Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-12 / 7. szám

össze a maga kebelében gyámintézeti adomanyok cimén. (Mellesleg jegyzem meg, hogy az évi gyűjtés eszközlésére hivatott egyének buzgósága a népnek minden szegénysége mellett csak vihette volna a dolgot oda, hogy egy-egy lélek után egy-egy krajcárnyi adomány folyjon be? Ha ez befoly, akkor 2714 frtnyi önteremtett tekintélyes segélyösszeggel a maguk égető szükségeiiknek orvoslásáról gondoskodhattak volna, míg most tényleg a dolog ügy áll, hogy egy egy lelkökre 3

l0 krajcárnyi adomány esik csak !) A képnek folytatása a következő : Pozsony, Sopron, Győr, Kőszeg, Komárom, Ruszt, Pápa, Budapest, Bártfa német, Eperjes magyar-német, Kassa magyar-német, Kis-Szeben német, Lőcse, Késmárk, Béla, Igló, Rozsnyó 17 varosnak magyar-német egyhazai 54000 lélekszám mellett gyámint. gyűjtéseimén 1881-ben összeteremtettek : 3447 frt. 54 krt ; mely összegből egyegy lélekre 64

/J

0

krajcár esik, s mely gyűjtésből a felsorolt egyházak a saját maguk felsegélésére vagy éppen semmit sem, vagy csak igen csekély részt fordítottak. Hat ha ezen kimutatásokkal és a Korouhev jelzett közleményeivel szemben az oly igazságtalannak vádolt magyar-német elem hideg-rideg számításnál így kezdene beszélniHisz' mi feltűnő tetemes áldozatokat hozunk! Egy kis erőmegfeszítéssel, közegeink még buzgóbb utánjárása mellett azt az összeget még talán meg is kétsze rezhetnők, ha kilátásunk volna a segélyt kizárólag a mii szükségünkre fordíthatni ! Mert hat mi nálunk sajat köreinkben is elég menteni, — javítani, — toldozni, — tökéletesítni való van az egyház testén ! Eddigi gyűjtéseink anyagi aldásában nem mi, hanem mások s nevezetesen jelentékeny összegben azok is részesültek, a kik ellenünk és tiszteletünk, szeretetünk által övedzett főembereink ellen olyan Korouhev-féle cikkeket írnak ! Yaljoti — különösen oly előzmények után — kicsoda vehetné nekünk rossz néven, ha oly haladatossaggal szemben azt mondjuk : csinálunk mi magunknak magunk közt egy szűkebb gyámintézetet ! ? No lássák, Uraim ott a Vág körű!! ennek a magyar-német elemnek eszeágaban sincs ilyenekre még csak gondolni is ! Miért nincs ? Mert ez szűkkeblűség volna, mely a keresztyéni szeretetnek homlokegyenesti ellentéte. Tehát nemcsak minden igazsagtalanság, részrehajlás van tőlünk és a mint a fentebbiekben kifejtém, különösen a gyámintézet ügyintézőitől távol ; de még az itt érintett, a kedélyek megbocsátható első felhevülése előtt jogosultnak latszó szfíkkeblűséget is kárhoztatjuk. Testvéri szeretettel gyámolitjuk évről-évre az Önök egyházait is, mert szenvedő testvéreinket latjuk ott is, és mert ismerjük mi a jó tót népet, — tudjuk mi azt, hogy nem neki kell betudni azon halatlanságot, mely amolyan Korouhev-féle közleményekben a gyámintézet ellen napvilágot lát, egyeseknek gyűlölködés- és méregbe mártott tolla alatt! Az Úr Jézus Krisztusnak békessége lakozzék mi közöttünk ! Strauch Béla . ev. lelkész. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A vasárnapi iskolák Angliában. (Folytatás.) Skótországban a falusi családi oktatas jóval a vasárnapi iskolák alapítása előtt létezett. A házasulandó ifjút a pap a vallásból kikérdezte, tudni akarván, ha vájjon az illető bir-e elég képességgel a csaladatyaságra, és csak sikeres vizsga után történhetett meg az egybekelés. Az is szokás volt a skótok között, hogy a lelkészek évenként egyszer összegyűjtötték híveiket, kicsit és nagyot egyiránt megvizsgáztattak a vallásból. E szokás ösztönt adott a családi nevelésre. 1756-ban alapíttatott az első skót vasárnapi iskola, a mely félbeszakítás nélkül ma is folytatja működését. De Skótországban is csak Raikes idejétől kezdve terjedtek el a vasarnapi iskolák általánosan. 1797 ben alakúit a jótékony edinburgi ingyenes vasárnapi iskolai társulat (Edinburgh Gratis Sabbath School Society) az ifjúság vallásos nevelésének hathatós előmozdítására. A tanítók eleinte mind a papság mind az elöljáróság részéről ellenszegülésre talaltak azon ürügy alatt, hogy munkájok ellenkezik a negyedik parancsolattal. Az ügy hatalmas ellenségei azzal fenyegetőztek, hogy a ki ily iskolaba küldi gyermekét, kitiltatik a templomból, azonban az ellenzés lassankért teljesen megszűnt. Irlanáhan Dr. Kennedy lelkész 1770 táján fajdalommal s/.emlélvén a vasarnap megünneplésének elhanyagolását, e bajon az altal gondolt segíthetni, hogy gyermekeket gyűjtött maga körül vasárnaponként és azokat tanitotta zsoltárokat olvasni és énekelni, majd ké-i sőbb Íratott is velők. Tanítványai évek folytán szaporodtak. Kennedy 1785-ben értesülvén az angol vasárnapi iskolák lételéről, azoknak szervezetével megismerkedett és iskoláját azok mintajara rendezte be. Ettől kezdve mindinkább szaporodni kezdettek az iskolák, miután ez ügyben Chambert Tamás is segéd-kezet nyújtott. Kennedy, hogy iskolait annal nagyobb kedvvel latogassak a gyermekek, közülök a szorgalmasabbakat cipő-csattal, pántlikával s más apró targyakkal jutalmazta meg. 1809-ben alakult Irlandban a „Hiberniai Vasárnapi Iskola Társulat4

a vallásos oktatasra. Eddig azon egyletekről beszéltünk, melyek a vasárnapi iskolák hatása folytán létrejöttek ; legközelebbi teendőnk lesz, főbb vonásokban érinteni a hatást, a melyet a vasarnapi iskolák a nevelés-ügyre gyakoroltak és ismertetni a módot és eszközöket, a melyek szerint a vasárnapi iskola társulatok céljokat el akartak érni A mult század végén csak az ügynevezett szegény (charity) iskolákban nyertek az alsóbb néposztály gyermekei elemi oktatást, s ez intézetek is csak csekély számú gyermeket fogadhattak be, kiket aztán egyenruhába öltöztettek. E szerint ez iskolák a nagy tömegre kevés befolyást gyakoroltak. Bátran el lehet mondani, hogy a népnevelés csak a jelen szazad teremt-