem az ő opportunitási, hasznothajtó nézeteivel. Iparkodni fogunk egészen tárgyilagosak maradni. Első sorban is azt vagyunk bátrak felemlíteni, hogy katholikus iskolákhoz Trefort minister úr nem alkalmazott nemcsak apostata papokat nem, de még más vallásfelekezetüeket sem. A szabadkai gymnázium nem katholikus jellegű, bár