Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-18 / 38. szám

délyi muzeum ktárában). Ennek 1608. előttről egyetlen művét sem ismerjük. Mondott évben ifjú is volt még, a Balassa és Rimái énekesben nyilván irja önnön maga egy éneke után : „Ezerhatszáz után nyolczadikba jutván esztendő forgás szerént, Boldog Asszony hóban Pápa városaban Istenhez szive szerént, egy ifjú imádást, ilyen fohászkodást nyújt a Rydmusok szerént/ Ez énekének tehát a XVII. század negyedik vagy ötödik tizedében a Bártfán kiadott Balassa-Rimai énekekkel kellett megjelenni, mely kiadásnak csak egyetlen nagyon csonka példánya van meg a maros-vásárhelyi ref. coll. ktárában. Történeti becsén tűi egyébb értéke ez éneknek nincs, dallama sem alkalmas, elhagyandó (Szerzőjét megtalaltam a csurgói rongyos Graduálban, melyet ismertettem Celder Figyelője 1880 é. f.) 10. »A Krisztus menybe felméne* (35.) A XVI. századból való, akkor 16. verse volt. Dallama nem jó, — elhagyandó. 11. »A Kr. menybe felméne Attyának* (36.), a fentebbi után jelenik meg a XVI. századi gyűjteményekben, eredetileg 8 verssel. Igazitója Benedek Mihály eredetiségéből egészen kivetkőzteté. Elhagyandó. 12. „Jövel sz. lélek úr isten* (57.) Luther éneke, a XVI. sz. magyar gyűjteményekben nem találtatik, a XVIÍ-ben vétetett át. Szövege, dallama, nemcsak történeti becse, de kiválón szép voltánál fogva is megtartandó. 13. t

A pünköstnek jeles napján4

(42.) XVI. sz. ének. Benedek Mihály ezt is kivetkőzteté eredetiségéből. Elhagyandó. 14. „Jövel sz. lélek úristen. Lelkünknek.4

Batizi András örök szép éneke. Szövege, dallama együtt születtek. Egy, ez ének a reforrnátiókori azon énekek közül, melyek — mondhatni —• szórói-szóra, eredeti valóságukban maradtak ránk jelen korig. Igazán oly meghatón szép, hogy még eddig senkisem merészelt hozzá nyúlni, hogy csak egy betűt is változtasson rajta, — vajha ez ódon szép eredetiségében menne be az uj énekesbe ! Dallama valóságos magyar gyöngy, minden tétele feltalálható a Hofgreff-féle gyűjteményben levő XVI. századi „Bibliai énekek4

közt. Dallamára több alkalmi ének is irandó, mert az ilyen kincset sokszorositni kell, hogy mindinkább terjedjen ! 15. »Hogy eljött az idők teljessége4

(61.), nem régi ének, Szőnyi Béniáminé, 1762-ben jelent meg először, — dallama nehézkes s gyülekezet által tisztán s zenészetileg nehezen énekelhető. Elhagyandó. 16. „Krisztus urunknak áldott születésén* (63) Péczeli Király Imre örök szép éneke azon korból, melyre a 9. sz. alattit jeleztem, azzal együtt is jelenik meg Balassa-Rimai énekei s a csurgói Graduálban. Dallama ott van a Zsuzsánna asszony históriájában (melyet szerzett Batizi A. 1541 ben, lásd HofgrefT gyűjt, az A. iv 4. levele előlapján), nemcsak történeti becse, de gyönyörű voltánál fogva is mindörökké megtartandó. Régenten ez volt a karácsonyi „Introitus,* melyet az , Antiphona* előtt énekeltek. 17. %

Az istennek sz. Angyala'1

(64.) Luther éneke — dallamát ajánlottam fentebb 5. sz. a. 18. ,Jézus születtél hírességünkre* a XVI. század örökbecsű terméke. Dallama a Tinódi dallamokból alkottatott, melyekkel teljesen azonos. A 14. számnál mondott ajánlatom, erre is különösen áll ! 19. Adjunk hálát mindnyájan4

(70.) Dávid Ferenc gyöngye, 1570. tájt jelent meg először Kolozsváron Heltai Gáspárnál (lásd Aranyos Rákosi Székely Sándor „Unitaria vallás történetei4

Kolozsvár 1839. a 70. lapon kezdve tovább). Csudálatos, hogy ez örök becsii éneket az unitárius atyafiak nem eredeti dallamán — mint mi — hanem egy — szinte a XVI. századból való, de sokkal gyengébb dallamon éneklik, melyet a nem rég ismertetett Bártfaiban (1593.) találtam s jeleztem Bogisich úrral történt disputatiómkor. Dallam, szöveg eredetiségében megtartandó. 20. „Járuljunk mi* és „könyörögjünk* (71. 72.) mindkettő a XVI. század gyöngye, Huszár Galé. Fentartandó mindkettő ősi eredetiségében. 21. „Jövel sz. lélek isten* (73.) hasonlókép a XVI. század remeke. Dallama az idézett „Bibliai énekek*-bői formáltatott. Minden tekintetben fentartandó. 22. „Im bejöttünk nagy örömmel." (74.) a XVI. ! század hasonló remeke. Akkor „Templomban menéskorra való ének4

volt, 9 verssel, — (a negyediket mostani énekesünk szerkesztői elhagyták), s igy kezdődött: „Elbemegyünk nagy örömmel4

— „ott meg állunk4

— „Ugy kévánkozott4

stb. Dallama a Tinódi dalokból készíttetett, sőt az első sora (mely valódi zenészeti remek), meglepőp hasonlít a „Várkucs Tamás idejében lött csatákról4

című nótához (lásd : HofgrefT gyűjt. Az O. iv első levele hátlapjan). Szinte fentartandó. Az ilyenekről írja azt Mátrai Gábor (Bibliai énekek a XVI. századból című kitűnő művében VI. lap) : „a helvét s ágostai evang. vallasuaknál, mai napig is sok egyházi choral ének divatoz, melyek néhai világi dallamokra alkalmaztattak.4 Ezen igazság illustrálására nem kell mást felhoznom, mint azt, hogy a reformatió koraban például a (magyar) Il-ik Psalmus dallama, valóságos világi ének volt, — ott van a Gönci gyűjtemény első levele hát-lapján kiírva nevezett Zsoltár felirata után : t

Nóta : Piégen 6törvényben.* Tessék már most kifundálni, micsoda dallam volt ez ? Hát biz ez nem volt egyébb, mint a „Három istenfélő férfiakról4

szóló emez ének: „Régen ó törvényben, Babiloniában, Hol lakozik vala egy hatalmas király* stb. feltalálható a Hofgreff gyújt, Z. iv 3-ik levele elő-lapján. 23. „ Örül mi szivünk* (75) és „Dicsőült helyeken* (179.) Azért vettem e kettőt össze, mert a reformátorok által írt magyar zsoltárok közül, mind e mai napig e kettő van még használatban. Az első a CXXII. Zsoltárból íratott s a „bártfai énekes4

megmondja, hogy Szegedi Gergely által. Ma is teljes épségében van meg, ez is oly szép, hogy az elrontó mesterek nem mertek hozzá