Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-23 / 43. szám

básaknak ; hozzá vagyunk szokva a reclamok utáni buz­dulásokhoz, ő pedig annyit sem tett meg — legalább nem emlékezem, — hogy művéből mutatványokat kö­zölt volna ; reclam nélkül pedig ismertebb egyházi irók művei sem számithatnak olvasókra s kelendőségre, an­nál kevésbé ismeretlen egyének kétes értékű kísérletei. Nem csuda hát, ha senki sem gondolt rá. Azonban a jelen körlevélhez csatolt felhívás érdemel figyelmet. Nem ismerem sem az írót sem művét, s meglehet várt ér­tékében csalódni fogunk; de az a határozott komoly ' hang, melylyel művéről értesít, oly erőre s önbizalomra mutat, mely a mű értéke iránt elfogadható kezesség­nek látszik, mely ennélfogva megérdemli, hogy vele fog­lalkozzunk. Megérdemli még speciális voltánál fogva is. Külföldi egyházakban, sokkal csekélyebb érdekű jelen­ségek is a röpiratoknak, tanulmányoknak s tervjavasla­toknak egész irodalmát keltik életre s hozzák forga­lomba ; míg nálunk, — ha nem tévedek — ez az egyet­len önálló mű, mely — hivatalos kereten kivül — a zsinat tárgyaival foglalkozik. Tervezete lehet hézagos, tárgyalása felületes, felfogása kicsinyes egyoldalú, céljai­ban a köziránynyal — ha ez létezik — ellentétes, s hogy egy szóval mindent kimondjunk, lehet az egész munka igen haszontalan munka: mindamellett is meg­marad érdeme, mint egyetlen kísérleté, mely három év alatt egyházi irodalmunkban mutatkozott. Azért legyen szabad e művet lelkésztársaimnak, s általok egyházunk értelmesebb s érdeklődőbb tagjainak figyelmébe a szo­kottnál melegebben, s egyszersmind szolgalatomat a nálam megrendelhető példányok kézhezjuttatására kész­séggel ajánlani. N. N. esperes. Az iskolázás jelene Angolországban. A vallás- és közokt. miniszterhez intézett jelentés. Irta Felméri Lajos. 2-dik kötet. Budapesten, Aigner bizománya. Bolti ára 3 frt. — Amit lapunk f. évi 28-dik számában e munka első kötetére vonatkozólag elmondtunk, azt most a má­sodik kötetre nézve bátran ismételhetjük. Az adatok gazdagsága, a közvetlen tapasztalatokból merített, ala­pos, szakavatott reflexiók, a világos, rendszeres előadás, mindmegannyi előnyei a derék munkának. A második kötet, tárgyánál fogva ránk nézve ez idő szerint aktuá­lis érdekű is, amennyiben a nálunk ép most napirenden levő közép- és felsőoktatásügy ismertetését adja. A Prot. Árvaházi Képes Naptár az 1882-dik évre Farkas József szerkesztésében, változatos, érdekes tar­talommal megjelent. Ara 30 kr. Az árvaháznak e nap­tarból évenkint igen szép jövedelme szokott lenni, melyre az intézet most is biztosan számit. Hogy szá­mításában ne csalatkozzék, ez főképen lelkészeinktől és tanítóinktól függ, kik a naptárt híveik közt annál in­kább terjeszthetik, minthogy ezáltal nemcsak egy pro­testáns humanitárius intézet céljait mozdítják elő, de egyszersmind a nép ismereteit is gyarapítják. A naptár tartalma a következő : Jézus és a nép (költemény). Ré­vész Imre (arcképpel). Árva gyermek (költemény), Sántha Károlytól. Haubner Máté (arcképpel). A gazdag (köl­temény), Tompa Mihálytól. A huszonötödik unoka (köl­temény), Szász Bélától. Molnár Aladár (arcképpel). Szü­lőföldemen (költemény), Bacsa Bélától. A meghalt anya arcképe előtt (költem.), Csengey Gusztávtól. A bőkezű (költemény), Csengey Gusztávtól. A fehérlaki gondnok (elbeszélés), Csepeli Páltól. Az első reverenda, Diósitól. Sorsával megelégedő gulyásnak dalja (költemény), Ma­tyássy Józseftől. A tüszszentés. Karácsonyfa (költemény), Sántha Károlytól. Thurzó Szaniszló síremléke (képpel). Feltámadunk (költemény), Bacsa Bélától. Bojt (költe­mény), Hajdú Zsigmondtól. Az inquisitió (két képpel). A régi kincsek. A jó öreg Herpai bácsi (költemény), Szabó Nándortól. Különfélék. Bölcs mondatok. Adomák. Protestáns egyházi tiszti névtár. Balogh Ferenc .Keresztyén egyháztörténelmé­nek* 4 dik füzete, mely a XVI. és XVII. század tör­ténetét tartalmazza, Debrecenben, ifj. Csathy Karoly kiadásában megjelent. Ára 1 frt. 20 kr. K Ü LÖN FÉLÉK. * Személyi hirek. Bokor Benő, a belsősomogyi ref. egyházmegye tanügyi bizottságának elnöke, ez állá­sáról lemondván, helyét ideiglenesen Kiss Antal belegi lelkész foglalta el. — A banyakerületi ág. h. ev. egy­házkerület f. hó 17-kén tartott közgyűlésén az egyház­kerületi törvényszék elnökévé Szontagh Pál, alelnökévé (Jartjei István választatott meg. — Eperjesről írjak ne­künk a következőket: Dr. Vaudra'/.• Andrást, veterán tudósunkat, az oktatásügy terén szerzett érdemeiért ő felsége a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Yandrák A. sokáig volt az eperjesi kollégium igaz­gatója. Két év múlva 50 éves tanári jubilaeumát ünnep­lendi. Alig terjedt el kitüntetésének híre, egyesek és testületek siettek neki gratulálni. Mar az első napon 100-an. Közelről távolból jött az üdvözlet. A de­koráció alkalmából a kollégiumi tanári kar díszvacsorát, az ifjúság fáklyászenét rendez tiszteletére. Az ünnepély lefolyásáról levelezőnk értesíteni fogja olvasóinkat. * Zsinati választás. A solti egyházmegyében Bal­lagi Mór a világi pótképviselőségről lemondván, helyébe — mint értesülünk — Szász Károly választatott meg. * A zsinat megnyitása. Az 1881. okt. 31-ikén Debrecenben kezdetét veendő reform, zsinat megnyitási ünnepélyének programmja következő: 1. Október 29-kén déli 12 órakor és délután 3 órakor érkezés a vasúton. 2. Az indóháznál Debrecen város hatósága és a refor­mált egyház presbyteriuma részéről fogadtatás s az elszál­lásolás foganatosítása. 3. Estve 5—6 óráig a főiskolai gyűlésteremben összejövetel ismerkedés végett. 4. Októ­ber 30-án délelőtt templom után fel 1 1 órakor a főis­kolai gyűlésteremben összejövetel előértekezletre. 5. Okt. 31-én a zsinatot megnyitó istenitisztelet rendje: fel 9 órakor a főiskolai gyűlésteremben összejövetel, 9 órakor harangok zúgása -alatt a nagytemplomba menetel, hol a püspök urak a lelkipásztori két székben, az egyházi szónokkal egyiitt foglalnak helyet; a világi képviselők a főgondnok urak vezetése alatt, a szószékkel szemben eső 6 első széket foglalják el; az egyházi képviselők a keleti oldalon levő két sor székből 34—4 elsőben fognak ülni. Az elhelyezkedés megtörténvén, felállóra a 37-ik dicséret első verse, azután a két következő vers énekel­tetik cl. A 3-ik vers alatt, a püspöki kar legidősebb tagja fölmegy a szószékbe s imádkozik. Ennek végző­désével a főiskolai énekkar énekel, mely után a végső sorok alatt, Fejes István sátoraljaújhelyi lelkész, zsinati képviselő, a szószékbe fölmenvén, egyházi beszédet tart, melynek végződésével ismét a főiskolai énekkar énekel ; azután pedig az egész gyülekezet a 90-ik zsoltár 9-ik versét énekli, majd az i-ső verset, mely utóbbi alatt a zsinati képviselők a gyűlésterembe azon rendben, amint jöttek, mennek vissza. 6. Az istenitisztelet alkalmával

Next

/
Oldalképek
Tartalom