Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-19 / 12. szám

igen jól sikerült. A hangversenyt reggelig tartó tánc követte. * Magyar felekezet alakítását ajánlja a Bécsi magyar újság, a célból, hogy ezáltal a külföldön élő magyarok nemzetiségöket megvédelmezhessék. A Bécs­ben é'ő 60.000 magyarnak nemzetiségét legbiztosabban a külön magyar felekezet óvhatná meg. „A tömörü­lésre nézve egyik eszköz volna — igy ir a nevezett lap — mindenesetre a külföldi magyaroknak a vallás szárnyai alá való menekvése, külön magyar felekezetek alakitasa, s első sorban a bécsi magyarság volna hi­vatva e tekintetben vezérszerepre.® A terv csak meg­volna, de a kivitel módját részünkről képzelni sem tudjuk. * Magyar ref istenitisztelet New-Yorkban. Bekül­detett hozzánk a New-York Evangelist febr. 9-diki száma, melyben Tenney B. Leo „Hungárián Services in New-York* cim alatt hosszabb cikket közöl a newyorki ma­gyar reformátusokról. Előadja, hogy mult év september havában New-Yorkban"megjelent Kecskeméti Ferenc makói születésű magyar ref. pap, ki Budapesten és Debrecenben végezte iskoláit. Miután tanulmányait az edinburghi New College-ben szélesbitette, hazájaba tért vissza, hol pancsovai prédikátorrá lett, s ott működött egy évig. Onnét Észak-Amerikába vándorolt, hol New-Yorkban összeköttetésbe lépett gr. Eszterházy Pál, köztisztelet­nek örvendő bányaigazgatóval, „ki még 1849-ben szám­űzetett, mert fölöttébb szerette a szabad-ágot.* Kecs­keméti Eszterházyval együtt okt. 26-án felhívást inté­zett a New-Yorkban élő magyarokhoz, melyben őket magyar protestáns egyházközség alakítására hívja fel. A felhívás kiemeli, hogy a presbyteriánus protestáns egy­ház new-yorki egyházkerületének fejei szívesen nyújta­nak segédkezet az ifjú papnak s biztosítják a szükséges segélyt. Az ifjú Kecskeméti és Eszterházy Pál együttes buzgalmának sikerült a gyülekezet megalakítása, s az­óta a messze elsodort magyarok sajat hazai nyelvükön imádhatják az ég urát Minden vasárnap összegyűltek a Cooper Union olvasó-termében, hol az ifjú lelkesült pap magyarul hirdeté az igét honfitársainak. Gróf Esz­terházy Pál buzgalma azonban még tovább ment. Feb­ruár 7-én tudtara adta a kis magyar gyülekezet tag­jainak, hogy utánjárása folytán a presbyterium 300 dol­lárnyi segélyt és templomot ad, melynek neve : az idegenek temploma. Egyébként nem tekintik őket ide­geneknek, legalább nem úgy bannak velők mint idege­nekkel szokás Tenney úr a New-York Evangelistben a legmelegebb rokonszenvvel üdvözli a new-yorki magyar­ságot. Istenitiszteletök módját részletesen ismerteti. El­mondja, hogy az ott megjelent magyaroknak délceg magatartása menten elárulja, hogy Kossuth Lajos ama dicső nemzetének tagjai, mely 48-ban győzelmesen verte le Ausztria hadastyánait; hogy mily elragadóan szép egyházi énekök, minő szép, zengzetes a nyelvök, s mennyire érdemes a pártolásra e hazájoktól elszakadt buzgó férfiak gyülekezete. Mindez valódi mély rokon­szenvre mutat, s azt hisszük, hogy new-yorki atyánk­fiai valóban meg is érdemlik e nagy rokonszenvet. A protestantizmusnak, a nemzeti hagyományoknak ily mó­don való kegyeletes ápolása nem szorúl dicséretre, s nem ajánlhatjuk eléggé megszivlelésül külföldön élő hit­feleinknek és honfitársainknak. * Egy név-hiba kijavítása. A Prot. E. I. Lap legközelebbi II-ik száma 331 -ik hasábján »A XVI. szá­zadban tartott magyar református zsinatok végzései* cimű munkám ismertetésében ajq kérdezi, hogy a zsinati atyák­közt előforduló Siklósi Mihály nem inkább Siklósi Miklós volna-e ? A felelettel én tartozom. Igen is! A hercegszőllősi zsinatban hozott kánonok fordítója, kinek Huszár Dávid a typographus lelkész e magyar szöveget mint barátjának ajánlotta, kétségen kiviil Sik­lósi Miklós volt. A Mihály tehát a könyvben a 674. 1. alsó sorában sajnálandólag benne maradt sajtóhiba. Sik­lósi Mihály 1521-ben Perényi Péter udvari papja, majd s. a. újhelyi lelkész volt. Siklósi Imre Miklóssal együtt jelenvolt a hercegszőllősi zsinaton. Kiss Áron, esperes. * A bánáti ev. esperesség f. hó 22-én rendkívüli közgyűlést tart, melynek főtárgyát képezendi Abaffy Lipót tótaradáci lelkész pörbefogása. Nevezett Abaffy úr úgyanis, miként annak idején mi is megírtuk, jónak látta uj év napján nemcsak hívei előtt pánszláv irányzatú i -gató beszédet tartani, hanem azonfelül ezt a magyarel­lenes beszédet az általa szerkesztett tót zuglapban is köz­zétenni. Reméljük, úgymond az Arad és Vidéke, melyből e hírt vesszük, hogy a bánáti esperesség derék hazafias papjai ezen az ő testületük jó hírnevét és közbecsülését veszélyeztető pánszláv tót papot méltó büntetéssel fog­ják sújtani. * A görr.öri ág. ev. esperességbe kebelezett és a pádari anyaegyházhoz tartozó meleghegyi tót ajkú egyházban az iskolaszék a mult héten Vitéz Lajos pá­dari lelkész indítványára azt határozta, hogy a meleg­hegyi ev. tót ajkú iskolában, a mennyiben a növendé­kek már sikeresen haladnak a magyar nyelv tanulásában, a tannyelv a valláson kiviil ezentúl magyar legyen. Itt megemlítjük egyszersmind, hogy a magyar ajkú föld­mivelő nép közt olvasókör alakult. E körnek az is egyik­célja, hogy a szomszédos tót népnél a magyar nyelvet és hazafias szellemet terjeszsze. Ugyancsak Pádár község­gel szomszédos perjései ev. magyar ajkú egyházközség­ben hazafias irányú és ismeretterjesztő felolvasások tar­tatnak, melyeken a nép tömegesen szokott megjelenni. * Gyászhirek. Özv Szeless Józsefné sz. Mícskey Rozália maga és leánya Maria ; továbbá Micskey Imre miniszteri tisztviselő és neje ; néhai Micskey Zsuzsánna PálfTy Benjaminné utódai : Palffy Kálmán és családja; nem különben ifj. Kutasi Ferenc és Amália méiyen szo­morodott szívvel jelentik Kisjáci Szeless József okleve­les mérnök, a mezőföldi ref. egyházm. segédgondnokának és egyházker. számvevőnek élte 67-ik évében rövid szenve­dés után f. hó 15-én Enyingen történt gyászos kimultat A boldogult földi maradványai e hó 17-én fognak az örök nyugalomra tétetni. — Pap Károlyné sz. Szántó Eszter, a volt bihari esperes derék neje, négy napi be­tegség után a jobb létre szenderült. — Kassai Sámuel debreceni jogtanár neje szül. Budaházy Johanna f. hó 14-én 34 éves koraban elhunyt. Béke poraikra 1 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDr. IBa.llstg'i DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom