Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-01-30 / 5. szám

lébb oda nyilatkozott magánkörben, hogy a szigorló jogászok 50®/0 -a már is zsidó. Miután pedig a zsidóeman­cipatió csak 1869 ben mondatott ki : a fenebbi adat alapjan csaknem biztosan kiszámítható azon időpont, a midőn az összes bírói és ügyvédi személyzet fele zsidó lesz s miután másrészről a pénz és a vagyon mindin­kább a zsidók kezeiben összpontosul, nem alaptalan ama következtetés, hogy jövőben a zsidóság még in­kább képes lesz fiait felsőbb, tudományos pályákra kül­deni. Ha azon fél millió zsidóságnak, mely Németor­szágot lakja, csak némi kis tisztességérzete lenne is, bi­zonyára őrizkedett volna a bírói pályát oly tömegesen megrohanni; hanem ők ügy viselik magokat, mint tö­kéletes parvenuk, s eddigi győzelmeiket, a melyeket maguk erejéből soha sem vivtak volna ki, most a leg­kihivóbb módon igyekeznek kizsákmányolni. Ugyan mit szólna a nemes angol nemzet ahhoz, ha nemzeti világhírű bankjok igazgatósága zsidó kezekben volna ? vagy meddig tűrnék Svájc republikánusai saj­tójukat zsidó kezekben? Mentől csendesebben fejlődött azonban Németor­szágban a jelenlegi zsidó-ellenes mozgalom, s mentől természetszerűbb módon tört ki a mostani felrobbanás, annál tartósabb és mélyebb lesz az. Nem a birodalmi gyűlés elé terjesztett petitio te­remtette meg az antisemita mozgalmat, hane.Ti ez csak megtörte azon kérget, mely alatt az eddig elfojtva volt s most mindenki azon csodálkozik, miképen lehetett oly sokáig tűrni egy idegen uralmat, mely csak addig tart­hatott, míg a lenyűgözöttek meg nem számlálták magu­kat. Mihelyest azonban ez megtörtént, azon pillanattól fogva, a zsidókérdés Németországban hasonló azon hajdan elzárt óriáshoz, a ki régi börtönébe többé vissza menni nem fog. Miként értelmezik a zsidók jelenlegi társadalmi helyzetöket, a felől félreérthetlenül felvilágosít bennünket Dr. Samternek I .iegnitzben, 1860-ban, a „Porosz Néplapé­ban közzétett nyilatkozata. Nevezett doktor ur min­denekelőtt kegyesen konstatalni méltóztatik, hogy zsidók lesznek azok, a kik a felvilágosodás és népszabadsag koraban elfoglalandják a nemesség és aristokratia által elhagyott helyeket, s anyagi túlnyomó erejök mellett ők lesznek azok, a kik a szellemi élet minden ágaban uralkodni fognak, azután világosan kivánja annak beös­merését, hogy a zsidó népnek veleszületett előnyei és fölényei vannak, s hogy nem puszta képzelem az, a mi­dőn a zsidóság, támaszkodva vallásos szent könyveiben foglalt nyilatkozatokra, azon erős hitben él, hogy mi atyáink Intene, fölemclé Izrael népét, a föld valamennyi népei fölé.* ,Nem látják-e at — ugyn.ond tovább ezen szakállas tudós — ezen Ígéretnek valódi értelmét, me­lyet az ur Zebaoth, a mi ősapánknak tett, s a mely bizonyára be fog teljesülni, hogy Izrael népének egyko­ron alattvalói lesznek a föld minden népei ? Gondolják talán, hogy az Ur ezen kijelentésében a zsidó királyok alatt álló egyetemes monarchia eszméjének adott kife­jezést ? O nem ? Jehova azért szórta szét a zsidókat a föld kerekségén, hogy ők valamenyi nép között legye­nek a kovász, végtére mint kVálasztottak ők nyerjék el az uralmat mindenek fölött. Csak ezen és semmi más uton és módon juthatunk mi zsidók általános uralomhoz.* Ép oly kevéssé hagynak kétségbe a zsidó Írástu­dók azon viszony felől, melyben ők a Judaismust a ke­resztyénség irányaban lenni állítják. Egy rabbi ezeket írja : „Ezek a korlátolt és rövidlátó keresztyének azon vannak, hogy itt vagy amott tőlünk egy lelket elszakít­sanak, s fejedelmileg örülnek, ha ezt tehetik ; azt azonban nem veszik észre, hogy mi is missionálunk és pedig job­ban, ügyesebben, eredményesebben mint ők, s hogy mi az ő talajukon tért tér után nyerünk. Csak egy kis idő még, s mindenki, a ki igazán művelt a keresztyének között, nem fogja Krisztust szükségeim, s ép ugy kész lesz Krisztus nélkül lenni, mint mi. Közéig azon idő, melyben a keresztyénség többsége vissza fog térni a mi isteni hitünkhöz. A jövő a mienk. Mi a tömeget ész­revétlenül térítjük.® Ily értelemben írt egy zsidó tudós — Philippson, — hogy t. i. a keresztyénség nem volt egyéb és nem lehet más, mint a Judaismus egyik alárendelt játékszere, arra szánva, hogy ennek metaphisikai magasztosságát a pogányok számára megközelíthetővé tegye ; most azonban, midőn azon missióját betöltötte, a Judaismus kebelébe szükségképen vissza kell térnie. Egy mainzi zsidólap legközelebb következő nyilat­kozatot bocsájtott napvilágra : ,A modern journalistika a szabadelvű és keresztyén világot tökéletesen meghó­dította. A német zsidóság jelenleg oly erősen, oly óriásilag és változatlanul működik a tudomány uj ki­művelésén, hogy a keresztyénség túlnyomó része, tudva nem tudva, a zsidóság altal vezettetik.* Valóban ez a szóban levő idegen uralom kétféle, t. i. a a zsidó nép uralma, és a modern zsidóvallás uralma, mely mind a kettő oda irányul, hogy a keresz tyén egyházat és a keresztyén vallást kiirtsa, a német nemzeti szellemet pedig elfojtsa. Sajnos dolog, hogy még sokan vannak, a kik a modern zsidóságot a mozaismussal és az ó testamentomi zsidósággal összetévesztik, s e miatt a zsidóság elleni küzdelemről hallani se akarnak, annal sajnosabb körül mény ez, minthogy mi nekünk nem a mozaismussal, hanem annak egyik torz kinövésével, a talmudismussal, a mely a keresztyénséggel ép ugy, mint a mozaismus­sal homlokegyenest ellenkezik, gyűlt meg a bajunk. Az ó szövetség szükségkép előkészité az újszövet­séget ; a jelenlegi talmudismus vagy a modern zsí­ság ellenben az uj szövetség megsemmisítésén működik. Azért ama rabbi igen jól tudta, mit mond akkor, a midőn azt merte állítani, hogy a judaismus már nagy mérvekben fölöslegessé tette Krisztust, s közel all azon ponthoz, a midőn őt végkép nélkülözhetővé teszi s el­feledteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom