Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-10-09 / 41. szám

emlékező tehetség tárházában. Lehet ezt igy is mondani: minden összetett szám legalább 2 szorzóra bontható, tehát legalább is 2 számmal osztható maradék nélkül. Az összetett szám : szorzata mindazon szamoknak, amelyekkel maradék nélkül osztható, — ezért az összetett számot ezen számok közös szorzatának nevezzük ,Két vagy több számnak (minek az a: nak ?) közös mértéke egyszersmind ezen (elég volna igy : e) számok összegének közös (?) mértéke.4 (Vége következik.) BELFOLD. Az unitáriusok anyaegyházzá alakulásának ünnepélye Budapesten. Az utóbbi kolozsvári unitárius zsinati főtanács helybenhagyta az itteni fiókegyháznak anyaegyházzá szervezkedését ; az a fővárosi hatóságnak bejelentetvén : tudomásul vétetett. October 2-án a rendes pappá választott thordai tanár Derzsi Károly az ágostai hitvallásuak Deáktéren levő nagy dísztermében d. e. 10 órakor beköszöntött, a püspök Ferencz József ur hozzá buzdító és irányt mutató beszédet tartott, s a híveknek az így beigtatott pap és thordai lelkész Albert János az uri Szent vacsorát kiszolgáltatta. A hallgatóság háromszáz lehetett, közben harmónium kíséretében egyházi karének volt, mit a budai polgári tanítóképezde ifjúsága kitűnő műértelemmel végzett; a mint megszámithattuk, 44 férfi egyén élt a szent vacsorával és 27 nő, előbb a férfiak, aztán a nők járulván az ur asztalához. Jelen voltak az istenitiszteleten cultuszminiszter Trefort Ágoston, államtitkár Tanárky Gedeon, Szalay Imre osztálytanácsos, alsóházi alelnök Szontagh Pál, képviselő Hegedűs Sándor, Ferenczi Miklós és többek, Török Pál református superintendens, Ballagi Mór, Gyory Vilmos ágostai hitvallású lelkész, Magyarevics görög-keleti szertartású lelkész, nem-unitáriusok; az unitáriusok közül Hajós János és Bedő Albert miniszteri tanácsosok, Buzogány Aron osztálytanácsos, Sebes Pál titkár, Székely Elek, Gál Jenő és ifjabb Dániel Gábor képviselők, Székely Ferenc al-államügyész, Hatála Péter egyetemi tanár, Thorda képviselői Veres Dénes alispan, Szigethy Sándor város hadnagya s többen. Az istenitiszteletet a rendes lelkész kezdette meg egy emelkedett szellemű s áhítatos imával, mélyen megindítva a szíveket, s igaz keresztényi buzgóságra hangolva a leghidegebb lelkeket is. Oly szívreható, oly magasztos volt ez ima — azt mondotta minden, aki jelen volt, — hogy soha meghatóbbat, szebbet s istenhez illőbbet nem hallottak. Hasonló volt az egyházi beszéd. Az én igémet adom a te szádba — ez volt az alapeszme. A gyönyörű organumú, papiasan nemes külsőjü, fellengő képzelemmel áldott s ragyogó irályu szónok, a ki filosofusi szellemével roppant theologiai ó-és újkori klassikus ismereteket, komoly magatartással egyszerűen méltóságos előadást egyesít, hallgatóit álmélkodásra birta s szónoklatánnk tüze és ereje által egészen magával ragadva, szivöket és érzéseiket meghódította. P! beszéd szónokot mint egy eredeti gondolkozó észt és tehetséget tünteti fel. O minden korok és népek vallásos elveit s rendszerét ismeri. A miliószor váriált, feldolgozott tárgyat: istent, vallást, egyházat, a pap társadalmi állását s missióját egészen ujan, eredetileg, s oly filosofiai szellemben fogja fel és lattatja hallgatóival, hogy az ember egészen vele együtt érez, elandalódik ragyogó fantaziája játszi ide-oda csapongásán, fölszáll az eszmék tisztult regiójába, vagy elmerül a legszentebb érzelmek árjában, midőn a vallás hasznát, az isteneszme fönségét s a szeretet istenhez szóló tulajdonát varázshatalmu beszédével festi. Aztán az a szívről szakadt magyar nyelv, az a tiszta és ékes irály, ez mindent feljül mul, mindent meghódít, betölti a szívet, igaz örömmel s mikor a beszédnek vége, a szellemi gyönyör édes árjában látszik bele ringatni lényedet. Derzsi imája és beszéde egy classicus műremek. Majd meglatja az irodalom, mert kinyomatása mind három beszédnek el van határozva. A püspöki allocutióról rövidebben szólok. P'erencz József szónoklatát s műveit ismeri az egész haza. Mindjárt 25 éve már, hogy ő papi koszorúit mindegyre ujakkal szaporítja. Most is szerzett egyet homlokára. Az unitárius hitvallás egykori virágzását s későbbi tragikus sorsát érintette, megmutatta a különbséget az unitárius és más vallások között oly világosan, hogy mindenki megérthette, de senki sem kárhoztatta. Kimutatta, hogy e vallás jogosult, itt a fővárosban szükséges, isten dicsőségére és a hazára nézve hasznos. Ferencz József szónoklatát a formai egyszerűség és a gondolatok fenköltsége jellemzi. O filosofiailag elemez, melegen érez, de hidegen okoskodik, higgadtan érvel, az ellenvetéseket megcáfolja, példákkal világosit, hasonlatokban szerez védokokat, végre teljesen meggyőz s akaratára bir. P'erencz József püspök szerencsés szónok. A természet megáldotta igazi papi külsővel, ritka beszélő orgánummal, szorgalma s erős esze ismeretekkel, szelid modora megnyerte a szíveket, sikerei népszerűvé tették, közügyszeretete, hitvallásának buzgó felfogása s önfeláldozólag teljesítése a papi pálya mintaképévé tette. Ma mind e jó véleményeket megerősítette maga felől. Az unitárius egyház szerencsésnek mondhatja magát, hogy főpásztora ily kitűnő férfi s ily igaz papi jellem. Az agendát mondó Albert Jánost rekedtsége gátolta régi ereje kitüntetésében. Müve alapos, az uri vacsoráról felfogása s képei vonzók, előadása kissé vontató, de nem hatás nélküli. Szépen egészítette ő ki az istenitisztelet ünnepélyének sorát. A közönség teljesen megnyugtatva szivében és