Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-23 / 17. szám

Sem Kerekes úr, sem Sólyom Lajos úr érdekeit sér­teni nem akarja, c^ak a törvényt óhajtja tiszteletben tartani. De azt sem engedheti meg, hogy a tör­vény világos szavai ellenére hozott intézkedések által valakinek oda játszanak egy ekklézsiát. Az ilyen anoma­liának meg kell szűnni. Óhajtja, hogy Poroszlóra nem választható káplán rendeltessék. Végre Tóth Dániel és mások felszólalása után Po roszlóra Tokaji Lajos rendeltetett. A többi káplánok is elrendeltettek. Közgyűlés végzetével közel ioo terítékű ebéd várt a vendégekre. A nagymihályi egyház igazán kitett ma­gáért a vendégek ellátása és elszállásolása körül. A fő­érdem itt mindenesetre Szabó József lelkész úr és ked­ves neje fáradhatlan buzgólkodáíának tulajdonitható ; segédkeztek e tekintetben Hagymási Pál tanitó ur és neje, valamint az egyház kurátora. Fáradozásaik méltó jutalmát találhatjak abban, hogy a nagymihályi egyház­ból minden jelenvolt a legjobb emlékeket vitte magával. Hozzájárul ehhez az a nemes tény, hogy a nagy-mihályi ref. egyház ez alkalommal a tűzvész által károsult emődi egyháznak ioo frt segélyt adott. Ennek oka az, hogy a máskor két napig tartani szokott gyűlés most csak egy napot vett igénybe s igy az egyház a második nap költ­ségeire előirányozott, de megmaradt összeget adta az emődi egyháznak. A szép példából a jövőre azt a tanul­ságot meríthetjük, hogy a mikor csak a tárgyak halmaza vagy érdeme nem kivánja, ne tartson két napig a gyű­lés, s ne legyenek a vendégek két napig az egyház ter­hére, hanem igyekezzenek a kormányzó férfiak azon, hogy. egy nap alatt mindenek ékesen és szép renddel letárgyal­tassanak. RÉGISÉG EK. A halle-wittenbergi ^Bibliotheca Hungarica* rövid ismertetése. A magyarok könyvtára Halléban az egyház- s irodalomtörténetre nézve sok becses könyvet s iratot rejt magaban. Fölhánytam porlepte levéltárunkat, melyet nagyon régen érinthetett emberi kéz, rendeztem és ki­jegyeztem az iratokat, s'örömmel s megelégedéssel tekin­tek vissza fáradságos munkámra. Valóban drága kincsek­kel birunk mi magyarok, közelebbről magyar prtotestánsok itt a külföldön I Meg fogom kisérteni olvasóimmal röviden megismertetni e könytárt, részletesebben Haan Lajos lelkész urat értesítettem róla. Először a nyomtatott könyvekről bennünket közelebb érdeklőkről szólok, azu­tán áttérek a kéziratok megemlítésére is. Meg vannak könyvtárunkban Scultéty Severin, Bél Mátyás, Lány Illés, Szegedi János, Czvittinger, Zabanius, Bonfin, Rá­kóczy Zs., Wallaszky, Thurzó Imre, Szentiványi, Szerda­helyi, Otrokócsi F. F. s Pilcius Dobsina második ev. • lelkészének latin nyelven irott művei. Egyház- és iroda lomtörténeti szempontból nevezetesek Némethy Mihály, Medgyesi Pál, Verbőczy István, Balassa Balint, Rimái János, Szenei Molnár Albert, Alvint/i Péter, Debreceni Pál, Lisznyaj K. Pal, Péchy Lukács, Károli Péter, Ir-ar­torius János (Magyar lelki óra,), Benitzky Péter s mások magyar nyelven írott munkái s magyar kátéi. A könyvtárunkban őrzött legrégibb magyar köny­j vek közül Székely Imre müvének címe: .„Chronica Ez Világnac jelös Dolgairól. Szekel Estván. Croccaoba. Nio­matott az 1559 esztendőben.* E művet a boldog emléke­zetű magyar s emelkedett lelkű Cassai Mihály halle-wit­tenbergi magyar ösztöndíjainak nagy alapitója, ki mint exulans Wittenbergben tanári hivatalt viselt, ajandékozta a külföldi magyaroknak. A művet »Németi Ferencnek vi­tézlő nemes férfiunac Tokay tisztartonac, mint Nemes Uranac, Szekel Estvan Istentől minden iot kivan, es szolgalatiat« ajánlja. Érdekes benne az előszó után álló következő verse, melyet legyen szabad itt fölhoznom: Anno Domini. 1558. tEz kön'uet valamel' Mag'ar oluasang'a magaba, Erről ő neki nag' vigasaga leg en. Hog' Mag'ari n'eluen az regi dolgoc, időcis Iruan vadnac, igaz Chronica rende szerint. Hog'ha penig valamint az szonac mogg'a kilébez, Es az szollasnac uy fol'amasa leend. Ming'art az regi Szekel'ek n'eluere tekinczen. Kiknek tiszta Mag'ar n'elv maradeka vag'oa. O' köztök peldat ez kön vbeli szóra kérészén, Es tölöc modot mostani irasra veg'en.« Deákul ug'an azon. A könyvnek beosztásáról nem szólok. 237 lapot foglal magaban, s meglehetős ép állapotban van. — Melius Juhász Péter műve: „Sámuel Királyok 2 könyve*. Debreczen 1565. — Sylvester János Uj testamentoma az 1 574. évről nagyon szép példány. — Pázmán Péter műve : »Az mostan Tamat UjTudomaniok Hamissaganak Tiiz Nil­van Való Bizonsága és reovid Intés A Teoreok Birodalom­rul es vallasrul. Iratot Pazmani Petertül anno M.D.C.V. Idézet Cyprian »de Unitate Ecd® 69 és D. Martin Luther in cap. 3 ad Gal. Tom. 5. fol. 326* A mű egy hosszú latin előszóban Pethe Mártonnak van ajánlva. Itt talán helyén leend, ha a mű beosztását is közlöm. Kezdi »Az Lutherista es calvinista Olvasónak Istenteul minden jót Kivanoc.* Az könyvben foglalt Tudoman­nak somaia* a következőkben van adva: 1) „Mind az Luther s mind az Caluinus tudomanianac Elseo feo mes­tere es geokere, az Emberi nemzetnec ellensege az Po­kolbeli eordeogh volt.' 2.) ez uy Vallasoc szabadsagot adnac keozeonsegesen minden nemu feslet erkoelcsre te­j ueligesre lstentelensegre.* 3.) s Az uy tudomani faragó Tanitoc, keouetven az eo elseo Mestereket, az hazug­sagnac Attiat Iszoniu halhatlan hazugsagockal akariac az egiügiű nép eleot giüleolsegesse tenni az Igassagot. Annac okaert oly dolgokat kennec mi reanc, meliecbe 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom