Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-23 / 43. szám

hozzászokott, habár nem a legcélszerűbb volna is az, mégis pártolja és szereti azt, s nehezen fogadja el he­lyette a jobbat. Mutassuk ki tehát, hogy testvéreink ott túl a bérceken, énekes könyvük tölaldozásával semmit se veszítettek, sőt tekintve az összes egyházak jövő éneklés­módját, e célra nagy jót tettek. A zsoltárénekek egyenlően érdekelvén bennün­ket, miután azokra legközelebbi cikkemben elmondtam szerény véleményemet, a magán dolgozótársak figyel­mét arra fölhívom. Erre vonatkozólag csak azt hozom a közönség tudomására, hogy az erd. énekesben haszná­latban lévő zsoltárok közül dallamilag kihagyattak az i. 141. 146. zsoltárok, de a meglévők szaporittattak a 3. 79- 99- 102. 122. 134. 135. 137. 150. zs. dallamával; ezekre más szövegek alkalmazhatók. Az előénekek közül meghagyattak az 1. 4. 5. 12. 13. 14. sz. alattiak. Ezek közül a 4. sz. a. dallam 3 /4 -es ütenye 4 '^-re változtatandó, a 1 2. sz szerintem kihagyandó, a 13. sz. a. dallamból a melismák eltávolitandók. Me­lisma alatt értjük a hangok olynemü beosztását, midőn egy szótagra egy hangnál több alkalmaztatik. Ez szaba­tos műéneklésnél elnézhető, de népéneklésnél, a szoká­sos visszaélések, ferdítések miatt egyatalaban nem tart­ható meg ; nem tartható pedig meg azért, mivel a valódi prot. templomi népéneklés hangról-hangra, lépésről-lépésre, minden kitérés nélkül halad előre a dallami tételeken, a hang­súly szünteleni egyformaságával; e sajátság az, mely a ref. templomi éneklést megkülönbözteti minden más fele­kezeti énekléstől; ezen éneklésben van határozottság, erő, jellem, kifejezés, kinyomat akkor, ha az szoros rith­mussal s a zenei szabalyok pontos megtartásával adatik elő. Ha jövőre ily jellegű éneklést óhajtunk, akkor ke­rülni kell minden oly dallam fölvételét, mely legkisebb mérvben is melismai szerkezettel bir. A melismai és rithmikai énekléssel ellentétet képez a rithmus nélküli, tehát alaktalan, egyértékü időben, koldusok módjára haladó éneklés, mely felekezetünkben az ujabb hangjel­zésii revideált énekes könyv létrejöttével mindinkább kezd terjedni, főleg iskoláinkban. Soha a mi templomi éneklésünk fejlődésére károsabb befolyású énekes könyv nem leendett volna, mint a ref. énekes könyv. Szerencse, hogy meg vannak évei számlálva. A valódi ref. templomi és iskolai éneklésnek tehát hangidomok szerint kell tör­ténnie. Az ily előadás eszközöl hatást, emeli a lelket, nemesiti a/, érzelmeket, sziil változatosságot, ad kellemet a dallam-alakoknak. Vegyék figyelembe ezeket azok, kik uj dallamok szerkesztésére vállalkoznak. Bocsánat e kitérésért — nóta hozta magaval. A különböző alkalmakra irott énekek közt meghagyattak : a 34. sz. a. rithmus nélküli ének, a 35. sz. a., mely dallamára nézve arról nevezetes, hogy annak 4 első sora a LXVI. zs.-ból, az 5—6. sora pedig a XXXV. zs.-ból van átvéve, tehát az egész ének két zs.-dallam alkat­részeiből van szerkesztve, s egy világias záradékkal be­kötve ; ezen ének dallama szerintem elhagyandó. A 42. 50. 63. 64. 67. 92. 93. 99. IOI. 164. 184. énekek meg­hagyattak. A 63 —164. sz. alattiak a magyarországi énekes könyvből kihagyattak, tehát e két ének tollhibá­ból csúszhatott be a megmaradtak közé. Átalaban itt a dallamok beválasztásánál, átírásánál, — mindamellett, hogy az zsinati beleegyezés és felügye­let alatt történt, — szakavatatlanság s következetlen­ség észlelhető ; mert némely dallam, mint pl. a 30. sz. a. és a XC. zs melisma teljes, másik, pl. a 34., hang­idom nélküli, egyöntetű ; többeknél a dallam elüt a mi énekes könyvünkben levő ugyanazon dallamtól, bizonyos pontokon, mint pl. 74- 50. 64. sz. alattiak; van oly zsoltárének is, melynek eredeti, saját dallama fölcserél­tetett egészen ellentétes jellemű s a szöveg természe­tétől teljesen elütő német dallammal, mint pl. a CXXX. zs., melynek szövege bűnbánati alkalomra való s egy me­lisma teljes német dallam szerint énekeltetik a legnagyobb ellentétességgel. Tehát az énekek szerkesztésekor, mint látni való, nem kellő óvatossággal, elővigyázattal s ava­tottsággal jártak el annak idején, miért is mint mixtum compositumok teljesen kihagyandók vagy gyökeresen átidomitandók. Miután a szövegek készítésekor, a kiválasztandó dallam természetét ismerni kell a szerzőnek, a fenntar­tott dallamok közül kimutatom azokat, melyek a benn­uralgó jellemnél fogva egy vagy más alkalomra fölhasz­nálhatók a szerkezet következetlensége nélkül. Ilyenek az 1. 5. 13. 14. 34. 42. 67. 92. 101. 184. sz. a. dalla­mok ; ezek célszerűek lesznek dicsérő-, hálaadó-, ma­gasztaló- s öröm-énekszövegekhez, az 50. 64. 99. sz. a. pedig könyörgő-, esedező szövegekhez, a 12. 30. 35. és 164. sz. a. végre eredetiekkel váltandók föl. Ezen énekes könyv kiegészítő részét teszik a teme­tési énekek is. Amennyiben ezen énekek fölvételénél az volt a cél, hogy a gyülekezet is részt vegyen az ének­előadásokban : nagyon dicsérendő az illetők előgondosko­dása ; azonban idevonatkozólag, sőt általában a temetési rendszerre vonatkozó nézeteimet más alkalommal kívánom közölni, annál inkább, mivel a debreceni „Prot. Lapban* e részben közlés történt. Szerintem azonban óhajtandó volna, mind a templomi-, mind a temetési éneklés fejlesz­tésére s az illető énekek berendezésére, hogy az egybe­gyűlendő zsinat, mind istenitiszteletünk, mind temetési szertartásunk korszerű szervezésére, rendezésére is, főbb teendői közt terjessze ki figyelmét. Ila ez megtörténik, az énekügyi teendők sorozata, további visszalépés nélkül bevégezhető leend. Ivánka Sámuel. Még egyszer a kereszteltek anyakönyvezé séről. E lap 39-ik szamában Tömösközi S. ur újólag fel­veti a kereszteltek anyakönyvezésére vonatkozó minisz­teri rendelet kérdését, midőn az általam ugyané tárgy­ról Írtakat, ha teljesen nem rosszalja is, de nem is he­lyesli. Nem helyesli pedig azért, mert én a keresz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom