Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-11-13 / 46. szám

Következett a püspök ur kimerítő évi jelentése, melyből kiemelendő mindenekelőtt azon cselszövényes eljárás, mit a r. kath. papság az általa jogtalanul végzett keresztelések mentegetésére követ. A szegedi plébános például anyakönyvének észrevételi rovatába ezt írja oda : »N. N., r. k. nejétől származott fiát a r. k. egy­házban kivánja megkereszteltetni, mi a hazai törvényekbe nem ütközik.® A lefolyt évben történtek felsorolása után püspök ur II. József császár türelmi parancsáról emléke­zik meg, mely épen IOO év előtt bocsáttatott ki. Ezen legfelső parancs a vallásszabadságot, a felekezetek teljes egyenjogúságát akarta biztosítani, a mi azonban, fajdalom, hazánkban még mai nap sincsen keresztül vive; miért is indítványozza, hogy a türelmi parancs IOO éves jubi­laeumának emléke jegyzőkönyvileg örökíttessék meg. A közgyűlés a püspök urnák úgy egész évi jelen­tését, valamint a türelmi parancsra tett indítványát öröm­mel és köszönettel fogadja. Több kisebb fontosságú házi ügy elintézése után hosszabb vitára szolgaitatott alkalmat a nógrádi esperesség azon folyamodványa, hogy a maskovai ügyben tavaly hozott kerületi határozatot változtassák meg, illetőleg az egész ügy tétessék vissza az esperességhez rendes úton való elintézés végett. Miután a nógrádi esperesség, em­lített kérvényében, fórumi minőségét az érdekelt egyik fél szerepével cseréli fel, a folyamodvány e tekintetben visszautasíttatik. Az aggodalmak eloszlatása végett azon­ban jegyzőkönyvileg kimondatik, miszerint a maskovai ügyben tavaly hozott kerületi határozat már azért sem tekinthető praecedensnek, mert a maskovai ügy egészen rendkívüli, az emberi számításon kivűl fekvő körülmé­nyekből fejlődött ki. A szegedi templomépitésről püspök úr kimerítő jelentést terjeszt a gyűlés elé. Elmondja, hogy a kerü­leti bizottság Szegeden feladatának híven megfelelt. A szegedi egyház Tisza Lajos kormánybiztos úr kegyes közbenjárása folytán az eddiginél alkalmasabb telket kapott, melyen Schulek egyetemi tanár által készitett terv szerint a templom fel is épült; készen van a pap­lak és az iskola is. Az épületek ugyan az engedélyezett 16000 frtnyi előirányzatnál többe kerülnek, mindazáltal a kiadási többlet jóváhagyandó, mert az okadatolva van és mert az épületek nemcsak egyházunknak, ha­nem Szeged városának is díszére szolgálnak. KiemeU különösen püspök úr Tisza Lajos úr nemes pártolását, melyben a szegedi ev. egyházat részesíteni méltózta­tott. Az emiitett telek megnyerésén kivűl a szegedi ev. egyház neki köszönheti, hogy az országos árviz-segély­alapból 2400 frt helyett 4500 frtot kapott. Nagy ér­demeket szereztek maguknak a szegedi ág. hitv. egy­ház körül még Gregersen és Grundmann urak is, kik a telket saját költségükön kitöltették s ezenkívül még másként is támogattak szegedi hitsorsosainkat egyházi épületeiknek kiépítésében. A gyűlés örvendetes tudo­máséi veszi a szegedi ügy lefolyását s miután Áchim Ádám, békési esperes úr még jelenti, hogy a szegedi templom f. é. november havában fel fog szenteltetni, a közgyűlés elhatározza, hogy mind a kerületi küldött­ségnek tapintatos és nagylelkű fáradozásáért, mind Tisza Lajos kir. kormánybiztos-, mind Gregersen és Grund­mann uraknak kitűnő nemeslelküségükért jegyzőkönyvi­leg köszönet szavaztassék. A pancsovai temetőügy még folyamatban van. Az antalfalvi papválasztás szavazattöbbséggel helyben­hagyatik. Elhatároztatott, hogy az egyetemes theolo­giai akadémiára vonatkozó új kiegyezési pontozatokat a kerület az egyetemes gyűlésen támogatni fogja. A báró Radvánszky , volt bányakerületi felügyelő úr ő nagyméltósága által kezdeményezett egyetemes egyházi alapnak életbeléptetése a mostoha viszonyok folytán jövő évre halasztatik el. Azon kérdés, valyon leányok­nak az érettségi vizsga letétele megengedtessék-e, a tanügyi bizottsághoz útasíttatik véleményadás végett. Kiss Endre, albertii lelkész úrnak a kerületi özvegy­árvaintézetre vonatkozó indítványa, 8 esperesség által el nem fogadtatván, fájdalom, elejtetik. Az özvegyek 20 frtnyi segélyt kapnak egyenkint. A tanári nyugdíj­intézet alapszabályai csekély módosítással elfogadtat­nak. A nőtincsi sérelem az egyetemes gyűlés elé ter­jesztetik. Breznyik János, selmeci gymnásiumi igazgató úr felolvassa a tanügyi bizottság terjedelmes és kimeritő jelentését, melynek felső iskolai ügyünk örvendetes len­dülete mellett tanúskodó érdekes adatait a jegyzőkönyv megjelenése után e lap útján majd közöljük. A jelen­tés örvendetes tudomásúl véttetik s a bizottságnak, különösen a tisztelt előadó úrnak köszönet szavaztatik. A fürészi folyamodvány, mivel az abban előadott ügy a tiszai kerület házi ügyének tekintendő, pártolás alá vétethetik, .mindazáltal sajnálatát fejezi ki egynémely tagja a gyűlésnek a felett, hogy evang. egyházunk ily remediumokhoz kénytelen itt-ott folyamodni. S most, midőn a bányakerület ez évi gyűléséről kissé ugyan elkésve fővonásokban referáltam, soraimat nem zárhatom be mással, mint ama forró könyörgéssel a mindenható Istenhez, hogy mélyen tisztelt Fabiny Theofil urat és Dr. Szeberényi Gusztáv püspök urat, nemcsak bányakerületünk, de egész egyetemes evang. egyházunk áldására még számos évekig tartsa meg lelki és testi erőben. Bierbrunner Gusztáv. KÜLÖNFÉLÉK. * Minden terünket, minden erőnket és gondola­tunkat a zsinat foglalja el. Lapunknak 24 év óta nagy gonddal eszközölt rovatos beosztását alapjaiból forgatta föl az a gyűlés, melynek hivatása alapvető törvényeket alkotni egyházunk vita nuovája előkészítésére. Szolgáljon e térhiány mentségünkre azok előtt, kiknek cikkeit ezút­tal nem közölhettük. Felelős szerkesztő és kiadú-tutajdonos: H3silla,gr i 3^Eór. DEUTSCII M.-féle művészeti intézet Budapesten. Mai számunk melléklete: „Vallásos iratok magy. nyelven" c. árjegyzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom