Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-12-11 / 50. szám

122. „A próféták elhallgattak.« (Erd. 96.) A XL1I. Zsoltár panaszos daliamat, karácsoni öröménekül nem szabad használni. 125. tHogy eljött az idö teljessége* (Magy. 61.) Szóltam már róla. Hatarozottan elhagyandó. XVIII. Urvacsorakor: 129. ,Lelkem siet hozzád menni.* (Erd. 156.) Jó, csakhogy ne az ,Ó áldandó-«ra énekeltessék. 130. „Jer lássunk* (Magy. 167.) Szövege átírandó. 137. , Uram bocsássad el.* (Magy. 177.) Történeti becsén túl egyéb értéke nincs, bibliai textusánál fogva azonban megtartandó. XIX. Egyházi alkalmakra: 142. » Uram áldjuk sz. nevedet.* (Magy. 234.) A XXXVI. Zsoltár ki lévén hagyva, másra irandó át. 143. „Áldást kérünk.* (Erd. 169.) Más dallamra irandó, mert mint a 1 19-nel mondám, e dallam nem kell. 144. Jöjj segítségül.* (Erd. 170.) Dallam 61 re. Nem kell. 145. s

Áldott legyen.* (Erd. 171.) Dallam 1 19-re. Nem kell. XX. Polgári ünnepekre. Igaz, hogy az evangeliumi ref. egyháznak egy polgári ünnepe van csak, s ez az uj év első napja; de ha már ilyen is kell, ám legyen, hanem a 147. a t

Gott erhalte* a fennebbieknél fogva kihagyandó. 148. „Jertek hazafiak örüljünk* fErd, 212.) után a fentebb ajánlott magyar hymnus okvetlen oda teendő-XXI. Természeti alkalmak : 154. »Bár dördül éq a föld remeg.* (Erd. 210) Boldogult Mihályi Károly re meke, dallama az eredeti XXXV. Zsoltár erőteljes — és nem a »Te rólad zeng4

dallamán nevezendő, mert mindig az eredeti s nem a származott veendő alapúi. 157. „Sir a földnek embere.* (Erd. 202.) dallama 54-re. Nem kell. 160. >,0 felséges úr.(

<

(Magy. 208.) Ha a 144. Zsoltár kimarad, minek reá ének ? XXII. Temetési énekek. Ezekről nem szólok csak annyit, hogy mindenesetre szükséges a közénekesben ilyeneknek is lenni, a templomban tartandó gyász ünnepélyek tekintetéből. Következnének már most a kimaradandó zsoltárok. Ezekről — ugy hiszem — irand más, bár némelyek dallamáról még majd én is meg fogok emlékezni. A dicséretek közül kimaradnának: 8. j,Örvendezzen már e, világ,* holott — mint kimutatom — ez veendő az erdélyi 60. dallam helyett. 17. » 0 ártatlanság báránya* Különösen gyönyörű magyar dallama miatt megtartandó. Ezeken kivül megtartandókul kívánom következőket: (a magyar énekes:) 65. 71. 147. 149. 165. 166 172. 181. 196. részint történeti becsük, részint dallamaik vagy a bennök rejlő igazi ének jelleg miatt. Hogy a régi, elfeledett magyar énekek közül miket, kívánnék felvenni, már összeírtam s e lapokhoz beküldém várvan megjelenésüket, melyek bizonyosan pótolni fogják elhagyandó idegen és nemzeti dallamokat. Eddig a magyarországi énekesben volt I I idegen dallam, u. m: inv. 4. Uram a törödelmes, német. 37. Jövel sz. lélek, német. 64. Az istennek szent angyala, német. 137. Menybéli felséges isten, belga. 143. Jézus Krisztus szép fényes hajnal, latin. 146. Magasztallak én téged, német. 157. Adjunk halát, husszita. 163. En istenem, német, 177. Uram bocsássad el, francia. 190. Mire bánkódol, német. 229. Téged ur isten, latin (kimarad.) Az erdélyi énekesből lenne átvéve 7 dallam : 13. Szűkölködünk. 30. Nagy isten. 34. Mindenható. 70. Örvendezzen. 101. Szivünk vígsággal. 214. Szálljon áldás Ez a hat dallam mind német, és egy keverék, a mit említeni sem érdemes, a 35 : Légy csendes szívvel. Imé ezek nem a mi népünk lelkének szüleményei, vigyázzunk azért, hogy mások filiájáva ne legyünk megint. Végre, mint a t. olvasó láthatja, a ki t. i. a bizottság munkálatát figyelemmel átvizsgálja, majd épen semmi figyelem sé fordíttatott arra, a mit én tavaly annyira megtárgyaltam e lapokban, hogy t.i. a. szöveg és dallam karakterizálják egymást. Mennyi mindenféle ének található péld. az erdélyi énekesben, annak a „Nagy istentéged imád® német miseéneknek a dallamára, holott bizony nem jól van ez. Nem is hárítható el az ily kalamitás másként, mint ha mind az öt kerület zeneértő biz. tagjai öszszejönnek s megszabják, hogy melyik dallamra micsoda alkalmi ének irandó, igy egy-egy dallam nem lesz túlhasználva (mint most,) s az illető sz. poéták is meg lesznek kímélve attól a különösségtől, hogy — egyikmásik dallam iránt előszeretettel viseltetvén — írnak az Ur Jézus kínszenvedéséről, péld. a CXXXV. Zsoltár nótáján, uti figura docet. — Addig tehát hiába is dolgoztat a t. központi bizottság a ker. bizottságokkal, mig ez utóbbi tanácsom szerint nem jár el. Kálmán Farkas. „De mikor debreceni diák volt!" Lapunk egyik régi jó barátjától kaptuk az alábbi sorokat. Közzé tesszük, mint kegyeletes visszaemlékezést a hazai protestantismus legnagyobb Alma materére. A Vasárnapi Újságban megjelent s hitünk szerint Baksay által irt debreceni cikkek olvasásának igézete alatt írom e sorokat. Az az öreg ur, a kivel B. utazott s ki azt mondta, hogy megérzi azt az ember, ha Debrecen határába ér, bizonyosan a mi Öreg Dobosunk volt. A mai, vasúton járó ifjabb nemzedék alig érti már azt a kegyeletet, melylyel a mi atyáink Debrecen iránt viseltettek. Hej, nem hiába mondta az öreg ur, hogy ez a Debrecen nem a régi Debrecen ! Én pl. kinek jurista fiam uram évente 600 frtot szokott elkölteni, sokszor hallottam kedves emlékű, jó atyámtól, hogy 30 frtta 1 bocsátották el Áporkán lakó szülői Debrecenbe sub-