Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-04-02 / 14. szám
rapódzó fajtalanság', vad- s törvénytelen házasság, a népesedés szaporodása ellen elkövetett bűnös cselekvények, az eget verdeső káromkodás, a vasárnap megszentségtelenitése, a panperizmus nagy mérvű terjedése és több más ily kórjelenetek nem méltó okul szolgálhatnának a fentebbihez hasonló lelkészi tevékenység kifejtésére : Egy kellemesen ható példát erre is olvastunk közelebb. Csepeli Pál beszélte el nem régiben e lapok hasábjain, hogy ő egy feldúlt életű hívét miként vezérelte egy látogatása alkalmával a jó ösvényre, ki akkor őt nem tudta szobájában egy székkel megkínálni, melyre leülhessen, ma az, a lelkész latogatása s szívhez szóló tanácsadása folytán községének legvagyonosabb tagja, s egyházának egyik legerősebb támasza. Csak egyszeri látogatás, talán egy félórai beszélgetés, és a protestáns egyháznak s a magyar nemzetnek egy egész család mentetett meg. En azt hiszem, hogy ez a félórai látogatás több boldogító emléket hagyott Csepeli ur lelkében, mint husz jól betanult és szépen előadott prédikáció, valamint lelkészi tekintélye is sem gyülekezete, sem azon család előtt nem csökkent a miatt, hogy mint jó pásztor egyik veszendőben levő juhát saját hajlékában felkereste. De sok ezer lelket megmento hetnénk egyházunk s a nemzet javára, ha oly gondos figyelemmel s kitartó buzgalommal őrködnénk híveink vallás-erkölcsi élete felett, mint a minővel őrködünk az oklevéllel nem biró próféták avagy a törvényellenesen keresztelő plebánusokkal szemben! De hát majd jön az egymásután. Talán nem csalódom azon hitemben, hogy az uj nemzedék kezdi érezni az uj idők szellemét, kezdi érezni, hogy ha 1848 óta hazánkban minden átalakult, ha a táblabírói kart, s annak kényelmes ódon zamatu kormányzási rendszerét elseperte az uj idő, ha községi, megyei s országos kormányzatunk egészen uj irányt öltött, s azoknak élére ma már egészen más emberek állittatnak, mint a minők ezelőtt 3—4 évtizeddel állottak; s ha ma már élénk nyüzsgés, tevékenység tapasztalható ott, hol 50 évvel még ezelőtt a százados tekintélyek és szokások lomha tengelyén forgott a világ: akkor az egyház hajójának is, ha célhoz akar jutni, az eddiginél gyorsabb vizekre kell tereltetni, az ódon eszközök helyébe uj gépezeteket kell állítani, és az eddig nem ismert vizeken uszó, az eddig szokatlan akadályokkal, áramlatokkal küzdő hajót az eddiginél nagyobb éberséggel, több oldalú munkássággal kell kormányozni, Az általános vallásszabadságnak még csak egy kis halovány sugara lopódzott be hazánkba, s a kedélyek nálunk a politikai s társadalmi kérdések iránti nagy érdeklődés miatt még ugy szólván teljesen közömbösek az ujabb vallási s egyházi mozgalmak iránt; még csak egy két tanulatlan egyén profétáskodik uj vallási eszmék mellett: és im az eddigi lelkészi eljárás, s a lelkész működésének csupán a templom falai közé való szoritása, még ily gyenge bajokkal szemben sem tapasztaltatott kielégitőnek, hanem a bibliát az ur hű sáfárainak hónuk alá kellett venni, és keresni fel azon gunyhókat, melyekben az égi gazda ellensége megkisérlette éjnek idején a konkolyhintést. Hát ha még teljesen modern állammá lesz hazánk vallási tekintetben is. Ez előtt még egy évvel is talán némelyek mosolyogtak ,,A munka kezdetén" című cikkek Írójának azon naivsága vagy külföldről hazahozott ideálismusa felett, hogy ő híveit házaiknál is felkereste s a cura pastoralist a legszélesebb értelemben kezdte gyakorolni, és im ma már háromnégy oldalról is értesülünk, hogy bizony szükséges az uj idők szelleméhez uj fegyvereket, uj eszközöket is használni; de egyszersmind értesülünk a felől is, hogy szaporodik szerte hazánkban azon lelkes harcosok száma, kik készek ez uj fajta fegyvereket is fölövedzeni, s kik kézzelfogható példákkal tesznek tanúságot a mellett, hogy azok az ugy nevezett elméleti emberek, nem a fellegekben repkednek, nem üres elméletek s valósíthatlan eszmények után lelkesednek, hanem csak egy kissé előbbre látnak, mint az u. n. gyakorlati é!et emberei, egy kissé magasabb álláspontból jelzik az ujabb nemzedékek által követendő irányt, mint azok, kik csak saját falujok tornyából, s az apák viseltes szemüvegén keresztül nézik a világ folyását. Farkas József.