Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-23 / 17. szám

nincz sem hirünc, sem tanáczunk.* 4.) „Az uy vallasoc tanítói íszoniu Viszauoniasba alhatatlansagba es Egienetlensegbe élnec: Sem egymassal, sem eonneon magockal nem eggieznec; meni feiec, ani ertelmec, ani teueligesec vagion.® 5.) „Az mostani teueligesec, az reghen karhoztatot Eretnekec Iscolaibul szarmaztac.* 6.) „Az uy Tudomanioc, A Kereztiensegnec Ágazatit Szentseghit es feo fondamentomit fel bontiac.4

7.) „Az uy Tanítóé A zent irast meghmarczongiak es feorteoztetik/" 8.) ,Az uy Tanitoc Erkeolczi es Maghaviselete meghmutattia, hogy sok hamis Paztoroc." 9.) „A hamis Tanitoc Leikiesmeretek Ellen Kezdek Ez Uysagot.c

<

10.) »Sem Ember sem Isten eleot okat nem adhattiac az Uytoc a Romai geolekeozettül való elszakadasoknac.8

Befejezésül egy szép imát közöl, s függeléknek „A Mohámét Vallasa Hamissagarul.* Az egész könyv 112 lapot tartalmaz s jól van tartva. Kutyabőrbe van kötve mint Erdőssy műve is. — Gelej Katona István művének címe : „A váltság titkainak 3-ik volumenje. N Várad 1649.* Itt megemlíthetem, hogy Luther, Melanchton s Bugenhagentűl több eredeti művet bír könyvtárunk, s megtalálható benne Tranoscius jeles énekes könyvének 1638. évről való ma már nagyon ritka kiadása, valamint Luther műveinek u. n. jénai kiadása az 1564. s egy bibliája az 1600. évről. Orzí könyvtárunk Luthernek 1539. aug. 4. mások szerint aug. 7 Wittenbergben kelt levelét régi másolatban Réway Ferenchez címezve. A levél eltérést mutat úgy a dátumot mint egyes kifejezéseket tekintve a kiadottakkal. Dr. Köstlin egyetemi tanár, ki Luther élete s irataival mar régóta foglalkozik a mi levelünknek ád elsőbbséget, mert azon egy idegen kéz által oda van irva, hogy e levél megtalálható Scultéty Severin „Tractatus hist. Sacramentariorum pag. 19. Bartfae 1599* című művében. Tudakozódott derék tanárom az iránt, ismeretes e Scultéty e műve? felelettel most is adózom, könyvtárunkban e mű hiányzik. Nagyon szívesen venném ha e kérdésben tudós honfitársaim közül engem valaki útbaigazítana, illetőleg velem tudatná, hol és hány példányban ismeretes Scultéty S. e nevezett műve ? Áttérek a kéziratok rövid említésére. Legrégibb kéziratok könyvtárunkban : Rádaschy Mihály műve, melynek címe : »Enarrationes in Epistolam Pauli ad Thimotheum ad Calamum datae a Michaele Radaschino Pastore et ministro verbi divini apud Bartphenses. Anno Dni MDLXVI,« nagyon rendes kézirat. — „Apologia Synodi Solnensis« az 1610. évről. E rendes irat Réway Ferenc tulajdona volt, az első lapon levő sajátkezű aláírása az évszámnak is megemlítésével igazolja, hogy e művet ajándékba adta Lochmann Mátyás lelkésznek. E kézirat egy nagy íven közli Forgách bibornokérseknek a zsinat ellen tett óvását is. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy aActa synodi Solnensis et Szepesvárallyensis« című kéziratot és Stöckel Lénárd imáját is birjuk, melyet a gánóci zsinaton 1552-ben elmondott. Fontos Pázmán Péternek » Visitatio Statuta Constitutiones Vencrabilis Capli Posonien. Poson 1612« című terjedelmes irata, s bennünket mint protestánsokat nagyon érdeklő Gelej Katona Istvánnak „A ker. üdvözítő Hitnek egy nyomban járó igazságához intéztetett rithmusi stb. stb.4

hosszú címmel biró terjedelmes kézirata, melyet 1636. jan. 25. irt s Rákócy György „Nagyságos Urának4

ajánlott, kinek költségén e mű nyomtatásban is jött ki. E kézirat nagyon rendes, befejezésül egy imat közöl, s neve aláírása e nagy prot. papunknak így hangzik : S

A Jézus Krisztusnak haszontalan szolgaja s Nagyságodnak méltatlan Lelki Pásztora G. K I Erdélyi Orthodoxus Püspök.4

Érdekes Rezik János eperjesi tanárnak ,Gymnasiologiaja" is az 1697. évről. Műve 4 részre oszlik, az első szól »De scholis Magnatum et Nobilium*, a 2-ik De sch. Civitatensibus/ a 3-ik „De sch. Öppidaneis", s a 4-ik „De sch. Pagensibus.* Ezen kézirat nagyon becses mű, közli aRectorok életrajzát, működését, ád egy rövid egyháztörténetet, szól az V. sz. kir. varosok hitvallásának történetéről, adja magát a hitvallást, s végre ismerteti az 1564. jun. 8. s 1589. febr. 28. s martz 1. Bártfan tartott zsinatokat. Krmann Dániel superintendens, a pietismusnak e nagy ellensége a terjedelmes kéziratot sokszor több lapokra terjedő megjegyzéseivel javította, úgy hogy — Randglossái által is — mintegy a műnek comentátoraként tűnik föl, mely körülmény, a kézirat becsét csak emeli. Egy nagyobb egyháztörténelmi kézirattal is bír könyvtárunk s ez Rotarides Mihálynak »Adparatus ad históriám ecclesiasticam Hungáriáé* című műve, mely nagyon terjedelmes és igen becses kézirat. Halad évről-évre, közöl történeti okmányokat, s megemlíti magyar hitujitóink műveit is. Rotarides wittenbergi tanulmányai bevégeztével, — a mint azt könyvtarunkban levő számos bizonyítványai s levelei igazoljak, útnak indult, bejárta az egész német földet, atkutatta annak levéltárait s ezen búvárkodásának eredménye a halle-wittenbergi egyetem magyar könyv- s levéltaraban őrzött kézirat. Egy 1718. írott »Praecepta Hungaricae* szinte érdekes. Ezen kivül számos történelmi okmányokat találhatni könyvtárunkban. A prot. rendeknek az 1659. évi országgyűlésre vonatkozó felirataik, az ag. és helv. hitv. egyhaznak 1721. 36. s 49 években Ő. f.-hez. címzett folyamodványaik számos aláírással. Találhatni sajátkezű aláírással ellátott rendeletekre I. Lipót s VI. Károly királyoktól, Rakócytól s Thökölytől (magyarúl), Koháry István s Wesselényi Ferenc több rendelete, s még több más főuraktól. Oriz levéltárunk érdekes leveleket Méliktől, Krmanntól (44) Piláriktól, Buriusok, Lányék s több bujdosótól; Zabler Jakab, Bél Mátyás, Matheides Sámuel, Simonides, Réway Ferenc s Pétertől, Forgách Mariától, a Thurzó családtól, Illésházytól, Wesselényitől, Lórantfy Zsuzsannától, Szirmayaktól s még más mágnástól, ioo-nál több magyar levél Patay s Dőritől Matheidesznek Eperjesre. Vay Borbála magyar levelei Burius D-nak szóllanak. A legrégibb levél 1536. évről, a legrégibb mű Thuróci ,Chronikon«-ja az 1488. évről való. Tekintve a történelmi