Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-31 / 31. szám

korszakalkotó s bármely népnek méltó büszkeségét képező ezen munkásságáról. Egy hanggal sem említi Sz. nemcsak bel-, de külterjességre nézve is egyiránt jelentékeny, több kötetre menő s még életében számos (2—4) kiadást ért munkáit. Egyedül a Benedek Mihály és Domokos Lajos társaságában irt debreceni grammatikai emliti meg, mely szerinte s

bemocskolta az összes református irodalmat, ugy hogy ennek állandó becsű művei sem olvashatók ma már botránkozás nélkül.' Mi azonban megbocsátunk a mai álláspontból elitélt rosz grammatikusnak s büszkeséggel mutatunk Szikszainak a nagy irodalomtörténész (sőt, fájdalom, saját Paptan- s egyházi szónoklattan iróink) által megemlítésre sem méltatott következő, nagyrészt állandó becsű megjelent munkáira : 1. Egynehány prédikációk, melyeket magánosságánalc idején egyszer másszor Debrecenben elmondott — — már most ugyanott az ispotálybeli templomban prédikátor. Pozsony. Fűskúti Landerer. 1787. Ajánlva »a debreceni anyaekklésia Tekintetes és nemzetes elöljáróinak s az egész nemes elec.a jurata communitásnak.* Tartalma 10 prédikáció. Fia, József nevezi először {az „Epitaphium* 9-dik lapján) e munkát x

Tiz idvességes predikáció/c-"nak s utána a többi források szintén e címen említik. 2. Martyrok oszlopa. Pozsony, 1789. Szent Athymus, Zenobius, Silvanus stb. vértanúk életét irja le, hogy, u. m , ,az igazat a hamistól, a bizonyost a bizonytalantól megválaszthassuk.' 3. Keresztyén tanítások és imádságuk a ker. embern ek különféle állapotai és szükségei szerint . . . három szakaszban. Pozsony, 1795. Sok kiadást ért. A máig is közkézen forgó legújabb kiadásokon Bucsánszky Alajos nevezi meg magát kiadó-tulajdonosul; de sem az év, sem a kiadas szama nincs kitéve. Az előljáró beszéd 1795. aug. 18-kán Debrecenben kelt s ez a könyv 8-ad rét alakú, 688 lap és a „mutató tábla* 8 lapon. I. szakasz : melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vanaak. II. szakasz: különböző állapotú, nemű és hivatalú ker. illető tanítások és imádságok. III. sz. : különböző szomorú dolgok között forgó ker. illető imádságok és tanítások. Rendes menete ez: i-ső tanítás: »A ker. embernek imádkozni kell.* Ezen bibliai helyes idézetekkel teljes s épületes tanítás után jön az imádság, »melyben a ker. ember azért esedezik, hogy az Isten tegye őt alkalmatossá az imádkozásra.* 2-dik tanítás: ,A ker. embernek vasárnap imádkozni kell*, ezután jön a vasárnapi imádság és így tovább. 4. Közönséges lelki áldozatok, avagy az Istent imádó sz. gyülekezet imádságai az előfordulni szokott alkalmatosságok szerint. 4 szakaszban. Pozsony, 1795. 8-rét, 776 lap. Több kiadást ért. A 3-dik 1807-ben Pozsonyban Webernel, a 4-dik 1824-ben. Kiadta fia, József. »Nagy emlékezetű atyám — így szól az előszóban — meghagyta, hogy az ő munkáinak ujabb kiadását én vinném véghez.* I. szakasz: vasárnapi imák, II. sz,; hétköznapi-, III. sz : ünnepi-, IV. sz.: rendkívüli alkalmakra való imák. A hétköznapiakat Baksay Dániel átírva s eredetiekkel megtoldva kiadta 1857-ben. Az előljáró beszédben roszalja Szikszai az azon korban fenálló szokást, mely szerint az imák betanulva, könyv nélkül mondatnak. Imáiról ugyanitt ő maga ekként nyilatkozik: ,ezek 1 nem öszveszedések, sem nem más nyelvből való fordítások ; hanem egészen ujak és a szerint, amint az isteni kegyelem segített, mindenütt egyenlők.* Bűnbánati —> ' u. n. poenitentialis — imákat nem ir; mert ,a jó keresztyén nemcsak urvacsorálás előtt egy hétig, de szüntelen köteles bűnös voltáról megemlékezni s kérni mindenkor az isten irgalmát.* Ez elvhez képest, mind a köznapi-, mind a vasárnapi- s egyéb imáiban az emberi gyarlóság s bűnösség megismerése s az isten bűnbocsátó irgalmának esdeklése mindenkor és első sorban előjön, úgyszintén a csendes békességért, vagy ha ezt Isten megvonna, a keresztviselések alatt erőnek lel-i kéért való forró esdeklés. 5. A természeti és keresztyén vallás, a magyar keresztyének számára és épületére. Pe.it. Trattner Mátyásnál. 1799. Nagy 8-rét, 570 1. Célja— miként az előszó mondja — „a tiszta ker. tudomány ellen törekvő naturalisrnus, socinianismus, indifierentismus, moralismus és rationalismus meggyőzése.* Kéziratban: 1. Az egész ó és uj testamentorni szentírás magyarázatja és annak minden részeire való tanúságok. Három darabban. E nagy műből, — mely állítólag Friesz J. H. ilynemű terjedelmes munkájának átdolgozása, — »Biblia szövétneke* c. alatt az első darab első részét fia Benjámin adta ki saját neve alatt. (Lásd alább.) 2. Biblia győzedelme, befejezetlenül, de utóbb szintén fia, Benjámin által kiadva. 3. Ünnepi, közönséges és halotti prédikációk 5 darabban. Életrajzi s egyéb adatok. Néhány sorban munkái emlitve Danielik ,M. írók* (Pest, 1858.) 2. k. 319. 1. Szintén csak emlitve Szűcs István „Debrecen v. története* 907. 913. 1. A Csécsi Miklós makói lelkész által szerkesztett »Téli Újság* 1878. f. 8-dik számaban : »A makói ref. egyház története*, Szőllősi Antaltól. Rövid önéletrajza ily című könyvecskében : »Néhai f. t. Szikszai Györgynek epitaphiuma, élete és búcsúzó szavai, melyeket halála előtt egy kevéssel irt, ugy nem különben eltemettetése alkalmatosságával elmoudott prédikációk, egy réztábla rajzolattal s azt magyarázó gyászversekkel, melyeket kinyomatott Szikszay József, a felsőörsi r. ekklézsiának prédikátora.* Pest. Trattner M. 1803. 8-rét, 86 1. (A réztábla: egy halotti címer, „melyet festett Obernyik József poéták tanítója,* ugyanő magyarázza versekben a címert. Méltatva mint imairó, Tóth Mihálynál, Egyházszónoklattan 2-dik kiadás. Debr. 1878., 238. 1. Méltatva, vagyis inkább teljesen elitélve mint nyelvész ő s az