Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-07 / 19. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HI VATA L: IX. kar. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em, Előfizetési d ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre \ frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. Teljes számú pélciáixiyolsikisil mindég szolgáiig a.t-u.ri.lc. Azon t. előfizetőink, kijtnek előfizetésük lejárt, annak megújítására felkér'etnek. Teremtsük meg ág. hitv. ev. egyházunk jólétének emelésére az egyetemes alapot! B. Radvánszky Antal egyetemes felügyelő úr 1879-ik év szept. 11-kén hivatalába való beigtatása alkalmával hitbuzgó elődeitől örökölt egyházszeretettől áthatva s a vezérlete és gondozására bizott ág. hitv. ev. egyház jólétének emelését és felvirágzását forrón óhajtva, az rqíjctemes közalap létrehozását indítványozta következő lelkes szavak kíséretében: »Egy nagy hiányban szenved egyházunk hazánkban, abban t. i. hogy szükségeinknek nincs megfelelő alapja, mely körülmény sokban bénítja működését. Vannak ugyan egyes alapítványok, de ezek speciális természetűek, pedig olyan közalapra volna szükség, melynek jövedelme nem bizonyos korlátok közé szorítva, hanem szabadon a felmerült szükséghez alkalmazva lenne felhasználandó. Ezen hiány naprólnapra érezhetőbb levén, felesleges volna ilyen közalap létrehozatalának szükségességét bőven indokolni. Elég ezek között felemlíteni, hogy a teendőknek évről-évre rohamos növekedése és szaporodása a superintendens urak jobb dotatiójáról való gondoskodást elodázhatlan kötelességünkké teszi, részint azért, mivel hivataloskodásuk köre már is annyira kiterjeszkedett s fog még terjeszkedni, hogy a munkának halmazát segítség nélkül jövendőre nem fogják meggyőzni; részint pedig azért, mert egy különös, állásukhoz illő superintendentionális javadalmazásnak hiánya miatt egy egyháznak lelkészi állomásához vannak folytonosan kötve. A11 ez az esperes urakra nézve is. Elaggott lelkészeink s tanítóink nyugdíjazásáról nincs gondoskodva, iskoláink felszerelési kellékeit nem fedezhetjük s több ilyen égető szükségeink felettébb sürgetik az ilyen közalapnak megalkotását, mit egy időre .talán lehet még elnapolni, de annak elébb-utóbbi létrehozatalát kikerülni teljes lehetetlen. Igaz, hogy az ilyen alapnak előteremtése nehéz, de szilárd akarat s kitartás mellett épen nem lehetetlen feladat. Hazánkban híveinknek száma egy millióhoz közelítve, legalább 900,000-re vehető, egy családba négy személyt számítván, körülbelöl 225,000 ev. család létezik az országban. Ha minden család egyszersmindenkörra az egyházi közalapba két forintot fizetne, 450,000 frtból álló tőke gyűlne egybe, mely összegnek évi jövedelme a mostani kamatlábnak megfelelőleg körülbelöl 30,000 frtot tenne s igy ezen sommá évenként állana rendelkezésére egyházunknak s abból láttatnának el az égető szükségek, melyek eddigelé többnyire csak önkénytes, nagylelkű adakozásokból fedeztetnek. Fel nem tehető, hogy a buzgalomnak kellőleg leendő felébresztése mellett egy családtól nem telnék ki két forintnak egyszersmindenkorra lefizetése.1

És ezen indítványát azonnal tettel is beváltotta a reá eső 2 frt helyett 2000 frt alapitványnyal tevén le a közgyűlés asztalára az egyetemes közalap első alapkövét. Nemes lelkesedés hatotta át a közgyűlés tagjait, a hitbuzgóságból fakadó felhívás s a nyomban követett nemes tett következtében s nem hiszem, hogy lett volna ev. egyháztag kö~ü.-37