Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-21 / 21. szám

sive admonitio brevis ad Christianos regni Ungarici cives, de asserenda et retinenda veteri seu avita vere christiana doctrina, in Confessione Augustana comprehensa : Oppositum novae ac impiae Theologiae Ungaricorum, inprimis ispsorum (falso sic dictae) Panarmoniae Jesu Christi et Calvini etc. editae an. 1599 sub nomine Stephani Gönczini, contra belliim Calvinianum m Alberti Graveri etc. Bartphae imprimebat Dávid Gutgesell 1599. Dedic. Sculteti Francisco Dersji*) de Zerdahel, Comiti Comitatus Sáros et L. Baroni in Landsee, Regiaeque majest. Pocillatori. Ad eundem Dersfi Epigramma M. Nicol. Erhar. Dalhemii Sehol. Bartphen. Rectoris. Scultéti Severin tehát a Hypomnema-1 a kálvinisták s különösen Gönczi Ist\án müve [Pan harmónia stb) ellen irla. Gönczi ugyanis Graivér műve (Bellum Jesu Christi stb. Bártfa 1597) ellen irván, könyvében Scultétit is erősen megtámadta, és pedig azért, mert Scultéti irta az élőbeszédét Grawer művéhez. Scultéti tehát felvette a kesztyűt, s megírta Hyponinema-f

já!t, melyben Lamiusnak, Sideriusnak s a többi kálvinistáknak is ugyancsak befelel. De mit tartoznak mindezek a %

Tractatué hint. Saclamentarium* ra ? Szerintem nagyon is tartoznak, ha figyelembe vesszük, hogy Klein a többször idézett helyen szórói-szóra ezt mondja Hypomnema-rő\. „Sie enthált unter andern aucli zwey Briefe, welche Luther an Franz von Revaj, ungarischen Krpnhüter, und an die Prediger der S. Königlichen freyen Stádte in dieser Materie geschickt hat.® E minden kétséget kizáró határozott bizonyiték lUán, szerintem a Tractus hist. Sacramentariorum c. Pártján 1690 ben állítólag megjelent művet a soha nem létezettek közé, illető'eg a hibásan felvett cím miatt létrejött tévedések **) közé kell utasítanunk nem csak azért, mert ily című müvét Skuftétinak, az idéztem helyeken hiába keresünk ; hanem főleg azért, mert az ugyanazon szerzőtől, ugyanazon helyen és évben megjelent Hypomnema- ban benne van Luther Révay-hoz intézett levele, melyet a hallei könyvtar masolata a Tractatus-ban közöltnek állit. A Tractatus tehát szerintem ugyanaz a mű, melyet az összées tanuk bizonyságánál fogva Hypomnema néven *) Nem Desüwffi tehát, mint Klein (Nachriehten II 461 lap a 341. sz. alatti jegyzetben) adja. **) Iliányos, kivonatos és hanyng cím feljegyzések nem ritkák a légibb könyvészet terén, melyek miatt azlán temérdek zavar és félreértés áll elő. Sándor István például a többek közt ugyanegy könyvet három cím alatt, három helyen sorol fel (Lásd Szabó K. Régi Magyar Könyvtár 440 1. 1056 sz.). Onnan is eredhet gyakran a tévedés, hogy valamely műnek két címe \an. egyik első laj ján, a másik pedig a liom loikcím, mely minden lapon legfelül található. Például Czeglédi István ily. című műve : A megtért bűnösnél: a lelki harcban való bajvivásáról stb. (Kassa 1059) széltére idéztetik épen Czeglédi s életirója: Köleséri által is ily címmel : Csatázó léleknek lelki diadalma. Nem lehetetlen hogy a Scultéti Severin kérdéses munkájának is ilyen kettős címe volt illetőleg van, ami egy példánynak közvetlen megszemlélése után rögtön kifog tűnni. ismerünk. E munkának pedig, ha egyébíitt nem, a nemzeti muzeum könyvtárában mindenesetre meg kell lenni, mert a Széchenyi catalogus, amint láttuk, közli e mű cimét. Csodálkozom rajta hogy a Nemzeti muzeum tavaly megjelent azon jegyzékében, mely a birtokában levő Magyarországon 1711-ig nem magyar nyelven nyomatott könyveket sorolja elő, a Hypomnema nem található fel. Mellesleg megjegyezve, Luthernek Révayhoz intézet szóban forgó levele, Lomler szerint (Dr. Martin Luthers Deutsche Schriften. Gotha 1817. III. 405 lap) 1539 augusztus 7-én kelt (amint Szlavik ur is megemlíti) ; másolata pedig a Kaprinai gyűjteményben is (Tom. 44 pag. 97) megvan, amint ezt Nagy István (Magyarország csaladai. Pest. 1862 IX 710) a Révay csaladról szólva megjegyzi. Fajdalom, hogy Luthernek, Révayhoz intézett eredeti levelei, melyek még pár évtizeddel ezelőtt nevezett család levéltaraban őriztettek, a 70-es évek elején mar nem voltak találhatók. [Franki. Századok. 1873 .VII. 41.) Révész Kálmán. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A Gusztáv-Adolf-egylet szózata a hitsorso sokhoz. A G. A.-e. jó szokasa, hogy tagjait koronként kibocsátott szózatokban értesiti ügyeiről és buzdítja nemes célja pártolására. A legújabb 60-ik számú jeles szózatot következő sorokban ajánljuk a „Prot. Egyh és Isk. Lap* olvasóinak becses figyelmébe. „Kedves hitrokonok! Ismét indítunk az ev. világba egy szózatot Vajha tartalmának egyszerű szavai hatnának a szívekre, hogy az írásnak jelszavunkat képező emez igéi:* „Mindenekkel jót tegyünk, kivaltképen a mi hitünknek cselédeivel!* — ujolag és nagyobb mérvben igazolnak hatalmas erejöket! Pénztarunk kivált most, mikor nem rég gazdag adományokat küldöttünk szét, hasonlít egy pusztai kúthoz, mely már sok eltikkadtat enyhített és menteit meg, de mely köré annyian tódulnak, hogy koránt sincs annyi vize, melylyel mindenkit kielégíthetne. Nehezebb idő jár Németország áldott tajain, mint máskor. De az evangélikusok azon miliói, kik a túlnyomóan protestáns Németország termékeny, viranyait lakjak, most is aránytalanul kedvezőbb viszonyok közt élnek, mint a katholikusok közt szétszórt hitrokonaink közül sokan, vagy mint azok, kik Ausztria és Magyarország felső, hegyes és terméketlen vidékein vagy Galícia lio mókán laknak. Még a terméken)' C ehországban is és pe dig hitrokonaink közt mindennemű ínség uralkodik, miről sokunknak nem lehet világos képzelnie. Előttünk fekszik Hradit csehországi ev. egyház tanítójának folyamodványa, mely szerint e szegény ember csak 270 frt évi jövedelmet húzna, ha fizetéséből 348 frt hátralék nem