Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-23 / 43. szám

hozzászokott, habár nem a legcélszerűbb volna is az, mégis pártolja és szereti azt, s nehezen fogadja el helyette a jobbat. Mutassuk ki tehát, hogy testvéreink ott túl a bérceken, énekes könyvük tölaldozásával semmit se veszítettek, sőt tekintve az összes egyházak jövő éneklésmódját, e célra nagy jót tettek. A zsoltárénekek egyenlően érdekelvén bennünket, miután azokra legközelebbi cikkemben elmondtam szerény véleményemet, a magán dolgozótársak figyelmét arra fölhívom. Erre vonatkozólag csak azt hozom a közönség tudomására, hogy az erd. énekesben használatban lévő zsoltárok közül dallamilag kihagyattak az i. 141. 146. zsoltárok, de a meglévők szaporittattak a 3. 79- 99- 102. 122. 134. 135. 137. 150. zs. dallamával; ezekre más szövegek alkalmazhatók. Az előénekek közül meghagyattak az 1. 4. 5. 12. 13. 14. sz. alattiak. Ezek közül a 4. sz. a. dallam 3

/4

-es ütenye 4

'^-re változtatandó, a 1 2. sz szerintem kihagyandó, a 13. sz. a. dallamból a melismák eltávolitandók. Melisma alatt értjük a hangok olynemü beosztását, midőn egy szótagra egy hangnál több alkalmaztatik. Ez szabatos műéneklésnél elnézhető, de népéneklésnél, a szokásos visszaélések, ferdítések miatt egyatalaban nem tartható meg ; nem tartható pedig meg azért, mivel a valódi prot. templomi népéneklés hangról-hangra, lépésről-lépésre, minden kitérés nélkül halad előre a dallami tételeken, a hangsúly szünteleni egyformaságával; e sajátság az, mely a ref. templomi éneklést megkülönbözteti minden más felekezeti énekléstől; ezen éneklésben van határozottság, erő, jellem, kifejezés, kinyomat akkor, ha az szoros rithmussal s a zenei szabalyok pontos megtartásával adatik elő. Ha jövőre ily jellegű éneklést óhajtunk, akkor kerülni kell minden oly dallam fölvételét, mely legkisebb mérvben is melismai szerkezettel bir. A melismai és rithmikai énekléssel ellentétet képez a rithmus nélküli, tehát alaktalan, egyértékü időben, koldusok módjára haladó éneklés, mely felekezetünkben az ujabb hangjelzésii revideált énekes könyv létrejöttével mindinkább kezd terjedni, főleg iskoláinkban. Soha a mi templomi éneklésünk fejlődésére károsabb befolyású énekes könyv nem leendett volna, mint a ref. énekes könyv. Szerencse, hogy meg vannak évei számlálva. A valódi ref. templomi és iskolai éneklésnek tehát hangidomok szerint kell történnie. Az ily előadás eszközöl hatást, emeli a lelket, nemesiti a/, érzelmeket, sziil változatosságot, ad kellemet a dallam-alakoknak. Vegyék figyelembe ezeket azok, kik uj dallamok szerkesztésére vállalkoznak. Bocsánat e kitérésért — nóta hozta magaval. A különböző alkalmakra irott énekek közt meghagyattak : a 34. sz. a. rithmus nélküli ének, a 35. sz. a., mely dallamára nézve arról nevezetes, hogy annak 4 első sora a LXVI. zs.-ból, az 5—6. sora pedig a XXXV. zs.-ból van átvéve, tehát az egész ének két zs.-dallam alkatrészeiből van szerkesztve, s egy világias záradékkal bekötve ; ezen ének dallama szerintem elhagyandó. A 42. 50. 63. 64. 67. 92. 93. 99. IOI. 164. 184. énekek meghagyattak. A 63 —164. sz. alattiak a magyarországi énekes könyvből kihagyattak, tehát e két ének tollhibából csúszhatott be a megmaradtak közé. Átalaban itt a dallamok beválasztásánál, átírásánál, — mindamellett, hogy az zsinati beleegyezés és felügyelet alatt történt, — szakavatatlanság s következetlenség észlelhető ; mert némely dallam, mint pl. a 30. sz. a. és a XC. zs melisma teljes, másik, pl. a 34., hangidom nélküli, egyöntetű ; többeknél a dallam elüt a mi énekes könyvünkben levő ugyanazon dallamtól, bizonyos pontokon, mint pl. 74- 50. 64. sz. alattiak; van oly zsoltárének is, melynek eredeti, saját dallama fölcseréltetett egészen ellentétes jellemű s a szöveg természetétől teljesen elütő német dallammal, mint pl. a CXXX. zs., melynek szövege bűnbánati alkalomra való s egy melisma teljes német dallam szerint énekeltetik a legnagyobb ellentétességgel. Tehát az énekek szerkesztésekor, mint látni való, nem kellő óvatossággal, elővigyázattal s avatottsággal jártak el annak idején, miért is mint mixtum compositumok teljesen kihagyandók vagy gyökeresen átidomitandók. Miután a szövegek készítésekor, a kiválasztandó dallam természetét ismerni kell a szerzőnek, a fenntartott dallamok közül kimutatom azokat, melyek a bennuralgó jellemnél fogva egy vagy más alkalomra fölhasználhatók a szerkezet következetlensége nélkül. Ilyenek az 1. 5. 13. 14. 34. 42. 67. 92. 101. 184. sz. a. dallamok ; ezek célszerűek lesznek dicsérő-, hálaadó-, magasztaló- s öröm-énekszövegekhez, az 50. 64. 99. sz. a. pedig könyörgő-, esedező szövegekhez, a 12. 30. 35. és 164. sz. a. végre eredetiekkel váltandók föl. Ezen énekes könyv kiegészítő részét teszik a temetési énekek is. Amennyiben ezen énekek fölvételénél az volt a cél, hogy a gyülekezet is részt vegyen az énekelőadásokban : nagyon dicsérendő az illetők előgondoskodása ; azonban idevonatkozólag, sőt általában a temetési rendszerre vonatkozó nézeteimet más alkalommal kívánom közölni, annál inkább, mivel a debreceni „Prot. Lapban* e részben közlés történt. Szerintem azonban óhajtandó volna, mind a templomi-, mind a temetési éneklés fejlesztésére s az illető énekek berendezésére, hogy az egybegyűlendő zsinat, mind istenitiszteletünk, mind temetési szertartásunk korszerű szervezésére, rendezésére is, főbb teendői közt terjessze ki figyelmét. Ila ez megtörténik, az énekügyi teendők sorozata, további visszalépés nélkül bevégezhető leend. Ivánka Sámuel. Még egyszer a kereszteltek anyakönyvezé séről. E lap 39-ik szamában Tömösközi S. ur újólag felveti a kereszteltek anyakönyvezésére vonatkozó miniszteri rendelet kérdését, midőn az általam ugyané tárgyról Írtakat, ha teljesen nem rosszalja is, de nem is helyesli. Nem helyesli pedig azért, mert én a keresz-