Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-27 / 48. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-H IVATA L: IX. ker. Kinizsy-ufca 29. sz, 1. em, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú példáin.-yolsikiGLl xxiiricLég- szolg-ÓLltLSLtum.ls:_ Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. ""^ff ZSINATI TUDÓSÍTÁS. — Saját levelezőnktől, gyorsírói jegyzetek alapján. — Nov. 18. Elnökök b. Vay Miklós és Nagy Péter. Mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván: hitelesíttetett. Napirendre került a magyar országos reform, ált. egyházi közalap című törvényjavaslat, melyet Ujfalussy Miklós, idősb gróf Lónyay Menyhért, br. Vay Béla, Fördős Lajos és Páli Lajos zs. képviselőkből álló bizottság dolgozott ki s terjesztett be a zsinat elé. E törvényjavaslattal s annak indokolásával már az előző napi konferencián annyira megismerkedtek a zsinat tagjai, hogy azt a mai napon, némi csekély módosítással nagy lelkesedés között egyhangúlag elfogadták. Az indokolás megérdemli, hogy azzal olvasóink is megismerkedjenek. Közöljük tehát egész terjedelmében, a mint következik : ,Ami illeti azon legfontosabb kérdést : mi alapon és mi módon jöjjön létre ezen egyházi közalap ?: Elsőben is, behatóan vitatta meg e bizottság a közalaphoz való járulás azon módját, melyet a konventi bizottság hozott javaslatba, miszerint a lélekszám szolgálna alapul a hozzájárulásra s minden lélek után 3 krajcár fizetése mondatnék ki. Bizottság ezen kivetési kulcsot legegyszerűbbnek tartja ugyan arra nézve, hogy egy bizonyos tekintélyes összeg folyjon be a közalapba évenként: azonban nem véli ezt az igazsággal megegyezőnek; mert ez semmi más, mint fejadó, s ennélfogva a fejadónak minden hátranyával bir, különösen pedig nélkülözi a továbbfejlődési képességet. Eszerént 54000 forint biztosítottnak latszik ugyan, de a jövedelememelkedést kizárja s legnagyobb hibája, hogy az egyesek vagyoni állását, ennélfogva terheltetési képességét egészen figyelmen kivül hagyván, nélkülözi a teherviselés alapelvét, az aránylagos megadóztatást. Nem javaihatjuk tehát a konventi bizottság által tervezett módnak elfogadását. Továbbá foglalkozott a bizottság azon nem egyszer javaslatba hozott móddal, hogy az egyház minden tagja fizessen állami egyenes adója arányában, az adóra vetendő bizonyos csekély pótlékot. Ezen javaslatot is tárgyalta e bizottság s azon meggyőződésre jutott, hogy e módnak alkalmazása is célszerűtlen és igazságtalan volna, mert hazánkban rendkívül fokozottan és aránytalanul vannak kivetve az egyenes adók s azokat, bár cgekély pótlékkal is, — nevelni nem volna tanácsos, különösen következő főbb okokból : 1. Adott viszonyaink között az nem lenne aránylagos megadóztatás, mert a magyar reform, híveknek legnagyobb része földbirtokosokból áll, kik úgyis nehezen viselik a nagyon fokozott földadót s aránytalanul lenne terhelve azon birtokos, legyen az volt úrbéres vagy földbirtokos, — kinek birtoka adóssággal van terhelve s jövedelmének nevezetes részét kamatokba fizeti, aránytalanul lenne terhelve oly birtokoshoz képest, kinek birtoka tehermentes. 2. Nem szabad megfeledkeznünk azon körülményről, hogy azok, kik földbirtokosok, illető egyházaikat rendszerint nevezetes földadományaikkal gyarapiták. I la ezen körülmény a földadó utáni kivetésnél, méltányosság tekintetéből, figyelembe vétetnék, az eljárást szerfelett megnehezítené ; ha pedig nem vétetnék figyelembe, akkor a közalaphoz járulás lenne aránytalan. 3. Az adópótlék eszméjét azért nem tartja javasolhatónak, mert annak alkalmazása nélkülözi az önkéntes adakozás jellegét, amit pedig lehetőleg megőrizni szükségesnek vél. Ezeknélfogva a bizottság azon nézetben van, hogy a közalaphoz járulás módja következő feltételeknek feleljen meg : a) legyen az általános, azaz ahhoz minden keresetképes és vagyonnal biró egyén hozzá járulni köteles legyen ; b) legyen a hozzájárulás aránya annyira mérsékelt, hogy azt mindenki könnyen viselhesse ; c) legyen ezen állandó hozzájárulás amennyire le-