Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-26 / 13. szám

XI. 227—1877. A Tekintes ág. ev. presbyteriumnak (záradék) »Az elmondottak alapján az országos egyház felelős feladata, s az összes egyház iránt úgy, mint a kérdéses községek iránt való kötelességeinek teljes tudatában azt határozza :4 »A) A brassói egyházkerület magyar községeiből álló külön s üj egyházkerület alakítása el nem fogadható.4 jK) Azon községeknek pedig, melyekben a sza. kadási vágyak csakugyan a gyógyíthatlanságig fokozódtak, a mint egynehányan már 1875-ben az országos egyháznak az engedelmességet egyenesen felmondották, s önkényes szakadásukban mai napiglan majd nem kivétel nélkül megmaradtak, s a felingerűit kedélyek lecsönT desitése, s a megzavart béke helyreállítására minden reményt kereken eltűntnek nyilvánitnak: ezen községeknek a confessio Augustana ama nagy ev. elve szerint, melynélfogya ily ügyekben vi humana el nem intézhetők, eredeti kívánságuk értelmében az erdélyi ág. hitv. ev. országos egyház kapcsából, akár más superintendentiába való belépés, akár önálló egyházi testület alakitusa céljából való kilépésök elé akadály nem gördittetik.4 »C) Ez ügynek a fennebbi határozatok érteimébeni elintézésére, az országos consistorium bizatik meg, s az e határozatok szerinti eljárás felelős kötelességévé tétetik.4 Brassó, október 19-én 1877. Az ág. ev. hitv. vidéki consistorium üléséből : Sc/iiel, esperes. Philíppi, jegyző. Az 1877-ik évi — nyilvánosságra bocsátott — főconsistoriumi kiadvány alapján — közli : J Utit US. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Francia egyh. ponyvairodalom. (K. P.) A »L'Eglise libre« ez idei 3. száma egy irodalmi üzletről tesz említést, mely eddigelé egy IX. Piust szerepeltető csiklandós regényen kivül egy „Bible amusante» (Mulattató biblia) című könyvet tett közzé. A »Mulattató biblia« pedig nem egyéb, mint Jézus életének a travestiaja, melynek első füzetét ezer meg ezer példanyban osztogatták mindenfelé ingyen, hogy a többi füzet annál több vevőre találjon. A »L'Église libre« e vallalatot teljesen elitéli, mint olyat, melyet nemcsak keresztyénnek, de bármely tiszta izlésű és érzésű embernek sem lehet megbotránkozás nélkül olvasnia. Mindazáltal tudomást vesz e ponyvairodalmi jelenségről, mely a nép közt hihetetlen gyorsasággal terjeszti a legbadarabb s egyszersmind a legkárhozatosabb fogalmakat, s mely ellen nemcsak a hatóságnak kell fellépnie, hanem magának az igaz keresztyénségnek is a leghathatósabban szükséges élőszóval és irodalmilag is ellene működnie, mert épen arra a néposztályra számit a botránykereső, mely leghiszékenyebb s egyszersmind legkevésbbé képes az Ítélettételre s az igazság biztos felismerésére. A vállalat szerkesztőjének jellemzésére a következő nagyhangú »programm-szavakat« idézi : ^Sem Jézus Krisztus, sem az apostolok nem létezt.ek soha.4

Továbbá : föltett célom az, hogy a keresztyén legendát nyomró'.-nyomra kisérve, kiirtsak abból mindent, a mi nevetséges, a mi ellenmondás, s ily módon kideritsem, hogy a Jézus Krisztusra vonatkozó történet, akár mint embert, akár mint istent mutassa is fel őt, elejétől végéig nem egyéb erkölcstelen és buta mesék szövevényénél.« Mi pedig nem azért veszünk tudomást e rongyirodalmi jelenségről, mintha akár mulatsagosnak, akár pedig nálunk félelmesnek tartanok, hanem mint példa' jat annak, hogy hová juttatja a túlzó katholicizmus a végletekig elkábított, elrémített, vagy épen kétségbe ejtett embert. Franciaország valóban hemzseg a keresztyénség elleni legféktelenebb gyalázó irodalom termékeitől, melyeknek a szerzői általában, sőt mondhatni kivétel nélkül volt róm. katholikus emberek Irne ilyen szörnyetegek születnek az egyedül idvezitő anyaszentegyház szenynyes vizében. IRODALOM. Az alapok és alapítványok jogi természetéről. Irta Orbán József, sárospataki tanár. Budapest, Deutsch M.féle muv. int. 8-r. 56 lap. E nagybecsű munka, mely a mi lapunkban egész terjedelmében közöltetett, most külön lenyomatban is megjelent. Bővebb ajánlása fölösleges, mert olvasóink úgyis a maga egészében megismerhették ezt a művet, mely egy reánk nézve roppant fontos kérdést páratlan ügyességgel, eruditióval és az igazság meggyőző erejével tárgyal. Egyházunk egyetemes érdeke kívánja, hogy e munka minél szélesebb körű elterjesztése altal a közvélemény elvalahára felvilágosittassék az alapok és alapítványok valódi, kétségbevonhatatlan jogi természetéről. A subjectiv elem Moliére drámáiban. Irta Chovancsák István, főreáliskolai tanár. Vác, siketn. könyvny 132 lap. Szerzőnek e művében főcélja kimutatni, hogy mennyire tükröződik vissza Moliére darabjaiban annak sajat belső élete, lelki világa. Tanulságos munkája e célját el is éri, amennyiben Moliére életét és műveit csakugyan akkép tárgyalja, hogy a kölíő és az ember párhuzamos fejlődését fol) Ion szemmel kísérhetjük.