Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-20 / 47. szám

hogy ha eddig nem volt is megerősítési joga az egyházkerületnek : hadd legyen ezentúl. Meg jegyzem itt egyszer mindenkorra, hogy a mely §.-t nem említek fel, azokat változatlanul, minden szóbeszéd nélkül elfogadták. A 121. §. a bizottság következő szövegezésével fágadtatott el. »Az igazgató nem teljes gymnas.-nál 16., teljes gym.-nál 12, a többi tanárok 20, a rajztanár 24. heti óránál többre nem kötelezhetők. A tanárok sem más intézetben nem taníthatnak, sem az intézet növendékei nek magánórákat nem adhatnak az iskola felsőbbségének engedelme nélkül.4 Horváth Mihály meghagyatni kivánja a kerületek azon jogát, hogy több órát is adathassanak. Ballagi ezen kitöröltetni ajánlott határozatot, hogy ,ha a megjelelt óránál többet tanítanak, azért méltányos külön díjban részesítendők" bennhagyatni kivánja. A mi tanáraink ugy fizettetnek, hogy csak szegényesen élhetnek. A hol 8 tanár van : ott 20 órával nem futja ki az óraszám, tehát vagy másokkal, vagy a rendes tanárokkal, a mi mind rájok, mind az iskolára előnyösebb, kell a hiányzó óraszámot pótoltatni. Ezért méltányos, hogy külön díjaztassanak. Sylvester Domokos a magánóraadás engedélytől függővé tétele ellen beszél. Antal Gábor előadó szerént azért kívánta a bízottság ennek kitételét, nehogy a magánórák üzletnek tekintessenek. Van elég ember, a kinek a 20 óra is sok. De a ki bírja a munkát, s a kinek alkalmazását előnyösnek tartja a hatóság, nincs elzárva a szövegezés szerént az ut arra, hogy a fentartó testület a hiányzó órák pótlásával ezt bízza meg. A fizetésre való jogosultság biztosítva van azzal már, hogy a tanár 20 óránál többre nem kötelezhető. Pap Gábor azt mondja, hogy minduntalan hangsúlyozzák, hogy a tanárnak a korral haladnia kell, tehát ne terheljük túl, hogy önképzésre maradjon ideje. De ha igy több óra adására kívánunk utat nyitni: akkor ő Horváth Mihály indítványát pártolja. Béky Sámuel az algymnasiumi tanárt akarja több órára kötelezni, mint a felső gymnasiumit. Révész Bálint a tanügyi bizottság uj szövegezését, Dr. Kovács Ödön pedig az eredeti szöveget pártolja. Azt helyesli, hogy az intézet helyiségében ne taníthasson a tanár magán órán felsőbb engedély nélkül: de, hogy saját házánál is korlátoztassék ebben, s tán saját fia tanítására is engedélyt kelljen kérnie : azt méltánytalannak tartja. Szavazással a bizottság szövege fogadtatott el. A 132. §. igy módosíttatott: ^a tanárok fizetésére, az igazgató külön díjazására nézve a 88. §. határozatai érvényesek.® E szakasznál Dr. Öreg János módositványt ad be, mely szerént a Molnár Aladár-féle javaslatból vétetnék fel e szöveg után fizetések minimumául 1000 frt s 200 frt lakbér s az 5 éves 3% fizetés emelkedés. Módositványa elvettetett. A 124. §-nál, mely a gymnázium tantárgyait sorolja elő, Teleky Péter igy szóllott : oly sok tantárgy ez, hogy gátolja a lélek, főleg pedig az ítélő tehetség kifejtését. Ezt csak ugy érhetni el, ha a fogalmazási gyakorlatokra több időt, legalább is 4 órát fordítunk, s a tantárgyakat rövid vázlatban adjuk elő. A tantervbe négy nyelv van felvéve s azok közül kettő holt nyelv. Nekünk, a kik polyglott államban élünk, inkább az élő, mint a holt nyelvekre van szükségünk. Élő nyelvet pedig grammatikából nem sajátíthatunk el, azért külön társalgási órákat kiván. Indítvány tétetett a görög nyelv eltörlése s a latin szűkebb körre szoritása iránt. Ezt helyesli. Míg az a nyelv úgyszólván élő nyelv volt nálunk, míg azon gyűléseztünk, jegyzőkönyveztünk, megtanulták gyermekeink. De most grammatizálva nem tanulják meg. Kövessük tehát a hajdani művelt görög nép példáját. Ezek a többi művelt népek, assyrok, egyptomiak tudományát elsajátították: de nyelvöket nem. Nekünk is a görög s latin irodalom remekeit a saját nyelvünkre átültetve kellene tanulmányoznunk. A latin nyelvet grammatikából, mely a nyelv philosophiáját képezi, csak előhaladott korban, a 6-dik osztályban kezdené taníttatni. Baksay Sándor. A tanterv készítőinek nem lehetett az a céljok, hogy mindent megtanítsanak a növendékeknek, hanem az, hogy csak azt tanítsák meg legalább, a mire azoknak szükségök van. Itt pedig annyi tantárgy van elsorolva, mennyivel legfelebb lángész birkózhatnék meg. Pedig tapasztalásból tudja, hogy a gymnázium a középszerű tehetségek képező helye. Ne halmozzuk tehát túl őket tanulnivalókkal, hanem csak annyit adjunk nekik, a mennyit megbírnak. Itt 16 tantárgy van elsorolva, ezek között 12 olyan, mely a legalsó osztálytól a legfelsőbbig taníttatik. És mivel átlag 24 óra esik egy osztályra : ebből egy tantárgyra csak 2 óra jut. Tehát egyik tantárgyat a másik rovására el kell hanyagolnunk ; és mivel a szakrendszer divatozik, a leglényegesebb tantárgyaknak kellő mérvben való tanításáról szó sincs. De mivel a gvmnasium nemcsak tudományt tanitó, hanem egyúttal nevelő intézet is tartoznék lenni, a tantárgyak ily tulhalmozása mellett a nevelői feladatot csak ugy közelíti meg, ha azon tantárgyakra fekteti a fősúlyt, melyek az erkölcs képzésére megkívántatnak. Mit lehetne tehát mint legkevésbbélényegest kivetnünk? Semmi mást, mint a német nyelvet. Hogy ezzel mennyi terhet veszünk le a növendék válláról : felesleges elmondania. Mert itt nemcsak német nyelvről, hanem német irodalomról is van szó, a mi pedig elég rengeteg. Nem mondja ő, hogy modern nyelv nem szükséges, de megtanulja azt privátim az, a ki annak szükségét érzi. Az érettségi vizsgán azután megmutathatnák a növendékek, hogy valamely élő nyelvnek legalább az elemeit értik. A bizottság előadója különcködésnek mondta előre a német nyelv elleni felszóllalását. Ó ezt visszautasítja. Nem akarná ugyan, hogy indítványa elfogadtassák, mert