Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-12 / 11. szám

megjegyzi, hogy a nyögő hanggal, melyen az előadatott, sehogy sem tudott megbarátkozni. Szept. 16-kan barat; jaival körutat tett, hogy a hires külföldi tanügyi állapotokkal közelebbről megismerkedjék. Voltak Merseburgban, Weissenfelsben, Naumburgban, Lützenben. Feltűnt neki, hogy a tanulók m;

ly érdekkel lesik a szót tanítójuk ajkairól s megjegyzi, hogy egy cseppet sem sajnalja azon 6 tallért, melybe ezen utazása került. Általában igen takarékosan kellett neki élnie egész külföldi időzése alatt, hogy a rendelkezésére álló csekély pénzzel kijöhessen. A tanárok közül nagy kedvteléssel hallga4

ta Müllert, Tholuckot és Geseniust. E két utóbbinak szabad előadási modora különösen lekötötte figyelmét. Kevésbé tetszettek neki Wegscheider, kitől az exegesist, és Thiele, kitől a symbolikát hallgatta ; megjegyzi róluk, hogy nagyon szolgaikig ragaszkodnak az előttük fekvő füzethez, melyből szószerint kiolvassák leckéjüket. Ttodigemél, ki akkor „bevezetést az uj testamentumba® olvasott, hospitált s azt irja róla, hogy bar fiatal még, de a mit mond, az mind magvas Igen megragadta őt Erdmann felolvasása »az akadémiai tanulmányozásról.« Tőle tanultam meg — irja egy helyt — tisztán gondolkodni, mintha valami belső világosságot gyújtott volna meg bennem.® Olvasmanyai voltak számos theologiai müveken kívül- Ilomer ; Rousseau „Emil®-je ; Leo >,Universalgeschichte®-je ; Pascal „Pensées sur les miracles®-je. Idegei, Scott Walter. Göthe, Feuerbach Wesen des Christenthum-ja ; Goldsmith History of England-ja. Mindezt pedig nemcsak futólag olvasta, de részletes kivonatozás és feljegyzésekkel kisérve, alaposan tanulmányozá. Olvasta Stravss „Leben Jesu€

jat, melyről megjegyzi, hogy következtetései annyira bizonyos, általa a priori elfogadott s felállított tételek folyományai, hogy ő, ki ama tételek helyességéről nincs meggyőződve, hitének legkisebb megingatása nélkül végig olvashatta azt, sőt inkább az által hitében csak annál inkább megerősödött. Olvasta Shakespearet és M. Aureliust, mely utóbbira megjegyzi, hogy a szellem,- szív- s akarathoz egyaránt szól. Az 1841-ik évi karácsonyestét Tholuck csaladi körében tölté, mely alkalommal karácsonyi ajándékot is kapott tőle. Az 1842-ik újév első napján ezt irá naplójába : „Ein neues Jahr mft mich zu neuer Thatigkeit, fordert mich aufs neue auf, dir zur Éhre und meinen Xebenmenschen zum Wohle zu leben. Dazu Herr ! gib mir Kraft im Glauben an Jesum Ghristum, dass ich immer weiser und vollkommener werde."- A semester végén utazott, meglátogatván Eislebent, Eisenachot, "Wittenberget, a Wartburgot, mint a protestantismus classicus helyeit; Weimarban, hol az iskolákat tekinte meg. Neu Didendorfban meglátogatta a herrnhutiakat. Ezen utazása annyival érdekesebb s tapasztalatai gyarapítása tekintetéből annyival tanulságosabb volt rá nézve, mert atyjának számos ismerőseitől Németországban mindenütt szivesen fogadtatott s az ő kalauzolásuk mellett az ottani tanügyi, egyházi, társadalmi állapotok felől alapos tájékozást szerezhetett magának. Ugyancsak' Halléban tölté az 1842/3 iki tanévet is. Ekkor olvasta Dewette-nek „Bevezetését az ó és uj testamentomba® Baurtól : „Gegensatz zw. Protestantismus und Katholicismus, Hegel Encyclopádiájat s az egyházi atyák (Augustin, Pelagius) műveit. Még külföldön időzése alkalmaval az 1873-ik év április havában meghívást kapott Lónyayt Gábor, zemplén megyei birtokos- s országgyűlési képviselőtől, ki őt gyermekei mellé nevelőül óhajtá megnyerni. Ezen meghívást ő el is fogadta, azonban állomását csak a semester végével októberben foglalta el. Mint nevelő felelősségének érzetében azon ritka lelkiismeretességgel fogott feladatához, mely egész életében egyik fő jellemvonása volt. A reá bizott négy gyermek nevelése annyira igénybe vette összes physikai és intellectuális erejét, hogy annak káros visszahatása a folytonos tanulmányozás által különben is meggyengült testre nem maradhatott el. Itt vetette meg alapját mellbajának, mely egész életében gyötörte s nem egyszer a sir szélére állitá őt, de melyen az isteni kegyelem segélyével majdnem négy évtizeden keresztül mindannyiszor diadalmaskodott. A következő 1844-ik év okt. 9-kén a Kőszegen tartott kerületi gyűlés alkalmával Haubner Máté superintendens előtt letette a pap-képesitő vizsgát. Miután az országgyűlés befejezte után a Lónyay család Pestre költözött, ő is velük ment s az 1844/45-iki telet Pesten tölté, tavaszszal azonban a csaladdal ismét annak falusi birtokára Deregnyőre (Zemplén) ment. Ugyanazon évben a békési esperesség őt a szarvasi főgymnásium tanarának s ifjúsági hitszónoknak hívta meg, mely állomását az 1845/6 tanév elején foglalta el. A következő évben 1847 máj. 15-kén megnősült, nőül vévén Berg man Kornéliát. Mint hazáját szerető s annak történeti alapon kifejlődött jogai iránt hatartalan tisztelettel viseltető férfiú a bekövetkezett márciusi napokban a tanuló ifjúságnak szabadságáért való rajongását örömmel üdvözlé ugyan, de azt a tisztán látó elme belátásával mérsékelni, szélsőségektől megóvni iparkodott. Oly tanarok társaságában és közreműködése mellett, mint Vajda, Greguss, Ballagi, — bizonyara a fiatal ifjúsági hitszónok is nem kevésbé hozzá járult a szarvasi gymnázium jó hírnevének gyarapításához. Mint tanár irá s adta ki „magyar nyelvtan1

1

-at, mely iskolai tankönyvül szolgait; továbbá } „Komenius Ámos középtanodai rendszere4

című hoszszabb tanulmányát, mely 1852-ik évben látott napvilágot. Az 1853-ik évben Nagylakon tartott esperességí gyűlésre a fiiskola részéről ő is kiküldve lévén, itt ismerkedtek meg vele a mezőberényí németajkú egyház küldöttei, kiknek tetszését fellépésével annyira megnyeré, hogy a náluk épen üresedésben levő lelkészi allomásra őt azonnal megnyerni óhajtak. Meghívásukra ugyanazon év aug. 28-án tarta próbaszónoklatát náluk, mely után azonnal meg is lett valasztva. Egyfelől csaladi viszonyai, másfelől régi vágya, az úr szolgajaként érvényesíthetni sok évi tanulmány és tapasztalatok altal szerzett is-