Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-06 / 10. szám

lelkész kezdeményezése folytán, egyházzá szándékoznak szervezkedni. Régesrégen volt mar Brassóban unitárius egyházközség, azonban 1717-ben szétverte azt a jezsuita türelmetlenség. 164 évvel ez esemény után, kilátás van tehát arra, hogy a régi szász városban újra tartatni fog­nak unitárius isteni tiszteletek. * Az egyházgondnok magán-vagyonát, az egyha­zak adótartozásai fejében le lehet-e foglalni? Kis-Küküllő­megye Szőkefalva községében a helv. hitv. és Bernád községében a görög nem egyesült egyházak gondnokainak magán vagyonai, a nevezett egyházak adótartozásának törlesztésére lefoglaltatván, ezen eljárást a megye köz­igazgatási bizottsága feloldotta. A közigazgatási bizottság feloldó határozatat azonban a pénzügyminisztérium az adófelügyelő közbevetett felebbezése folytán megsemmi­sítvén, a foglalást jóvahagyta, s ez altal rendeletileg ki lett mondva, hogy az egyházak adóztatasai fedezésére az egyház gondnokok magán vagyona lefoglalható és elárverezhető. A közigazgatasi bizottság a pénzügymi­nisztérium ezen intézkedését a jog átalános fogalmaival ellentétesnek talalván, indítványozta a megyei közgyűlés előtt, hogy ezen eljárással szemben intézzen feliratot a képviselőházhoz. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadta­tott s azon indokolással terjesztetett a képviselőház elé, hogy a sérelmes eljárás veszélyezteti az egyházak auto­nómiáját, mert ezen eljárással szemben nehezen fog ta­lálkozni oly buzgó egyhaztag, ki az egyház javai feletti gondnokoskodás elvállalasával kockára tegye saját va­gyonát. * A nazarénus esete. Febr. 25-én, az éjjeli vona­ton Kornya Mihály uram ismét megérkezett Gyomára és beszállt a Matakertben, ugyanazon retormatus csa­ládhoz, hol múltkor is találkoztunk vele. Meg tudták azonban ezt a szomszédok, s oda mentek néhányan csakhamar, zsebjeikben a »Gyakorlati Bibliamagyaráza­tok* első füzetével. Es megkezdődött az ostrom. Fel­hivták ugyanis a kódorgó apostolt, hogy magyarázza meg nekik a Mózes első könyvének csak a legelső versét. De Kornya nem felelt. Vagy mondja meg, hogy Sámuel könyvében, miért vannak elsorolva Elkánának ősei? De Kornya nem felelt. Ezek tehát megmondották neki, hogy ők most már Dániel könyvében is jobban értik, mit jelent a király álma, mint a mint azt Kornya ma­gyarázta múltkor előttük. Sőt megmondották azt is: »minek magyaráz maga, és minek akar mást tani­tani, mikor mi ebből jobban tudjuk, mint a miképen maga magyarázta ? Szóval Kornya ismét farkasverembe jutott. És a mi csodalatos, még sem akar tágítani ! Hat ha még hajlanának is hozzá a hivek, mit tenne akkor ? Eles vigyázattal kisérjük különben minden lépé­sét, s ha ő nem alszik, nem aluszunk mi sem . . . * A próféta-járás és a politika. Feltűnő, hogy ezek a kódorgó nazarénusok, rendesen éjjel érkeznek meg, s csábító munkájuk véghezvitelére az esteli órakat használjak. Nehéz tehát nyomukra akadni. És először csak tarsadalmi ismeretséget kötnek, majd keresztül utaznak és beszállanak. De nem tesznek egyelőre sem­mit egyebet, mint csupán csak magán ahitatosságukat végezik. Ez azonban figyelmet kelt a csaladban, s mar mielőtt téríteni kezdenének, némi rokonszenv ébred a