Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-18 / 38. szám

nap a jegyzőkönyv szerint megengedted. Arra bizony a superintendens azt felelte : Ha megengedtem, törjem ki a nyakam. Kérem, (szegje) törje ki a nyakamat. (Collum mihi confringi praecor.) Midőn pedig Horváth Gergely állítását bizonyítani akarta, elébb megjegyezte, hogy nem nyaktörést, hanem megtérést kíván a supe­rintendensnek, azután pedig elvevén Nádasdi úrnak ke­zéből a jegyzőkönyvet, a mely egész terjedelmében magának a superintendensnek András fia által Íratott, elolvasta Severin úrnak nyilatkozatat, mely így kezdő­dik : ,Bármi légyen is az e földön kiszolgáltatott (úr) vacsorájában akár a lényeg minden élvezőnek4 stb., azután a superintendens úr ezen okoskodásra adott feleletét, a mely így szól: A Severin úr által nekem fel­hozottakra nézve azt felelem : A mit felhozott nyilat­kozatában, az Istenben hivők nem tagadják. Ez azért említtetik fel, hogy mily hasznos dolog a vitás tételek­nél a jegyzőkönyvbe való foglalás, és mennyire szük­séges az, nehogy a mi egyszer mondatott, nem mon­dottnak mondassék ; mindenki láthassa és (kövesse) ahhoz alkalmazkodjék. Végre is a superintendens a Collo­quiumot folytatni nem akarván és látván, hogy egyes kérdései, egyes, a tárgyról szóló, isten igéjéből vett feleletekkel, azon nyelven, melyen azokat tette, meg­cáfoltatnak, nagy haragra gerjedt és annyira felindult, hogy ott hagyván az egész gyülekezetet, fiával a temp­lomból boszankodva eltávozott. Ezt látván Nádasdi úr előbb maga tiltakozott ez ellen magyar nyelven, amit az emiitett Gábor úr ő Nagysagának tanácsosa latin nyelven ilyen értelemben ismételt: Nagyon fáj az én Tekintetes és Nagyságos uramnak, hogy a megkezdett Colloquiumot folytatni nem lehetett és békés egyességre és egyetértésre jut­tatni a vallási viszályt nem tudta. Tiltakozik az ellen Isten és minden kegyesek előtt, mert rajta nem mult, hogy barátságos egyetértés utján az elidegenedett lel­kek az Isten igéje szerint nem egyesültek. Mert minden, a szentírásban erre nézve mengengedett (módot) eszközt megkisérlett ő Nagysága. Most azonban miután Beyhte úrnak magaviselete által (mint mindnyájan láthatjak) ezen dicséretes dolog megzavartatott, a maga lelkiisme­retét másnak kevéssé érett meggyőződéséhez kötni ü Nagysága nem akarja. Hanem legközelebb minden, a maga birtokán levő egyházak lelkészeit összehivandja Ü Nagysága és azon lesz, hogy mindnyáján egyetértse­nek (valljanak) az ágostai hitvallással, a mely az Isten igéjéből eléggé van megerősítve. A kik pedig nem akar­nának ekképen cselekedni és az isten igéjében magából nekik nyújtott tanítást nem karolják fel, O Nagysága a maga birtokán tovább nem tűri. Reményli különben O Nagysága, hogy ezen kegyes müvében Isten kegyel­mesen vele lesz segítségével. Köszönetet mond továbbá Severin úrnak és a többieknek, a kik részint jelenlé­tökkel, részben élő szavakkal is a rendezett Colloquiu­mot előmozdítani törekedtek, azoknak sok szerencsét kíván s biztosítja őket Ó Nagysága kegyes jóakaratá­ról (indulatáról) Gábor úr ezen beszédére Horváth Ger­gely, a többieknek, a kik vele voltak és a maga nevé­ben röviden felelt. Es a többi magyar lelkész ura­kat buzgón kérte, hogy mellőzvén az emberi ész (tetsző) nézeteit (a melyek, hogy mit érnek az isten igéjével szemben, eléggé meglátszik a jelen Colloquiumból is), egyedül az isten igéhez, a mely az emiitett tárgyról szól, ragaszkodjanak, a mire őket mindnyájokat méltán indíthatja Krisztus maga úgy a valódi szabadságnak ígéretével, Ján, 8., mint az utolsó napon tartandó rette­netes ítélettel való fenyegetésével, Ján. 12. »Ezek ekképen befejeztetvén, Nádasdi úr kérte az egyházak jelenlevő lelkészeit, hogy neveiket a két jegyzőkönyv alá (melyek felvétettek) bizonyításul alá­írják. A mi is midőn megtörtént volna, az egyik jegyzőkönyvet, a mely magának Beythe István úrnak fia, András keze által Íratott, magához vette. Melyből a Colloquium ide is beíratott. Most már használhatja ezen feljegyzést a kegyes és egyedül az isten igéjéhez ragaszkodó keresztyén lélek, haszonnal. Az Urat pedig kérem, hogy igéjével, mint pő­rölylyel törje meg a mi szíveink kemény kőszikláját és tegye alkalmatos (jó) földdé, mely az isten igéjének magvát ez életben haszonra fogadja be s mi mindnyá­jan Krisztus altal ama örök életnek örökségébe plán­taltassunk át. Amen. Amen ! Jobbról: .Strázsán a másfél ezeren felül való ki­lencvenegyedik év august. 8-dik napján a régi kalend. szerint Íratott általam eperjesi Mihalko János által sa­játkezűleg.4 Közli: H'órk József. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A vallás kiirtása. Franciaország a szélsőségek hazája. A nagy fran­cia forradalom óta folytonosan egyik tulságból a má­sikba, egyik deliriumból a másikba esik. Tegnap még Paray-le-Monial és • Bienheureuse Marguérite, magyarán a széniéit széna volt »en mode* ; ma már a vallás kiirtása a „haute nouveauté.4 Paul Bert, a párizsi egyetem bölcsészeti karának hirneves tanára, a jövendőbeli közoktatásügyi miniszter, ezerekre menő hallgatóság előtt és Gambettának elnök­lete alatt előadást tartott a papság, és maga a vallás ellen. Előadása oda irányult, hogy bebizonyítsa, mikép a vallást, mint társadalmi tényezőt, mihamarább meg kell semmisíteni, hogy ennélfogva a papoktól el kell venni a morál tanítását az iskolákban, hogy a jövő er­kölcstanának, a valódi és igazi morálnak a tudományos oktatásra kell fektetve lennie. E tan természetesen nem uj, az atheisták változa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom