Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-09-18 / 38. szám

segéd- és melléktanároké 3—3. A rendes tanárok közül 7 már az 50-es évek óta, 6 a 70-es évek óta, egy pedig (Dr. Török József) 1847 óta működik a debreceni főiskolában. 117) A reformátusok debreceni főiskolájában a tanitóképezdéről és az elemi iskolákról értesítő. Igazgató Joó István. Tanulók sz. az i-ső félévben 92, a 2-dikban 69 ; a gyakorló iskolában 64 ; a főiskolában a gyakorló iskolán kivül elhelyezett elemi osztályokban 401. A főiskolában a képezdei növendékek számára fenntartott szobák az év elején elégségesek nem levén, benn a főiskolai épületben csak 60 növendék nyert lakást, a többiek számára pedig a városon kellett lakszobákat bérelni; februáriustól kezdve azonban már minden növendék bennlakott. 118) A debreceni helv. h. egyház nyolc osztályú leánynevelő intezetéről jelentés. Igazgató Dócy Gedeon. Növendékek sz. 170, kik közül 87 helv. h., 41 zsidó, 30 r. kath. és 12 ág. h.; illetőségre nézve 27 vidéki. Az intézeti épület rövid időn meg fog nagyobbittatni. A bennlakó növendékek egy iskolai évre 300 frtot fizetnek. 119) A debreceni városi reáltanoda értesítője. Igazgató Gelencei Pál. Értekezés : A végtelen sorokról, Futó Mihály tói. Tanulók sz. az év végén 81, kik közül 37 zsidó, 25 helv. h. 15, r. kath. Az intézet jelenleg öt osztályból áll. Tanitói kettős jubiláum. A mily örvendetes, ép oly szokatlan ünnepély lefolyásáról óhajtok néhány szóval megemlékezni. Két tisztes kartársunk : ör. Ivdnyos Sámuel markóci, és Bagaméri Benő kis-csány-oszrói tanitók félszázados s ezt részben meg is haladó hivataloskodásuk együttes megünneplése mondatott ki határozatkép a fi bar. tan. test. f. é. márc. 17-én tartott közgyűlésén. E határozat, valamint a határozattal együtt megindult mozgalom, nem remélt fényes megoldást nyert f. hó 7-én Kis-Csányban. A ki előtt a f. baranyai többnyire apró egyházak topographiai szétszórtsága ismeretes, melyek közt az érintkezés, már csak e miatt is, nem épen a legkönynyebb feladatok sorába tartozik : csudálkozással és kellemes meglepetéssel szemlélheté az ünnepély napján minden oldalról sereglő közönség díszes karavánjait. Es e karavánok elején jött az e. m. minden szépért, nemesért buzgólkodó s becsületes szivű főesperese kedves családjával/ kinek megjelenése annál nagyobb örömmel töltött el bennünket, mert tudomásunk szerint, ép az ünnepélyt megelőző nap késő estéjén érkezett haza, egy halasztást nem szenvedhető magánügy elintézése céljából tett 4 napi terhes útjából. Azután jöttek a melegen érdeklődő lelkészek, tanitók s itt-ott világiak, többnyire családosam Az ünnepélyességek helyéül, közmegállapodással, a templom jelöltetett ki. Az ur-asztalával szemközt, két egymásmellé helyezett széken, foglaltak helyet az ünnepeltek, körülállva az ünnepiesen öltözött tanítványoktól. A 37. dicséret elzengése után Morvái Ferenc szaporcatésenfai lelkész lépett a szószékre s mondott el egy, az ünnepély magasztosságának megfelelő emelkedett szellemű imát. Tudjuk, hogy rögtönözte, s tán épen azért volt oly gyönyörű ? Az ima elhangzása után főesperes úr tartott az egyh. m. részéről egy szép beszédet, melyben találó vonásokkal festette a lelkészi és tanitói hivatal nehézségeit, fény- és árnyoldalait, szóval tanúságát adá ez alkalommal is annak, hogy midőn az életet tanulmányozza, nem pusztán az alpesek rózsáit és a völgyek virányait méltatja figyelmére,*) hanem ugy tekinti a viszonyokat, a mint adva és nem mint képzelve vannak ; végül a „sem arany nyal sem ezüsttel* de sok helyütt még csak réz krajcárral is vékonyan rendelkező papság és tanítóság nevében, az őszinte elismerés mindennél becsesebb adóját helyezi a becsületes munkásságban megfutott 50 éves pálya ősz veteránjai elé. Következett most a tan. test. üdvözlete, melynek tolmácsolásával F. Zs. test. elnök lett megbízva, ki a megbízatásnak és az ehhez fűzött közvárakozásnak mindenek megelégedésére tőn eleget. A tan. test. szónokát nyomban követték a kis-csány oszrói és markóci presbyteriumok tisztelgő tagjai, élükön a k.-cs.-oszrói lelkész : ifi Iványos S. úrral, ki az egyik jubiláriusban ősz édes atyját is tisztelvén, a neki osztályrészül kétszeres mértékben kijutott örömteljes elfogultság reszkető hangján mondá el szívből jövő szavait. Legvégül a tanítványok nevében, egy élénk kis fiu intézett egy néhány szóból álló s jól elmondott üdvözletet a jó öreg -„tanitó uramhoz/ megköszönve neki, hogy őket kicsinyeket szintúgy, mint apáikat derék emberekké, jó hazafiakká, hű egyháztagokká igyekezik és igyekezett nevelni Ekkor újra rázendült az ének, s a legmélyebb meghatottságot viszatükroző arcok s itt-ott hangosan zokogó alakok, lassanként kivonultak a templomból, s szétoszlottak a kiscsány-oszrói lelkész úr jó izlése és tevékenysége folytán valóságos parkká alakított téres templomkeritésben. Alig fél óra múlva helyet foglalt a 64 személyből álló (nem számítva a rendezőket és a felszolgáló egyéneket) díszes társaság az ugyancsak a templom melletti csinos parkban fölterített asztal mellett. A bokrokban elrejtett jóhirű séllyei zenészek ráhúzták, a toasztok neki zúdultak, a fiatalság fölkerekedett s járta a táncot veteránjaink tiszteletére, de nem kevésbbé a maga örömére . . . virradtig. Es mindez történt a f. bar. e. megyében, hol eddig tanitói jubiláumról évlapjaink bizonyára nem tesznek említést, történt közköltségen s néhány rendezőnek akadályt nem ismerő buzgalma- és mindenek fölött a közönség nemes szívre valló részvétéből. — s d. *) Célzás egy az ebéd fölött mondott szintén célzatos toasztra.