Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-26 / 13. szám

sz. a. hozzám intézett jelentésére, melylyel a főconsis­torium azon eljárását igazolni igyekszik, miszerint múlt évi november hó 2-án 22185. s z - a - a brassóvidéki ág. hitv. magyar ajkú egyházközségek elszakadási ügyében hozzá intézett rendeletemet a folyamodókkal csonkán és igy a valóságnak s célzataimnak meg nem felelőleg közölte, továbbra is fenntartom s folyó évi január hó 13-án 71 sz. a. kelt intézvényemben kifejezett abbeli né­zetemet is, hogy ily eljárást egyházi hatósághoz illőnek nem tartok. Folyamodókkal ugyanis, az ügyökben hozott vég­zések vagy egész szószerinti terjedelmükben, vagy leg­alább is csonkitatlan lényegükben szoktak mindig közöl­tetni s kell is, hogy közöltessenek, hogy iigyök miként elintézéséről azok már eleve tisztába lehessenek. Ha a főconsistorium a külön esperesség megalakítása iránti tár­gyalást későbbi ülésnek tartotta fenn, mit egyébiránt nem helyeselhetek, ezt <. zért meg kellett volna mondani a folyamodóknak, s nem hagyni őket a valósággal ellenkező ama tévhitben, hogy sérelmök merev elutasí­tásra talált ; annál kevésbbé, mert Főt. uraságod azon állítása, hogy ők a külön esperesség megalakítását nem is kérték volna, nem is egyezik meg a valósággal, sőt ellenkezőleg épen külön önálló magyar esperességiil szervezkedhetésre kértek engedélyt, hogy mint ilyen — az erdélyi ág. hitv. egyházkerületből kiválván — csatla­kozhassanak valamely más magyarországi egyházkerü­lethez Kérelmök ez utóbbi ágának teljesítése megtagad­tatott általam, ellenben az előbbinek kivitelére a fő­consistorium utasíttatott. S igy intézvényem ily csonka és ferde közlése annál menthetetlenebb sziliben tűnik föl, mert ez ismét csak alkalmat nyújt azon feltevésre, ho gy a főconsistorium a magyar ajkú egyházak és hi­vek irányában mostoha, és azok békéje helyett köztök az elégületlenséget még szítani célzó eljárást követ. Midőn tehát emiitett 71. eln. sz. intézvényemet minden pontjában fenntartom, fentartom egyszersmind t. é. január hó 9 ről 22185. 1875. sz. a. kelt azon ren­deletemet is, hogy az ezen szám alatt múlt évi novem­ber 2-án kelt intézvényemet a folyamodókkal, és pedig, ha a főconsistoriumi tárgyalás haladékot szenved, el­nöki úton s egész terjedelmében közölje. Budapesten, 1876 évi január 31-én, Trefort. X. 3459 sz. Az erdélyi ág. hitv. ev. Főconsistoriumnak. Megelégedéssel vettem tudomásul a Főconsistori­umnak folyó évi február hó 1 ről 281 sz. alatt kelt. je­lentéséből és a brassói ág. ev. egyházmegye consisto­riumához 11. a. szám alatt intézett s másolatban szintén mellékelt intézvényéből, hogy a főconsistorium múlt évi november hó 2-án 22185. sz a - kelt intézvényem értel­mében, a brassóvidéki ág. hitv. magyar egyhazak kü­lön esperesség alakítási ügyében a tárgyalást autonom úton saját hatáskörében megindította. Az ügy lényegére nézve nyilvánított eme meg­elégedésem arra ösztönöz, hogy mellőzzem ezúttal azon hang és modor élesebb bírálatát, melylyel a Főconsis­torium, mind jelentésében, mind a brassói consistorium­hoz intézett irataban — e tárgyban követett eljárásaimról és kiadott intézvényeimről nyilatkozni jónak látja. Csupán néhány észrevételre kívánok szorítkozni, melyeket az allamkormány tekintélye mellőznöm nem enged. Mindenek előtt ki kell jelentenem, hogy a parla­menti kormányzat természetének teljes félreismerésére mutat a Főconsistorium hozzám intézett jelentésének azon része, melyben e kormányi intézkedések okát a vezetésem alatti minisztériumban alkalmazott egy vagy más előadó egyéniségében, vagy az ág. hitv. egyház­hoz tartozó, annak vallásos viszonyaira vonatkozó állam­törvények és egyházi alkotmányok positiv ismereté­vel biró, s ezen törvények és alkotmányok irányában személyes tisztelettel is viseltető egyének hiányában keresi. A parlamenti kormányzat természete szerint ugyanis intézkedéseiért és eljárásaiért egyedül a miniszter felelős, s az ő joga és hivatása, oly egyéneket ajánlani kinevezés végett a koronának, kikben az előadói tisztre szüksé­ges tulajdonokat feltalálja. Az erdélyi 184' : í évi or­szággyűlésnek 1842 szeptember 12-én O felségéhez in­tézett előterjesztése, mely summum aggraviumnak nyil­vánította, ha egyik felekezet tagjainak a másik ügyei kormányzatában befolyás engedtetik, nem felelős parla­menti kormány idejében keletkezett. Szintúgy ismételve kell figyelmeztetnem a Főcon­sistoriumot arra is, mint már múlt évi február hó 25-én 4450. sz. a. kelt intézvényemben figyelmeztettem, hogy az erdélyi ág. hitv. egyházkerület évi 16000 frt állam­segélye többé nem O cs. és apóst, királyi Felségének 1851 február 19-én kelt legmagasabb kézirata, hanem az év­ről-évre megállapított országos költségvetés illető tétele és az e részben évenként hozott és szentesitett költ­ségvetési törvény alapjati húzza s igy az ebből a ma­gyar nyomtatványok előállítására nem fordítható , s bármi csekély összeg mellőzése iránt vont érve a Fő consistoriumnak — egyátalában nem bírhat sulylyal. Végre a Főconsistorium jelentésének azon kifeje­zését illetőleg, mely szerint ezen ügyet, a mennyiben az államot érdekelhetné, a brassói consistoriumhoz inté­zett, s a külön esperesség alakítása iránti intézkedése­ket csak megindító intézvénynyel befejezettnek tartja, ki kell jelentenem, hogy bár legkevesebbé sem kívánok a Főconsistorium autonom hatáskörébe teendő intézke­déseibe belevágni, azok eredményéről, ha befejezve lesznek, a kimerítő jelentést elvárom. Budapesten, 1877 évi március hó i-én. Trefort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom