Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-08-14 / 33. szám

A három missió-egyleten kivül van még az egyesült királyságban három biblia-társulat is, melyek szintén tetemes összeget vesznek be évenként. Amerika. Amerika, hol 37 millión felül van a protestánsok száma, 6.000.000 forinttal járul a missióhoz, vagyis fejenként 16 krral. Tehát Amerika a missióra begyült összegnek (25 millió) egy negyedét sem adta, mig Európa egy millióval többet adott, mint az amerikai összegnek háromszorosa, t. i. 19 milliót. Azonban nem kell felednünk, hogy Amerikában még milliókra megy ám azon protestánsok száma, kik nem liogy adhatnának a missióra, de sőt maguk várnak segélyt. Az adakozók számát Amerikában alig tehetjük többre 20—22 milliónál, a többiek még ma is missiói gondozás alatt vannak és segélyben részesülnek. Amerikában van jelenleg 20 fő-missió-egylet, mely mind 1810 óta, sőt tizenkettő 1840 óta alakult; tehát a század első éveiben még egy missió-egylet sem volt, mig Európában már akkor kilenc egylet működött. Lássuk a nevezetesebb amerikai egyesületeket. »The Board of Gommissioners for foreign Missíons in Boston. * Ezen egyesület 1810-ben alakult 4 református papnövendék kezdeményezése folytán, kik összebeszélve, hogy missiói pályára lépnek, nevezett évben megkezdték az izgatást egy társulat alakítása érdekében. Céljaikat négy pontban adták elő, s tervezetöket egy kérvény kapcsában a Massachusetts államban gyűlésező congregationalisták elé terjesztették, akik azonban kinevették a négy szerény andoveri theologust. A fiatal emberek a hideg fogadtatás dacára sem vesztették el reménységüket, nem csüggedtek, de sőt annál nagyobb hévvel, melegséggel és buzgalommal működtek, míg végre segélyt kaptak s mind a négyen Indiába utazván, ott megkezdték munkájokat. Alig hogy pár évig működtek, magukra vonták nemcsak Európa, de Amerika és a pogány világ figyelmét is és csakhamar növekedett mind az általuk alapított egylet tagjainak száma, mind a segély, úgy hogy már 1840-ben közel 40.000 forintot adott az egylet missióra, s már akkor volt a föld különböző részeiben 130 missionáriusa. Ma pedig majdnem csudával határos, a mit az egylet a hittérítés nagy mezején tesz. Van nevezetesen 80 főállomása közel 500 állomással, 154 európai és amerikai s 128 bennszülött pappal, közel 1200 tanítóval, evangélistával és ügynökkel; van közel 600 elemi iskolája 25 ezer gyermekkel, és 25 tanitóképezdéje és gymnasiuma 140 tanárral stb. Évi bevétele 1,226.000 frt; e tekintetben tehát ma már az ötödik missió-egylet a földön. » The Methodíst episcopal Missionary Socíety.* Ezen egylet 1819-ben alakult, s ma már kitűnően szervezett és gazdag állomásai vannak. Évi kiadása kül- és belmissióra összevéve 1,440.000 frt. »The Foreign Missionary Society of the Bresbyterian Churches of America.* Ezen egyesület, — mely pedig még alig 40 éves, — egyike nemcsak Amerika, hanem Európa leggazdagabb egyleteinek. A negyvenes évek végén alakult, és ma 1,348.800 forinttal járul a missióhoz. Mint a többi egyleteknek, úgy ennek is különösen nagy érdeme van az amerikai indiánok és négerek térítése körül. Van jelenleg 140 felszentelt európai és amerikai s 70 bennszülött papja, 45 európai és amerikai s 61 bennszülött missionáriusa, 271 tanítója, evangélistája és ügynöke. Van azután 5 nyomdája, 1 gymnasiuma, és elemi iskoláiban vagy 13.000 bennszülött. Múlt évi bevétele, mint már emlitém, 1,348.800 forint volt, tehát a negyedik missió-egylet a földön. Vannak azután még a „Protestant episcopal Missionary Society* 335,900 frt bevétellel; »The Dutch reformed Ghurch Missionary Societya hollandi ref. e. missió-egylet 200.OOO frttal; „ The Baptist Missionary Society* körülbelül 600.000 frt bevétellel, és még 14 kisebb egyesület, melyek körülbelül I milliót vesznek be s adnak ki évenként. Megemlítendő még, miszerint Amerikában százakra megy a kisebb jótékony egyletek, bibliatársulatok, árvaintézetek száma is. És most végül tegyünk egy kis összehasonlítást. Lássuk mit tett az egyetemes prot. egyház a missió érdekében 1800-ban és a mult évben. 1800-ban volt a protestáns egyházban 9 missió-társulat, 300 missionáríussal és 600.000 forint bevétellel ; 1880-ban már volt 11 5 missió-egylet, 50.000 európai és amerikai felszentelt pappal, bennszülött pappal, missionáríussal, evangélistával, katechistával és tanítóval, majd annyi ügynökkel és 25,000.000 forint bevétellel.*) A 115 missió-egyletből van : Angliában 46 egylet 14 millió forintbevétellel; Skóciában 17 egylet 1,951,716 frt bevétellel; Írországban 6 egylet 169,944 frttal; Németországban 8 egylet egy és fél millióval; Helvétiában 3 egylet 600.000 frttal; Hollandban 9 egylet 500.000 frttal; Franciaországban I egylet 150.000 frttal; Svédországban 2, Norvégországban, Finn- és Dánországban egy-egy egylet összesen 200,000 frttal és végül Amerikában 20 egylet 6 millió forinttal. Ha minden protestáns embert az adakozók sorába veszünk fel: akkor minden egyes protestáns (115 millió protestáns) közel 22 krral járulna a missióhoz, vagyis a missióra adott 25 millió forinthoz. Ha azonban helyes számítást akarunk tenni: akkor csupán azon államokat vehetjük számba, amelyek tényleg áldoznak a missióra. Ezek az államok a következők: Anglia 60 krral, Skócia 60 krral, Helvétia 35 krral, Holland 17 krral, Amerika 16 krral, Franciaország 10 krral, Írország 10 krral, Németország 5 krral, Svéd-, Dán-, Finn-, Norvégországok 2 krral járultak fejenként a mult évi missiói költségekhez. A többi államokban levő protestánsok, — kivéve Magyarországot, mely a bánáti és slavon missióra már eddig is sokat áldozott, — semmit sem adtak missíóra.**) *) Ötször annyi, mint az egyetemes kath. egyház missiói bevétele. **) Értve itt csupán Európát, mert a pogány népek között élő protestánsok is adnak már közel I milliót évenként missióra.