Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-16 / 42. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-H1VATA L: IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. I. em. Előfizetési dij: Hirdetések dija: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel t hasábos petit sor többszöri beiktatásáéit félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegei ij kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. ' külön 30 kr. Teljes számú példáin.-yokikiSLl xrxirxciég- szolg-áiltLSLtuLnk-Azon t. előfizetőink, kiknek előiizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. História est vitae magistra. Egy futó pillantás a keresztyén vallástudomány történelmére azon meggyőződéshez vezet bennünket, hogy minden theologiai disciplina között legrégibb a gyakorlati theologia. Az exegetikai, históriai és a rendszeres theologia bölcsőjükben sem feküdtek még, midőn a gyakorlati theologia első művei, — az uj szövetségi pásztori levelek már meg voltak írva és arról gondoskodtak, hogy a keresztyén vallás szolgái — mint Palmer mondja — „Jézus Krisztus nevében lelkeket hódítani tudjanak Isten országéinak". Miután pedig a keresztyén vallás minden korban más miveltségi nézetirányokkal és lelki igényekkel találkozott, azok, kik tudták, hogy Jézus tana nem holt betű, hanem lélek és élet, Isten országának fejlesztése és felvirágoztatása erdekében, mindenkor híven fáradoztak, hogy ama tudás és képesség, t. i. lelkeket hódítani — minél nagyobb tökélyben sajátíttassák el azokkal, kikre a keresztyén egyház terjesztése és fejlesztése bízatott. Tengernyi irodalom az, mely az idők folyamában e fáradozás terén támadott. Tájékoztató áttekintés kedveért csak a főbbeket az idevágó művekből bátorkodom felemlíteni. A ^Sacerdotio^-ról írtak: Tertullian, Cyprian, Chrysostomus, Ambrosius: jHe officiis ministrorum libri III., Augustin : ^De doctrina Christiana.*, Nagy Eeo (f 461) ,De pastorali cura.*, Nagy-Gergely (f 604) ^Liber pastoralis curae ad Joannem, Ravennae episcopum.*, Hispaliai Isidor (1636) >

Epistola ad Ludifredum de sacerdotum in ecclesia officia." A középkorban a clericusok képeztetésénél elsőrangú vezérkönyv volt Maurus Rhabanusnak „de institutione clericorum" című műve. A reformatióval a gyalékorlati theologia egészen más ösvényre pett; más célok elérése után törekedvén, más szellemben lett szerkesztve. A clerus-képzés kiválólag prédikátor- és lelkipásztor képzéssé vált. Legelső, ki ez irányban tevékeny volt, Porta Conrad (f 1585), tőle megjelent: „Pastorale Lutheri" című könyv, melyben Luther idevonatkozó utasitásai össze vannak gyűjtve. E könyvnek tartalma bővitve és átdolgozva 1826-ban adatott ki Gessert F.-től ezen cím alatt: „Das evangelische Pfarramt nach Luthers Ansichten". Porta Conrad idejétől a „Pastoraleu

megnevezés, melyet Sarcerius Erasmus is — 1562 — használt, csekély változások mellett más művekre is ment át. Igy például van Ouenstedttől és Hartmann I. L.-tól: .,Ethica pastoralis" 1678 és 1708., Kortholttól: „Pastor fidelis' 1698. Spener a praktika theologia terén uj lendületet, uj irányt idéz elő; tőle megjelent:, „Pia desideria." Csakhamar követi őt Franké A. H. az ő: „Monita pastoralis" című művével 1712-ben. Legkedveltebb művek azonban egészen a 18-ik század végéig e terén a követö o ö kezők voltak: Mígiustól: „Meletemata sacra -de officio pastoris evangelici'' r 747 ; BeylinginsióX : „Institutiones prudentiae pastoralis" 1 768 ; Roques Pétertől" „Pasteur evangelique" 1723., melyekhez kisebb nagyobb mértékben Mosheim, Töllner, Rosenmüller, Seiler és Pfeifer művei is csatolhatok. Általában ezen időtájban, sőt egészen századunk első négy tizedének végéig az idevágó, különféle irányú művek őzönként lepték el az egyházirodalmi tért. Spalding, e tekintetben is kora szellemének akarván hódolni, 1772-ben kiadta: „Nutzbarkeit des Predigeramts" című munkáját, melyben a gyakorlati theologia főfeladatának azt tartja, hogy tanulmányozása által minden pap ügyes és hasznos vallástanitóvá váljék, ki a népet felvilágositsa. Gráffe száraz formalizmusba esett, mert itt is Kantot akarta követni. Azon eszmék, melyeket e tekintetben I Ierder oly elragadó szép-