Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

lel, hogy a fegyelmi eljárás mellé az anyagi peres ügyekre uj szabályzatot dolgozzanak bele. Vay b. elnök: A konvent elfogadta, hogy a dologi perek fegyelmi perlekedési szabályoktól elválasztassanak. Megtörténhetnék, hogy a mi törvényeink az államéival összeütköznének. Törvényeinket szentesítés alá kellvén terjesztenünk, a status nem tűrné, hogy mi status in statu-t alkossunk. Lengyel Imre. Ez a vita felesleges, mert a bizottság munkálatát általános tárgyalás alapjául elfogadtuk. Kovács javaslatát csak ugy tárgyalhatnék, ha az elfogadást meg nem történtnek tekintenők. Többször is feláldoztuk már a formát a lényegnek : de most erre nincs szükség, mert, mint Vay elnök monda, a dologi pereket ugy sem intézhetnék el a polgári törvényhozás ellenére. Nekünk különben is inkább csak fegyelmi törvényekre van szükségünk. Nagy Péter elnök újból felteszi a kérdést, elfogadja-e a zsinat a bizottság munkálatát az altalános tárgyalás alapjául, s midőn az elfogadás megtörtént, Ritóok Zsigmond jegyző olvasta az i-ő §.-t, mely igy hangzik: „Az egyházi bíráskodást gyakorolják: I Az egyházközségi, II. egyházmegyei, III. egyházkerületi, IV. egyetemes konventi biróság/' Erre felszólal Konc Imre a konventi biróság ellen, minthogy azzal sértve látja a zsinat-presbyteri elvet. A zsinati képviselőket ugyanis a presbyteriumok választják, mig a konventi bíróságot maga a konvent. Továbbá a superintendentiáktól venné el ez uj intézmény azokat a jogokat, a melyekkel eddig azok bírtak. Azonfelül veszélyesnek is látja, mert csak a perlekedési viszketeget neveli. Igaz ugyan, hogy két ellenkező itélet alkalmával felebbezhetők ugyan hozzá az ügyek, de tapasztalatból tudja, hogy az egyházmegye és e. kerület többnyire ellenkezőleg Ítélnek. Ekként többnyire minden ügy felkerülne hozzá, s e miatt költséges intézménynyé nőné ki magát, mivel az ügyek elintézése sok időt venne igénybe. A népet pedig ily költséges intézményre való adózással terhelnünk nem lehet. Ez okból a konventi bíróságot elvetendőnek véli. Molnár Béla : A konventi bizottságot ez intézmény létesítésére a közóhaj vezette. De meg szükséges is, mert két ellenkező itélet soha meg nem nyugtató s már e miatt is fel kellett állítani e harmadfokú bíróságot. Kántor Sámuel is azt hitte, hogy a konvent csak közigazgatási dolgokkal bizatik meg. Ha most bíráskodással is megbízzuk, mi marad akkor a superintendentiáknak. Véghely Dezső az egyháznál előforduló rendetlenségek okát abban találja, mert nem volt eddig oly szervezett hatóság, mely az egyház ügyeinek egyöntetű vezetésére lett volna hivatva. Ilyen lesz ezután a konvent. Konc is nyilván a konvent elé vinné az oly ügyeket, melyeket az e. kerület nem a közhangulat szerént itélt el, vagy a superintendensek feletti bíráskodást szintén inkább a konventre bizná, mint az e. kerületre (Konc közbeszól: nem bizná! Véghely azt mondja erre, sajnálja, mert ez arra mutat, hogy Konc a törvényes rendnek még sem oly barátja, a milyennek vallja magát.) Az elnevezésekre azonban módosítást ajánl, a mennyiben ő az eddig szokásos elnevezéseket tartaná meg t. i. a 3 első fokon tanácsnak s nem bíróságnak nevezné. Molnár Béla : A bízottság az elnevezést az egyöntetűség kedveért állapította igy meg; továbbá azért, hogy megfeleljen a név a dolognak. Birói eljárást ugyanis csak biró gyakorolhat. Konc I. személyes kérdésben emel szót. Ő szintén óhajtja megvédeni a rendet, de óhajtja megvédeni az egyházmegyék jogát is. Azért lesz rend, ha az esperes felett az egyházmegye bíráskodik is. Lengyel Imre : Az egyházi téren is csak emberekkel találkozunk, akik nem tökéletesek. Ha mi nem tűznénk ki főbb embereink fegyelmi bíróságául a konventet ép ugy mint a polgári főbb tisztviselőknek ki van tűzve fegyelmi bírósága, hiányos lenne konventünk. A konventi biróság elfogadását ajánlja. Szász Domokos is elfogadja, mert nem lát benne centralisáló tendentiakat. Meggyőznek erről a konventi biróság elé utalt ügyek. Vannak, a kik azt hiszik, hogy püspök és főgondnok felett Ítélni nem fog kelleni. De hisz most is oly superintendentia kebelében vagyunk, hol a múltban éles per folyt le a püspök ellen. A püspökök felettünk állanak : illő hogy a superintendentia felett alló hatóság ítéljen felettük. Csodálkozik, hogy épen esperes tiltakozik az ellen, hogy ne legyen kihez appellálniok, ha a superintendentia nem Ítélne helyesen fölöttök. Epen az esperesek érdekében állónak tartja, hogy jogaikat, hiröket, nevöket még egy második fórum előtt is védelmezhessék. Sőt a jogszolgáltatás fogalmával is egyedül ez egyezik. Mert ha csak két fórum itél s az első biróság Ítéletét megsemmisíti a második, sajátképen csak egy biróság itélt az ügyben. Adjuk meg tanárainknak, papjainknak stb., hogy ügyöket egy elfogulatlan biróság elé fölebbezhessék. Hegedűs elfogadja a konventi bíróságot, mert eddig is volt és pedig az egész egyházat érdeklő perekben. Dobos szerént ha azt mondanók ki, hogy a konventnek bírósági joga nincs, olyat mondanánk ki, a mit kivinni nincs hatalmunkban, mert eddig is volt bírósági joga, meg kell adnunk ezutánra is. Kovács Albert Véghely módositványát nem fogadja el, mert a biróság itél, a magyar nyelv természete szerént a tanács tanácsot ád. A szövegre szavaz. FeUétetvén a kérdés, elfogadja-e a zsinat a szöveget : elfogadtatott. A következő §-ok a 13-ikig szót nem érdemlő módosításokkal elfogadtattak. Béky Sámuel azért szóllalt fel, hogy egyenlőtlen számú bírák levén megállapítva és mivel nincs kitéve, mennyi legyen az egyházi s a világi tag: ez összeütközésre vezetne. Meg kivanja itt is tartatni a paritast.