Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-18 / 38. szám

nap a jegyzőkönyv szerint megengedted. Arra bizony a superintendens azt felelte : Ha megengedtem, törjem ki a nyakam. Kérem, (szegje) törje ki a nyakamat. (Collum mihi confringi praecor.) Midőn pedig Horváth Gergely állítását bizonyítani akarta, elébb megjegyezte, hogy nem nyaktörést, hanem megtérést kíván a superintendensnek, azután pedig elvevén Nádasdi úrnak kezéből a jegyzőkönyvet, a mely egész terjedelmében magának a superintendensnek András fia által Íratott, elolvasta Severin úrnak nyilatkozatat, mely így kezdődik : ,Bármi légyen is az e földön kiszolgáltatott (úr) vacsorájában akár a lényeg minden élvezőnek4

stb., azután a superintendens úr ezen okoskodásra adott feleletét, a mely így szól: A Severin úr által nekem felhozottakra nézve azt felelem : A mit felhozott nyilatkozatában, az Istenben hivők nem tagadják. Ez azért említtetik fel, hogy mily hasznos dolog a vitás tételeknél a jegyzőkönyvbe való foglalás, és mennyire szükséges az, nehogy a mi egyszer mondatott, nem mondottnak mondassék ; mindenki láthassa és (kövesse) ahhoz alkalmazkodjék. Végre is a superintendens a Colloquiumot folytatni nem akarván és látván, hogy egyes kérdései, egyes, a tárgyról szóló, isten igéjéből vett feleletekkel, azon nyelven, melyen azokat tette, megcáfoltatnak, nagy haragra gerjedt és annyira felindult, hogy ott hagyván az egész gyülekezetet, fiával a templomból boszankodva eltávozott. Ezt látván Nádasdi úr előbb maga tiltakozott ez ellen magyar nyelven, amit az emiitett Gábor úr ő Nagysagának tanácsosa latin nyelven ilyen értelemben ismételt: Nagyon fáj az én Tekintetes és Nagyságos uramnak, hogy a megkezdett Colloquiumot folytatni nem lehetett és békés egyességre és egyetértésre juttatni a vallási viszályt nem tudta. Tiltakozik az ellen Isten és minden kegyesek előtt, mert rajta nem mult, hogy barátságos egyetértés utján az elidegenedett lelkek az Isten igéje szerint nem egyesültek. Mert minden, a szentírásban erre nézve mengengedett (módot) eszközt megkisérlett ő Nagysága. Most azonban miután Beyhte úrnak magaviselete által (mint mindnyájan láthatjak) ezen dicséretes dolog megzavartatott, a maga lelkiismeretét másnak kevéssé érett meggyőződéséhez kötni ü Nagysága nem akarja. Hanem legközelebb minden, a maga birtokán levő egyházak lelkészeit összehivandja Ü Nagysága és azon lesz, hogy mindnyáján egyetértsenek (valljanak) az ágostai hitvallással, a mely az Isten igéjéből eléggé van megerősítve. A kik pedig nem akarnának ekképen cselekedni és az isten igéjében magából nekik nyújtott tanítást nem karolják fel, O Nagysága a maga birtokán tovább nem tűri. Reményli különben O Nagysága, hogy ezen kegyes müvében Isten kegyelmesen vele lesz segítségével. Köszönetet mond továbbá Severin úrnak és a többieknek, a kik részint jelenlétökkel, részben élő szavakkal is a rendezett Colloquiumot előmozdítani törekedtek, azoknak sok szerencsét kíván s biztosítja őket Ó Nagysága kegyes jóakaratáról (indulatáról) Gábor úr ezen beszédére Horváth Gergely, a többieknek, a kik vele voltak és a maga nevében röviden felelt. Es a többi magyar lelkész urakat buzgón kérte, hogy mellőzvén az emberi ész (tetsző) nézeteit (a melyek, hogy mit érnek az isten igéjével szemben, eléggé meglátszik a jelen Colloquiumból is), egyedül az isten igéhez, a mely az emiitett tárgyról szól, ragaszkodjanak, a mire őket mindnyájokat méltán indíthatja Krisztus maga úgy a valódi szabadságnak ígéretével, Ján, 8., mint az utolsó napon tartandó rettenetes ítélettel való fenyegetésével, Ján. 12. »Ezek ekképen befejeztetvén, Nádasdi úr kérte az egyházak jelenlevő lelkészeit, hogy neveiket a két jegyzőkönyv alá (melyek felvétettek) bizonyításul aláírják. A mi is midőn megtörtént volna, az egyik jegyzőkönyvet, a mely magának Beythe István úrnak fia, András keze által Íratott, magához vette. Melyből a Colloquium ide is beíratott. Most már használhatja ezen feljegyzést a kegyes és egyedül az isten igéjéhez ragaszkodó keresztyén lélek, haszonnal. Az Urat pedig kérem, hogy igéjével, mint pőrölylyel törje meg a mi szíveink kemény kőszikláját és tegye alkalmatos (jó) földdé, mely az isten igéjének magvát ez életben haszonra fogadja be s mi mindnyájan Krisztus altal ama örök életnek örökségébe plántaltassunk át. Amen. Amen ! Jobbról: .Strázsán a másfél ezeren felül való kilencvenegyedik év august. 8-dik napján a régi kalend. szerint Íratott általam eperjesi Mihalko János által sajátkezűleg.4 Közli: H'órk József. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A vallás kiirtása. Franciaország a szélsőségek hazája. A nagy francia forradalom óta folytonosan egyik tulságból a másikba, egyik deliriumból a másikba esik. Tegnap még Paray-le-Monial és • Bienheureuse Marguérite, magyarán a széniéit széna volt »en mode* ; ma már a vallás kiirtása a „haute nouveauté.4 Paul Bert, a párizsi egyetem bölcsészeti karának hirneves tanára, a jövendőbeli közoktatásügyi miniszter, ezerekre menő hallgatóság előtt és Gambettának elnöklete alatt előadást tartott a papság, és maga a vallás ellen. Előadása oda irányult, hogy bebizonyítsa, mikép a vallást, mint társadalmi tényezőt, mihamarább meg kell semmisíteni, hogy ennélfogva a papoktól el kell venni a morál tanítását az iskolákban, hogy a jövő erkölcstanának, a valódi és igazi morálnak a tudományos oktatásra kell fektetve lennie. E tan természetesen nem uj, az atheisták változa-