Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

A 18 I. § nál Szász Béla a főiskolai tanács tagjai közé prorektorokat s prodékanokat is kiván fölvétetni, hogy a mult évi rektor részt vévén a tanácsban, megmaradjon a continuitás az igazgatásban. Antal Gábor azon felvilágosítására, hogy a mi faiskoláink nem járnak oly nagy apparatussal, mint az egyetem s a tanaroknak ugy is fele részt vesz a tanácsban s ezzel a continuitás biztosítva van : a javaslat elvettetett. A 186. § ból, mely a konventről, mint a legfőbb iskolai hatóságról szól s minden iskolára egyáltalán kihat a működése, a tanügyi bizottság javaslata szerint kül ön fejezetet alkottak s igy ez tétetett 5-dik részszé, a mostani 5. rész pedig 6-ikká tétetett. Antal Gábor előadó : A bizottsághoz egy javaslat tétetett át a tanárképesités tárgyában. Mivel a tanárképezde felállítását a zsinat a konventhez utasította, majd ott lehetvén e javaslattal is foglalkozni : ugyanazért a javaslatot tisztelettel vissza teszi a ház asztalára. Dobos János készakarva nem szólt az egész közoktatási szervezethez, mert az irodalom terén kimutatta, hogy ez a szervezet semmit sem ér. Azért nem szólt, mert ha minden helynél fel akart volna szóllalni, a melybe lelke bele ütközött : egész órai időt egymaga vett volna igénybe. De most felszólal, hogy salvalja lelki meggyőződését: elolvasva a szervezetet, meg van győződve az egész javaslat, most már törvény hiábavalóságáról. Ez a mint van fenn nem maradhat, hanem ősbűne miatt okvetlenül elpusztul. Molnár Béla ezen szervezetben csak oly intézeteket lat, amelyek főiskoláinkban eddig is meg voltak. De nincs szó oly intézetről, mely a prot. egyház közóhaja s ez az egyetem-, vagy ha ez nem állitathatnék fel : a tanárképezdéről. Mi képezzük a magyarság zömét : ennélfogva egy magyar protestáns egyetem felallitasa nemzeti szükségletnek felelne meg. Kivanná tehát, hogy a törvény ugy terjesztessék szentesítés alá, hogy ha módunkban lesz : egyetemet is állíthassunk. Azt azonban hangsúlyozza, hogy nekünk prot. tanárképezdét már most szükség felállítanunk. Méltóztassék tehát a zsinatnak intézkedni az iránt, hogy valamely főiskolánál, talán a kerületek meghallgatásaval protestáns tanárképezde allittassék fel. Tóth Sámuel bizottság kiküldését javasolja, mely rostálná meg, hogy mit tehetne e tárgyban a zsinat. Révész Balint: A tiszántúli egyházkerület pendítette meg legelőször az egyetem eszméjét, s ezt legelsőbben a dunántúli kerület karolta fel. Sőt a többi egyházkerületeket is felhívta bizottságok kiküldésére, melyek ez ugy felett tanácskoznának. A tavaszi egyházkerületi közgyűlésekre mar tervezet s költségvetés is adatott be úgy az egyetem-, mint tanárképezdére. A közoktatási törvény kifogja mondani, hogy senki oklevél nélkül tanar nem lehet, gondoskodnunk kell tehát oly intézet létesítéséről, a hol tanaraink képesittessenek. Méltóztassék tehát egy oly bizottságot küldeni ki, mely e tárgyban véleményt adjon s javaslatai még a zsinat folyama alatt beterjessze. Tegyük ez ügyet tanácskozás tárgyává, mert ez létkérdés ránk nézve. Az egyetemek most inkább kath. színezetűek mint államiak, tehát gondoskodnunk kell nekünk is arról, hogy sajat céljainknak megfelelő egyetemünk legyen. Ha most nincs is pénzünk, azért nem kell levennünk a napirendről ezt a tárgyat. Gyűjtsünk, hogy annak idején létesíthessünk. A bizottság kiküldését elfogadta a zsinat s minden egyházkerületekből a püspökök és főgondnokok mellé még két tag választását rendelte el. Bevégződvén az iskolai szabalyzat tárgyalása, következett az egyházi hiróság és törvénykezési rendtartás feletti vita. Az általános tárgyalás megkezdésekor Kovács Karoly a bizottsági munkalattal szemben külön javaslatot nyújtott be, minthogy őt az ki nem elégítette. Ha az ő javaslata el nem fogadtatnék is, hadd legyen meg, úgymond, az iratok között. Kovács Károly javaslata felolvastatván, Fejes István ezt kivánja az általanos tárgyalás alapjául elfogadtatni, mert egyszeri hallásra is ugy találta, hogy a bizottságénál egyszerűbb s nem csak a fegyelmi, hanem a dologi ügyekre is kiterjeszkedik. Szeretné, ha kinyomattatnék, hogy összehasonlittathatnék a bizottságéval s a kettőből egyesíthetnénk egy minden igényeknek megfelelő szerkezetet. Nagy Péter elnök azt hiszi, hogy a bizottság javaslata már elfogadtatván az átalános tárgyalás alapjául, egyenesen arra kellene áttérni. Körmendy az mondja, hogy Kovács az általános tárgyalás megkezdésekor, még mielőtt a bizottságé felett hataroztak volna, adta be javaslatát, és igy még eldöntésre var, hogy a kettő közül melyik fogadtatik el. Ugy látja, hogy a zsinat az időt kiméli, de ha e szempontból mindent elfogadunk, a mi elénk adatik ; akkor kár ily költséges zsinatot tartanunk. O tehát a költségkímélés dacára elmondja véleményét. Nekünk nemcsak fegyelmi eljárási szabalyokra van szükségünk, hanem a dologi peres ügyek elintézésére is. A jogászok azt mondjak, hogy ez a biróságok dolga, ehhez az egyháznak nincs joga. De ha eddig évszázadok óta volt, ezutánra is van jogunk hozzá. Különben is, ha a mi consistoriumainkon előfordulni szokott csekély értékű dologi pereket biróságok, ügyvédek elé utaljuk, nemcsak tetemes költséget okozunk a feleknek, hanem ferde helyzetbe juttatjuk őket, mert a biróságok a mi egyházi viszonyainkat nem ismerik. A kérdés csak az: akarja-e a zsinat, hogy egyházi törvényszékeink azután is intézkedjenek dologi peres ügyekben ! Ha akarja, s ha azon nézetben van, mint a jogászok, hogy fegyelmi s anyagi perek együttes szabalyzatba nem szoríthatók : készíttessék két szabályzat a fegyelmi és dologi perekre külön-külön. Elfogadja a bizottság munkálatát, de csak azon feltétel-