figyelő családban kegyességük iránt. Midőn pedig már az irásmagyarazat útját előkészítették, csupán csak egy kérdést kockáztatnak, t. i. ezt a kérdést: »Szokták-e a bibliát olvasni ? Ez a kérdés azután a textus, melyből minden egyéb dolog kikerekedik. Es mert külső vise­letük és iskolai tanulmányaikra nézve, sőt minden tekin­tetben hasonlók egyéb földmivelő emberekhez, és mégis írást magyaráznak, csakhamar csodálkozás tárgyaként kezdenek kiemelkedni a többiek közül, melynek aztán midőn hire futamodik, a kíváncsiak seregéből, megalakul körülöttük az első gyülekezet. Ez az időpont tehát az a nagyjelentőségű alkalom, melyet megkell ragadnunk, s ott a helyszínén fülükbe harsogtatunk az ördög trombitáját.*) * Baptisták mentek ki a főváros tövében fekvő Buda-Ors kath. német faluba, hogy vallásuknak propagan­dát csinaljanak. Ott házat béreltek s padok és oltár felállítása mellett templomot rögtönöztek, a melyben megtartandó isteni tiszteletre mindenkit egyaránt meg­hívtak. Az isteni tisztelet délután 2 órára volt hirdetve. Azonban a segédlelkész által aznap reggeli prédikáció­jában eleve is figyelmeztetett budaörsieknek nem kellet­itek az uj téritők, sőt azokat templomukban megtámad­ták, az utcára kiverték s kődobalással a faluból kiker­gették. Hogy a baptistákon komolyabb baj nem történt, s hogy talán agyon nem verték őket, az az elöljáróság egyes tagjainak köszönhető. E hét elején megint ki­mentek a baptisták Budaörsre, hogy ott saját templo­mukban imádkozhassanak. Négyen voltak öszszesen, s elég intelligens kinézésüek. A jámbor svábok ezt meg­tudván, ismét a baptisták temploma elé gyülekeztek s ott fenyegető állást foglalva, folytonos káromkodás s szit­kok között bekiabaltak, hogy az ő községükből távozza­nak, mert mindnyájukat agyonverik, s a házat kövekkel dobálni kezdték. A baptisták engedtek : de midőn az utcára jöttek ki, a nép rájuk rohant, ütötte, verte, kővel dobálta őket, ugy hogy az apostolok kénytelenek voltak megfutni s egy mellékutcába elrejtőzni hol arra kértek egy jobb szívű svábot, ne engedné őket agyonütni, inkább eltá­voznak s vissza se jönnek többé. Guny és hahota közt ki­sérték egész a falu utolsó házáig a rajongó felekezőket. * Gyászhírek. Az alsóborsodi ref. egyházmegyéből irják lapunknak, hogy T. Tokay György, ki a poroszlói ev. ref. egyhazban 34 éven át működött mint rendes lelkész, febr. 21-én életének 71 -ik évében meghalt. — Felső-Baranyaból kapott értesülésünk szerint T. Benkő Sándor kákicsi ref. lelkész, febr. 22-én elhunyt 25-én temettetett el. A boldogult özvegy volt, gyermekei szárnyra bocsátva. Egyik fia tekintélyes ügyvéd és egy­házmegyei tanácsbiró, a másik tanító Fiumében. A sokat szenvedett érdemes öreg nyugodjék csöndesen 1 — La­punknak írják, hogy Homola István ujvásári ev. lelkész febr. 13-án elhunyt. Necrologját jövő számunkban adjuk! — Szalai J. volt városi képviselő és ref. egyházi adószedő Debrecenben febr. 25-én egy évi szenvedés után 61 éves korában elhunyt. — Karasz Mihály hódmezővásárhelyi ref. presbyter, köztörvényhatósági bizottsági és községi iskolaszéki tag hosszas sinlődés után élte 61-ik évében *) A papot a nép előtt „ördög trombitájának* nevezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom