Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-05 / 10. szám

A Scripture osztályokban az úgynevezett kérdező vagy katekhizáló módszer a iegszokottabb. A tanító fel­váltva olvastat a bibliából vagy mas könyvből, meg­magyarázza az egyes szavakat és jellemzi a tárgyát, ha szükség képekkel és példákkal illustrálja, közbe­közbe kérdé eket teszen, hogy a gyermekeket foglal­koztassa és hogy meggyőződjék affelől, ha vájjon meg­értelték-e a mondottakat. Némelyik tanitó Írásbeli dolgozatokat is készíttet tanitvanyaival, felhagyvan nekik az egyik vasárnapon elbeszélt tárgyat a másikra leírás végett, és aztán a dolgozatokat kijavítja. A helyesen vezetett vasárnapi iskolák igen fonto­sak a nép alsóbb osztályainak oktatására és nevelésére, mert bennök a gyermekek úgy a külsőre, mint a maga­viseletre nézve teljesen megváltoznak. Az abban nyert benyomások inkább hozzájárulnák jellemök formálásához és mélyebb nyomokat hagynak magok után, mint akár­mely más későbbi vagy egyidejű hatások. A vasár­napi iskolák hasznosságai egy szónok a jubileum alkal­maval következőkben mondotta el : „Azok egy század lefolyása alatt igen nagy tisztító és felemelő befolyást gyakoroltak. Mar kevés idővel az alapítás után látható volt azok befolyása a tisztult nyelvben, a tisztaság meg­szokasaban, az értelem növekedésében és a javult er­kölcsi jellemben. A vasárnapi iskolák befolyást gyako­roltak a csaladokra is. A szülők megjutalmazva érezték magukat a gyermekeik érdekében tett fáradsagért, lat­van, hogy azok a vasárnapi iskolák segélyével tisztessé­ges álláshoz jutnak a társadalomban Sok mértékletes­ségi egylet azok hatasa folytán jött létre. A templomok valódi dajkai, s az egyhaznak a leghasznosabb tagokat, és a legkitartóbb, legbuzgóbb téritőket nevelték; sok tanitó ott kapott kedvet a tanitashoz. S mindezek jó hatassal voltak a nemzeti életre is. Az ízlést finomí­tottak, az irodalmat tisztították. Ma a népmulatságok nem oly lealázok, mint a szazad elején voltak. Az ol­vasni és irni tudás általanossá lett, a hírlapok olvasása napi szükséggé valt; könyvtárak állíttattak és előkészíttetett az altalanos iskola-kötelezettség behozatala. A vasárnapi isko­lák nem annyira az azokban tanult leckék miatt becsesek, mint inkább a tarsulatok létrehozasa és az áldásos szel­lem terjesztése miatt. Bizton merem állítani minden tü­zetesebb vizsgalat nélkül, hogy vasárnapi iskola nélkül egy templom sincs egészséges és virágzó állapotban. Bizton merem allitani, hogy egy század lefolyasa alatt semmi más intézmény sem volt az angol nép alsóbb rétegeinek millióira oly nagy befolyással, mint a vasár­napi iskolák.® A fennebbiekben bemutatám a vasárnapi iskolai intézményt, mely az angol nép vallasos életét élénkség­ben tartja, erkölcsiségét apolja, a családi életet meg­szenteli és sokban hozza járult a nemzeti nagysag elő­idézéséhez. Fölösleges egy ily intézmény üdvös voltat tovább bizonyítgatnom ; lehetetlen azonban, hogy azt az olvasók figyelmébe ne ajanljam. Majmolást kívánnék ha azt mondanám, hogy mi magyarok ezt az intézményt minden apró részleteivel együtt vegyük át. Ilyet nem kívánok. Nálunk tanítanak annyi vallást és morált, mint Angolországban, csakhogy nem oly tanitók és nem oly szellemben. Én leginkább a szellemet szeretném átplán­tálni hozzánk ; szeretném, hogy a mi vallástanitóink is ne csak a papok és iskola-tanítók legyenek, hanem mind­azok kor és nem különbség nélkül, a kik erre képesek ; és a kik oly odaadó szeretetet, és példás jó akaratot tanúsítanának tanítványaik iránt, mint az angol vasár­napi iskolai tanitók. Szeretném, hogy a gyermekek különösen télen ne volnanak kénytelenek templomba járni, hanem tartatnék számunkra külön, korukhoz al­kalmazott iseteni tisztelet; és ápoltatnának bennök azon érzelmek, melyek a templomok látogatását rájok nézve később szükséggé teszik. Szeretném, ha nálunk is se­nior osztályokat állítanának azok számára, a kik 12—14 éves korukban megszűnvén az iskolákat látogatni, igen gyakran nem csak hogy könyvekből nem gyarapítják ismereteiket, hanem a mit tanultak is elfelejtik. Szeret­ném, hogy a csaladok körében vallásos szellem ural­kodjék, és népünk oly erkölcsös, munkás és becsületes legyen mint az angol nép. De mindenek előtt szeretném, ha nálunk is vasarnapi iskola-társulat alakulna, a mely olcsó, népies, vallásos műveket teremtene elő s terjesz­tene el a nép között felekezeti különbség nélkül Kár­pátoktól Adriáig. Varga Dénes. IRODALOM. Szépirodalmi uj könyvek. A Franklin-társulat ki­adásában megjelentek : A nyoma veszett, angol regény, irta Edwards B. Amália, átdolgozta Szász Karoly. Ara 2 frt. — Melyik eró'sebb ? Eredeti regény, irta ifj. Ábrányi Kornél. Ara 2 frt. — Elbeszélések. Irta Iiomonnai Béla (álnév). Ára 2 frt. A lovászpatonai ág. h. ev. gyülekezet évkönyve. II. évf. 1881. Szerkeszti Bognár Endre ev. lelkész. Lé­lekszám az anyában 1000, N. Dém filiaban 250. Tanu­lók száma Patonán és Démen 189, ismétlő 41. Ur vacso­rával élt 918 gyülekezeti tag. Született 54, ezek közt 4 törvénytelen. Egybekelt 10 par; vadházasságban él egy nő a filiában. Meghalt 51. A gyülekezet minden ügyei­ről alaposan értesülhetünk e füzetből. Kegyes alapítvá­nyok összege 1079 frt 17 kr. Van takarékmagtára, mely­nek alapszabályai közöltetnek. Ez intézmény 1872 őszén keletkezett a lelkész azon indítványára, miszerint nem latja igazságosnak, hogy a félpárok semminemű gabona­mennyiséggel nem járulnák az egyháziak fizetéséhez, s en­nélfogva ezentúl a félpárok is tartozzanak gabonát fizetni, nem ugyan a lelkész- és tanítónak, de a gyüleke­zetnek, még pedig felényit mint az egész párok mind­két helyre. Az így begyült gabona azóta takarékmag­tárilag kezeltetik. Van ezenkívül iskolai könyvtár és ta­karékpénztár a gyülekezetben. A jelen füzetben közölt krónika a lelkész, igen tisztelt munkatársunk ernyedet­len tevékenységéről tanúskodik, Ihász Dániel fölött tar­tott s itt lenyomott beszéde pedig kiváló szónoki tehet­ségéről. Arra az eklézsiára, mely ily vezető alatt áll, bízvást

Next

/
Oldalképek
Tartalom