Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-06 / 10. szám

külső intézmények altal, hanem történelmi biztos alapon s valódi magyar nemzeti irányban kivánja eszközölni.* Bármennyire avas-szagú e beszéd, annyi bizonyos, hogy teljesen jogosult s igazolható akkor, midőn szemlátomást tapasztaljuk, hogy az idézett sorokban elitélt fonákságok oly dúsan burjanzanak az ország fővárosanak illető irányadó köreiben. Egészen Gergely úr nyilatkozata szellemében van írva s annak mintegy igazoló visszhangja gyanánt tekinthető az évkönyv egyik nagyérdekű közleménye : visszatekintés a hazai és külföldi középiskolai tanügy mult évi nevezetesebb mozzanataira, Bokor Józseftől, ki gymnáziumi oktatásügyünkkel régóta behatóan foglalkozik, s e tárgyban önálló monographiát is adott ki. Feltünteti, hogy az európai közművelődés ügye két szélsőség, az allam mindenhatósága és az allami befolyás nullificálása között mozog. Egyedül Anglia az, mely tag tért nyit a tarsadalmi tevékenységnek, sőt a kezdeményezést magara a íüggetlen társadalomra bízza. Érdekesen, de némely helyt nem egészen a tárgyra tartozólag adja elő a német és francia kultúrharcot. Ismerteti a Pontozatok történetét, Török Pálnak s Anonymusnak a mi lapunk hasabjain ez ügyben tanúsított álláspontját. Az ő tulajdon vezéreszméje e részben mély és alapos. Szerinte hazánk összes közélete a municipalis életnek, tehát a helyi központok alkotásának, s a decentralisationak kedvezett. Ez fejti meg, hogy az egyházak fontosabb tényezők voltak az oktatásügy terén, mint maga az állam. Az értekezésnek ez a legszebb s legigazabb része, midőn a ministeriumot saját nyilatkozataival veri meg, kimutatván, hogy a »tanitó állam* melyet nálunk is érvényre akarnak emelni, szöges ellentétben áll históriai múltunkkal. Végűi, közoktatásügyi politikánk legközelebbi teendőit emliti föl, kevesebb szerencsével. Ilyenek volnának „a tanulmányi s ezzel rokon alapok és kérdések jogos megoldása* (nagy kérdés, hogy javunkra válnék-e ?)* a „közoktatás terén nyilvánulható államellenes sérelmeknek a büntető törvény alá rendelése* (megtörtént, nagyobb mérvben mint aminőt a közszabadság elszenvedhetne) stb. Kiválóbb értekezések még : Minő eszközökkel lehet prot. középiskoláink benső életére hatni, szellemét éleszteni s a növendékek tanulásvágyát, erkölcsét, jellemét fejleszteni és megerősíteni? pályakoszorúzott mű Futó Mihály igazgatától; a „hogy* kötőszó Barkász Károlytól ; a vallás az emberiség őskorában és a gymnasiumainkban fennálló önképzőegyletek Ladányi Gedeontól ; a szatmári ref. iskola története Kovács Istvántól, mely cikk nem úttörő-munka ugyan, mert a Nagy-Bartók-féle monographiaban jó részben össze volt állítva, de azért sok érdekes uj adatot hoz föl, s le vezeti az iskola históriáját a legújabb időkig. Szegedi Sándor, Gergely Károly, Osterlamm Ernő egy-egy társulati hivatalos jelentése foglaltatik még e füzetben, mely egy évről-évre egyre jobban virágzó egylet organuma. A társulatnak jelenleg 1S2 tagja van, 22-vel több a tavalyi létszámnál. Kiss József elöfizetest nyit költeményeire. A sajtó e költeményeket első megjelenésük alkalmaval buzdító elismeréssel fogadta ugyan, de nem olyannal mint aminőt érdelmeltek volna. A jelen második tetemesen bovitett kiadás az első kiadasban megjelent darabokon kivűl tartalmazni fogja mindazt, amit szerző az utóbbi négy év alatt irt, ezek közt nehany még sehol meg nem jelent ujabb keletű balladat s vegyes tartalmú költeményt. A régiebbek közöl felemiitjük a : Simon Judit, Magány, Egy reform, lelkész emlékezete, Szegény Arje ; az ujabban megjelentek közöl: Ágota kisaszony, Szép Batóné, Kincses Lázár lánya, Gyilkos harang címűeket. Előfizetési ara: fűzve finom velinpapiron 2 frt, diszkötésben 3 frt, emlékkiadás hollandi papiron címrajzzal, kötve 5 frt. Az előfizetési pénzek ápril elsejéig Kiss Józsefnek Temesvárra küldendők ; a kötet ápril végén okvetlenül, esetleg azonban, ha szerző april elsejéig a nyomtatandó példányok száma iránt magát tájékozhatja, még húsvétra fog megjelenni. A 16—18 ívre terjedő kötetet Budapest egyik első rangú műintézete szokatlanul fényesen állítja ki. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Értesülésünk szerint felsóbaranyai ref. főesperessé 52 beadott szavazatból 44-el ismét Kovács Antal terehegyi lellkész választatott meg. — Csikay Imre solti ref. egyházmegyei tiszteletbeli esperes és dunavecsei lelkész Pest-Pilís-Solt-Kiskun-megye bizottsági tagjává választatott. — Lapunknak írják, hogy febr. 13-án Zalatan az elhunyt Godány István he'yére Berki József hiricsi lelkész szavazattöbbséggel ref. lelkészszé választatott — Ballagi Mór mult vasarnap a központi hírlapírói egylet választmanyi tagjává ismét megválasztatott. — A szarvasi ref. főgymnáziumban megürült classica philologiai tanszékre, mint előre latható volt, Gajdács Pál békéscsabai polgári iskolai tanar választatott meg egyhangúlag. * Templomépítés. Dr. Szontágh Miklós, a batizfalvi ev. egyház felügyelője, azon buzgólkodik, hogy a tulajdonat képező Uj-Tatrafüred fürdőhelyen ev. templom építtessék. Mint a Zipser Bote értesül, az e célra eszközölt gyűjtések oly eredményt mutatnak föl, hogy a templom-építést jövő évben már megkezdhetik. * A mezőtúri ref. iskola részére Mező-Túr varos birtokossága igen tekintélyes alapítvanyttett földbirtokban, azon föltétellel, hogy helybeliek még a gymnáziumban is ingyen taníttassanak. A presbyterium azonban, közelébb azt határozta, hogy minden helybeli gymnáziumi tanuló köteles legyen a tanári nyugdíj-alap javara évenkint öt forintot fizetni. Ezen intézkedés oly ingerültséget támasztott, hogy a napokban mind az alsó mind a felsőrészi birtokossag gyűlést tart azon célból, hogy az iskolaalaptól visszavegye a fentartással adott alapítványt. * A brassói unitáriusok Török Aron felsó-rakos