Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-18 / 38. szám

nyúlni. A másikat, eddig ismeretlen szerző, a CXLVIII. zsoltárból irta, — megrontotta azonban Diószegi Sámuel uram annyira, hogy mai alakjában már a XVI. századbeli tündöklő, csillogó leíráshoz ingyen sem hasonlítható. Mindkettő dallama azon század ,Históriás énekeidből van alakítva. Óhajtandó, hogy eredeti tisztaságaban vétessék vissza ! 24. , Szent vagy örökké* (76.) Hasonlókép XVI. századi termék. Hajdani eredetiségében van meg, — tovább is fentartandó. 25. ,Tökéletes volt* (84.) Nagyon csudálhatni a szép énekiró Lengyel, hogy tudott ily vastagot írni ?! Nem szövegéről, csak dallamáról akarok szólani. Énekesünkben e dallamon van: ,Mi kegyes atyánk bölcseségnek ura', ez ének szövege a XVII. század végéről való, hol is dallamul van neki adva ez : ,Mi kegyes atyánk, kit vallunk hitünkben* ; — ez már a reformátorok által íratott magyar verses „Mi atyánk*, dallama könnyen kitalálható a „Históriás énekek*-ből, — csakhogy biz ez igen gyarló, tehát elhagyandó. 26. ,,Menybéli felséges isten" (137.) Németalföldi, vagy mások szerint Luther-féle ének. Megtartandó. 27. ,/Tenéked uram hálát adok" (139.) Ez már akkor született, midőn a Goudimel-féle Zsoltár dallamok hazánkba megöröködtek. Áldott emlékezetű Révész Imrénk azt állitá róla, — s ő utánna én is azon hiszemben voltam, hogy a nagy hírű kuruc allamférfi Rháday Pál szerzé, s 1724-iki „Lelki kódolás" című könyvében jelent meg, holott ez ének megvolt lcét évvel az előtt, hogy Rháday született volna 1 ! Rháday Pál született: 1677. julius 2, s meghalt 1733. május 20. P^z ének pedig megjelent az 1675-iki lőcsei énekesben , (mely Göncinek 14-ik kiadasa). Ennek nnicum példánya meg van a Magyar nemz. Museumban, — második példányát (elől csonka) néhány hóval ezelőtt fedeztem fel Baksay Sándor esperes urnái Kun-szent-miklóson, ki is szíves volt e nagy becsű könyvet nehany hétre hozzám küldeni. Egy versét (és méltán) elhagytak. 28. „Szívem megalázván" (140.) a XVII. század közepéről való, szép keresztyén ének, inkább magán-, mint templomi használatra való, hanem dallama az, a reformatio korából való, mert nótája volt ez a XLII. (magyar) zsoltárnak : ,Jól lehet nagy sokat szóltunk Dávidról* s felismerhető a , Bibliai énekek*-bői. 29. „Hálát adok" (141.) a 27. számra tett megjegyzés erre is áll. 30. „Hálát adunk néked" (142.) a XVII. század végén termett, mint alabb a 157-nél kimutatom. Dallama : hussita. 31. „Jézus Krisztus szép fényes hajnal" (145.) Régi latin hymnus, fordította s 1538-ban Krakkóban kiadta Székely István (e könyv egyetlen példánya 1849-ben Enyeden megsemmisült), dallama is latin, — a róm. kath. atyafiak is éneklik Adventben .rorate* alkalmával ; megtartandó. 32. „Magasztallak én téged' (146.) a XVII. század végén hozta a ^Zengedező menyei kar.* Német fordítás, hatalmas dallama is német, — megtartandó. 33 „Krisztus ki vagy1

' (153.) Ez is a Székely altal fordított latin hymnusok közül való. Dallama kiválón szép magyar, de meg van csonkítva, vissza allitandó s mind örökké fentartandó. 34. ,,Adjunk hálát az urnák" (157.) Plz már a XVI. században meg volt. Gönciben ott van a 163. levélen. Német fordítás ebből: ,Danke dem Herren, denn er ist sehr freundlich.* l7

orditója ismeretlen, — németül írta s dallamát a hussitak énekeséből 1531-ben átvette Weisz Mihály németföldi reformátor. Megtartandó. 36. „Ne szállj perbe (162) Péczeli Király Imre éneke, lásd a 9. számot. Tehát nagyon téved Nagy Lajos ur, midőn ,általanos chorál könyve* 27. lapjan a XVI. századból származottnak allitja. Kivaltképen fentartandó. 26. ,,En istenem" (163.) A XVIII. század elején kellett németből atjőnie, mert elébbi gyűjteményekben nem találtam. Szép buzgó, dallamáért megtartandó. 37. ,,Emlékezzél ur isten hiveidről" (165*) Többször szólottam már róla, s most legközelebb a Bartfai ismertetésekor. Eredeti biblicus stylusába visszahelyezendő. 38. „Jer dicsérjük' (172) és ,Kegyes Jézus* (173.) Sok éneket össze kerestem, hogy megtudhassam — mert egyik a másikra utalt — melyik szövegre volt ezek gyönyörű magyar dallama irva ? meggyőződtem, hogy a .Jer dicsérjük* az eredeti és legrégibb szöveg, Batizi Andrásé, s dallama — habár nagyon hasonlít némely XVII. századiakhoz, de csakugyan a XVI-ban a »Bibliai énekek* korában született. Ugyan ez volt dallama az LI. (magyar) Zsoltárnak is, (melyet Ludovicus irt), mert a ,Jer dicsérjük* van nótájául kitéve. A Kegyes Jézus* a XVII. szazadban termett. 39. ,,Mondjatok dicséretet" (186.) A XVI. század terméke s szóhűséggel megmaradt rnaig. Kezdetben nem úrvacsora utáni ének, hanem: „Invitatio ad laudandum Deum* volt, a ,Szent vagy örökké* — (76.)-al együtt. Fentartandó. 40. „Mire bánkódol" (190.) Hans Sachs éneke, Péczeli Király Imre fordításában. Dallama gyülekezetben nehézkes ugyan, de nagybecsű voltánál fogva fentartandó. 41. „Téged úristen" (229.) a XVI. században „Te Deum laudamus* volt, s az ,Örül mi szivünk* dallamán énekeltetett, — egy szó különbséggel meg van eredeti régi voltában ; külömben az egész latin fordítás, hihetőleg Székely Istvántól. Lelketlen dallam, elhagyandó. íme 1 1 ezek volnanak azon énekek, melyeket én mostani énekesünkből az újba átvenni, s melyeket elhagyni óhajtanék. Csak néhány szóm van még utoljára. Több ízben tapasztaltam mar, miszerént némely gáncsoskodni szeretők olyan formán nyilatkoznak rólam s szerény munkálkodásomat azzal szeretik kissebbiteni és becsmérelni, hogy én mindezeket (s mas ilyeneket) csak