Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-05 / 10. szám

hogy a Szíjj Sámuel-féle alapitványt terhelő adósság is egy vagy másfél év alatt le leend törlesztve, a mikor azután ennek is mintegy 7—800 forintra rugó fele jövedelme iskolai ösztöndíjakra lesz fordítandó. A Balassa Antal-féle alapítvány 1887-ik évi jövedelméből a Balassa családhoz tartozó 18 folyamodó mindegyikének 120 frt esett. A pesti egyház pénztárából pedig kegyadomanyképen kiadatott a protest. árvaháznak 30 frt, a pesti theologiai intézet convictusának 30 frt, az esztergomi, homonnai, kaposvári s regmeci egyházaknak külön-külön 10—10 forint. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A vasárnapi iskolák Angliában. (Vége.) A tanitásra vonatkozólag Dr. Martineau bölcsésztől egy igen érdekes cikk jelent meg, a melyet kivonatosan jónak latok közölni, ü következőleg nyilatkozik : „Az önkéntes tanitok nagy szama közül mindenki azt tanitja, a mit legjobban tud. Nem tekintve az egyes osztalyokra, a tanitas összegét az alabbiakban foglalhatjuk össze. A vasarnapi iskola nem csupán azt jelenti, hogy a hétköznapi iskola munkájának folytatására egygyel több napot nyerjünk, hanem, hogy azon a napon végezzünk magasabb célú munkát. Bizonyos tekintetben mindig magasabb célra törekszünk bármely reál tudomány tanításával is. Olvasás, irás, és számtan, a melyek a hétköznapi iskolák főtárgyai, nem alkotnak tulajdonképeni tudományt, hanem csupán eszközei a tudománynak : ezért a vasárnapot fordíthatjuk ezek tanítására, sőt földrajzot, géptant, vegytant stb. is tanulhatunk akkor. Ily módon a tudatlanság jó nagy része megszűnik, és a tanuló helyes fogalmat szerezhet bizonyos tárgyakról, a melyekről előbb helytelenül gondolkozott, vagy egyáltalán semmit sem tudott. De ez nem a legmagasabb cél, melyet a tanítónak szem előtt kell tartania. A helyes gondolkozáson kivül arra kell szoktatni a gyermeket, hogy helyesen cselekedjék és érezzen, hogy a kötelességérzet meg legyen benne, s ne legyen érzéketlen a jó benyomások iránt. A léleknek ezen két habitusa formálásában igyekszik a vasarnapi iskola a szülőknek segédkezet nyújtani. Az a kérdés: hogyan ? Csupán leckékkel a magaviseletet és lelkületet illetőleg nem sokat tehetünk. Nem tudtok a gyermek lelkére és szivére hatni, ha mindenfelől gépiességekkel veszitek is körül. A gépies erények csak polyva és nem élő magvak és soha sem fognak a gyermek szivében gyökeret verni. Közvetlenül közlött leckék segítik elő az erkölcsi fejlődést. Ha a gyermek csak csekély ismeretet szerez is a természettudományokból, az állatélettanból, mégis, I ezek hatása folytan, tartózkodni fog a meggondolatlan kegyetlenkedéstől. A rest önmaga előtt megszégyenül, ha példaképen oly kiváló embereket állítunk elébe, kik soha sem szalasztottak el a munkára kínálkozó alkalmat és nem vesztegették el az időt. Ez az erkölcsi tanítás azonnal vallásos lesz, a mihelyt a gyermek tudni fogja, hogy a mindeneket látó Isten ís gyűlöli a rosszat és szereti a jót; és hogy isteni szellem lakozik szivünk mélyében, és az eszközli a jó szeretetét és a rossz megvetését ; és hogy Isten mindig megsegíti azokat, a kik tökéletesedni akarnak, akik értik az ő jelenlétét cs keresik őt imáikban. Ez a vallásos tanítás keresztyen lesz, mihelyt a gyermek megtanulja, hogy az az isteni szellem, a mely mindnyájunkat lelkesít és a mely sok szent emberben túlnyomó volt, Jézus Krisztusban legnagyobb fokát érte el : ugy hogy ő az igaz, tökéletességre vezető utat — az önfeláldozó szeretet utjat — megmutatta mindazoknak, kik Isten fiai akarnak lenni és nyugalomra vezérli. Ez a keresztyén tanítás szükségképen szt. irás szerinti, mivel Jézus az égben van, és mert csak az uj Testamentumból tudhatják meg, hogy ki volt ő és mit tanított. S minthogy ő mar régen és más világrészben élt, sokat kell tanulnunk, mielőtt az ő életének történetét kellőleg megérthetnők. A vasárnapi iskolai tanítóknak mindig az volt egyik főcéljok, hogy Jézusról és az ő munkájáról lehetőleg tiszta képet adjanak és hogy oly bizalmas és egyszerű leckékben tanítsanak róla, hogy a gyermekek szivét meg tudják indítani. A keresztyénség nem úgy jött a világra, mint teljesen uj dolog, hanem mint a hosszú zsidó történelemnek befejezése. Az ó testamentumi irodalom volt az, mely Jézus kegyelmességének és szeretetének forrasait ápolta; és így könyveinek, különösen a zsoltároknak és a próféták ájtatosságra folyton hasznait műveinek mindig érdekeseknek kell maradni a keresztyének előtt, s a gyermekek nevelésének tárgyai közt helyet kell foglalniok. A vallás, melyet a vasárnapi iskolakban tanítanak, j, egyszei uen a Jézus vallása ; két nagy parancsolata van : az Isten és az emberek iránt való szeretet; célja odahatni, hogy úgy éljünk, mintha mindég látnánk azt, a ki lathatatlan, hogy mindenkor bízzunk Istenben, hogy legyen reménységünk a halál utáni életben, mely az igazakra nézve a mostaninál tökéletesebb és boldogabb lesz.' A tanítás módszere. A tanítás végtelen különbfélesége meglep bennünket, ha a különböző iskolákat meglátogatjuk. Lathatunk és hallhatunk azokban minta-tanítást, de láthatunk olyat is, a mely szanalomra indít. A hány tanitó, annyi módszer. A sok közül azonban legjobbnak tartják azt, melylyel kevés idő alatt is sok eredményt lehet elérni. Az infant osztályokban hasznaijak az együttes és felvilágosító módszert. Az egészet egyszerre tanítják énekre és imára ; 1 meséket beszélnek nekik és azokat képekkel illustralják