Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

tudja, hogy ez az egyházban még nagyobb bellum civilere adna okot, mint a dogma. De mind a mellett ajánlja indítványának elfogadását. Baksay ez indítványa meglehetős derültséget okozott a komoly zsinati atyák soraiban, midőn György Endre majdnem hasonló szellemben szóllalt fel. Ha elismerjük azt, hogy a gymnasium a tudós pályára készitő intézet: akkor a classicús nyelvekre kell fektetnünk a fősúlyt s ez esetben a német nyelvre semmi szükség. Viszont ha azon álláspontot foglaljuk el, a mit tegnap ()reg János jelzett: akkor viszont a görög nyelvet törölhetnénk. Ha a tantárgyak felett szavazásra kerülne a dolog, ő inkább a német nyelvet tenné nem kötelezővé. De mivel az országgyűlés azzá tehetné, nem akarná, hogy magunkat új törvényhozás szükségének tegyük ki. Mivel úgy is az országgyűlést illeti a kötelező tantárgyak megszabása s azt nem tudhatjuk, mit állapit meg: az egész §.-t mellőzhetnénk. Ujfalussy Miklós azon iskolából való, melyben a latin és görög nyelv volt az uralkodó. De mivel azóta sok progressió történt a nevelésben: azt hiszi, hogy előbb jutunk oda, hogy eltöröljük a görög és talan még az ennél is becsesebb latin nyelvet, mint a németet. Gyakran megbánni kénytelen tettét, a ki, míg módja volt benne, el nem sajátította a német nyelvet. Ugyanazért meghagyna a szöveget úgy a hogy van. Szavazat nélkül a szöveg elfogadtatott. A 125. ekként szövegeztetett: ,Rendkiviili tantargyak a zene, műveltebb népek élő nyelvei és a gyorsírás.* A 132. §. a párhuzamos osztályok felállitasára vonatkozólag, Koncz Imre nem óhajtaná, hogy ha más vallású növendékek miatt válnék szükségessé azok állítása : e miatt sajat hitsorsosainkra vettessék adó. Az izraelitak jószantukból egyetlenegy intézetet sem állítottak. Olyanok mint a kakuk, mely ha kiköltette s kitapl.dtatta magat valamely más madárral: elrepül s lesz ismét az a mi volt: kakuk. Tehát ő a párhuzamos osztály allitásának szükségessége alkalmával a más vallásúakra mérsékelt adót vetne. Szavazas rendeltetvén a tanügyi bizottság által elfogadott eredeti szövegre, mivel ellene és mellette is egyenlő számmal szavaztak, Vay elnök arra adta szavazatát. A 136. szövege ekként állapíttatott meg , Pót-, esetleg felvételi vizsgát tartoznak tenni azon tanulók, a kik reáliskolából vagy polgári iskolából gymnásiumba akarnak átmenni. Ezen vizsgákért díj nem fizettetik.* A §. azon része, melyben a más gymnáziumból jöttek pótvizsga alá vethetéséről van szó : töröltetetett. Balogh Ferenc nem tartana célszerűnek, ha a nyilvános gymnásiumok bizonyitvanya bármely mas gymnázium részéről is kritika alá vétetnék. Az eltérés különben is nem annyira a tantargyak minőségében, hanem csakis mennyiségében lehet: ez pedig nem nagyon határozó. Különben is egységes tantervünk lesz : s akkor ily zaklató eljarasra nem lesz szükség. Szász Béla nem osztozik Balogh nézetében. A miniszter törvényjavaslatában is meg van az ily felülvizsgálás, azért pedig, mert vannak oly iskolák, a melyek kisebb mérvű tudást követelnek. Az osztályt átugrani akarók ide menekülnek s miután megtették, vissza mennének eredeti helyökre, a hol nem ütik meg a tudás kellő fokát. Hogy gymnázíumainkat az ily vádaktól megmentse, fentartaná a §-t. Antal Gábor azért tartja a felülvizsgálást szükségesnek, mert nem egyféle tantárgyak taníttatnak minden iskola ugyanazon osztályában. Ha tudná a növendék, hogy mit kell pótolnia, ha máshova akar menni : elkészülne. Igy pedig nem pótolván: tudása közt hézag marad s az uj helyen nem boldogul. Tehát didacticai szempontból kivánja a szöveg megtartását. A vizsga díjának szedetése az egyházkerületek belügye : azért töröltetett. Ballagi kitétetni kivánja, hogy vizsgadíjat nem lehet szedni. Szóllottak még Révész Bálint, Parády Kálmán, Hegedűs László és Beöthy Zsigmond : mire szavazattal a Balogh Ferenc s Ballagi indítványa elfogadtatott s a fentebbi szövegben állapodtak meg. A középiskolák igazgatása és hatóságai című fejezetnek 148. §-aban az igazgatótanár tiszte csak általánosságban mondatik el, a részletezés mellőztetett. Ezen szakasznál Dr. Öreg János azon indítványt terjeszté elő, hogy mondassék ki, hogy az igazgató tanárt kik és mennyi időre választják. Ezen kérdésbe azonban nem bocsátkozott a zsinat, elégnek tartván, ha az egyházkerületek szabályrendelettel intézik el az ügyet. Az ülés végén György Endre nyújtott be egy indítványt, melynek értelmében a konventet ideiglenesen azon jogkörrel ruházna fel, hogy ha az állam megalkotandó középtanodai törvényjavaslataban a tanügyről e most megállapított törvény szövegétől eltérőleg intézkednék, ahhoz a konvent a superintendentiak beleegyezésével hozzájárulásunkat eszközöltesse. Az országos törvény is körülbelől oly tárgyak felől intézkedik — úgymond — melyekről mi most intézkedtünk. S mivel meglehet némileg eltérünk egymástól: az állam által hozott törvényhez csakugyan nekünk kell simulnunk. Ha a zsinat eloszlik s határozatai szentesittetnek: a hozott törvényeket csak más zsinat módosíthatja. Az országos törvényben vannak oly §-ok, melyek delicat voltuknál fogva itt nem érintettek. Ilyen p. o. a suprema inspectió kérdése. Ilyen az államsegélyezés vagyis egyes tanároknak bizonyos szakokra az állam által való beállítása. Kell tehát gondoskodnunk arról, hogy ha az állam intézkedéseiből valamit át akar venni az egyház: azt valaki véghezvihesse. Ezért kérte, hogy a konvent bizassék meg erre. Nagy Péter elnök az indítvány kinyomatását s napirendre tűzését elrendelvén, az ülés eloszlott.