Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-08-07 / 32. szám
Fürészre. A szolgabíró újból felhívta Laucseket a paplak elhagyására, de ez a katonaság láttára is ellenszegült, kijelentve, hogy csak az erőszaknak enged. A szolgabíró két káplár kíséretében tért vissza. Laucsek azonban most se mozdult. Végre is a két káplár felfogta a papot s szépen kitette az utcára. Laucsek azonban bútorait is vonakodott elvitetni a paplakból s így azokat is a katonasággal kellett kihányatni. A katonaság mindaddig Fürészen marad, míg a fürésziek uj papot nem választanak. Eddig az „Egyetértés*. Igen kívánatos lenne, ha e botrányos esetről, minden kétséget kizáró, hivatalos jelentés, illetőleg felvilágosítás tétetnék közzé. * A kadarkúti ref. egyház presbyteriumának jul. 31-kén tartott gyűléséről a következő jegyzőkönyvi kivonat küldetett be hozzánk: ,3. pont. Lelkész-elnök jelenti, hogy Főtisztelendő superintendens ur arra hivja fel főpásztori levelében a gyülekezeti elöljáróságot, hogy a Debrecenben folyó évi okt. 31-dikén megnyitandó s folytatva tovább tartandó zsinatra az egyházkerületi értekezlet által megállapított és superintendens ur által a választás megkönnyítése tekintetéből a kerület minden gyülekezetével közlött névsor szerint válasszon képviselőket ; fölemiitvén, hogy az egyházkerület a gyülekezetet választási jogaiban sérteni nem kívánja, sőt felhívja, hogy jogait szabadon gyakorolja, joga lévén az elöljáróságnak a megküldött választási jegyzéket teljesen mellőzni és ujat alkotni. Elnök ur előadása után Mihóka János presbyter indítványt terjeszt elő, hogy miután a megküldött jegyzékben nagyobbrészt csak esperesek és segédgondnokok neveik szerepelnek : kívánatosnak látná, ha minden egyházkerületből értelmes, jóakaratú és vallásos műveltséggel biró földmíves egyháztagok is választatnának be képviselőkül. Gyűlés az indítványt elfogadja azon hozzáadással, mit szintén indítványozó hozott fel, hogy, miután az idő a választások ideje és a zsinat megkezdése között oly rövid, hogy nemcsak az egyházkerületek távol vidékei, de még az ugyanazon egyházmegye presbyteriumai sem érintkezhetnek egymással: közöltessék egyházi lapokban minél előbb ez indítvány. Ez határozatba menvén, hozzáfogott a gyűlés a választáshoz. A választás megtörténvén, elnökség megbizatik a szavazatnak szokott módon leen.'ő elkészítésére s annak az esperesi hivatalhoz való átküldésére ; presbyteriumi jegyző pedig felhivatik, hogy e végzést, illetőleg indítványt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap Nagytiszteletü szerkesztőségének közlés végett megküldeni szíveskedjék. Jegyzette Nagy Lajos, s. tanitó, mint presbyteri jegyző. Kiadta Kadarkúton, 1881. aug. 2-kán fía/ka Sámuel, egyházi elnök.' * A vadházasságok ijesztő mérvben elszaporodtak nálunk, ugy hogy ha a hatóság a legerélyesebb rendszabályokat haladéktalanul életbe nem lépteti, egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy némely vidéken, különösen pedig az alföldön a vadházasok száma meg fogja haladni a törvényes házasokét. Különösen a lelkész uraknak, mint a közerkölcsiség őreinek, kötelességök megtenni mindent a vadházasságok ellen. Ha a szép szó, a figyelmeztetés nem hasznai: a közigazgatási hatóságok utján kényszert kell alkalmazni. A felsőszabolcsi egyházmegye, mint az lapunk mult számában említve volt, a vadházasok ellen az államügyész közreműködését határozta igénybe venni. Az államügyész azonban e tekintetben nem tehet semmit ; mivel büntető törvénykönyvünk a vadházasságokra nézve nem intézkedik. Hanem igenis segíthetnek a bajon a közigazgatási tisztviselők, mint a közerkölcsiségi rendészet közegei. Hogy ezeknek erélyes föllépésök mily sokat használ, mutatja azon eset, mely közelebb Temesmegye két községében előfordult. Az ujaradi járás két községében ugyanis 65 ember vadházasságban élvén, Temesmegye alispánja meghagyta a járási szolgabírónak, hogy a vadházasokat kényszerítse vagy törvényes házasságra lépni vagy egymástól szétválni. S a szolgabírónak sikerült is 35 párt törvényes házasságra birni ; a többi 30 párt pedig szétválasztotta s a nőket szüleikhez vagy illetőségi helyökre toloncoltatta. Azon esetre azonban, ha az erkölcstelenség 1 a nép közt annyira elharapódznék, hogy a közigazgatási hatóság annak elfojtására elegendő erővel nem birna: akkor nem marad más hátra, mint orvoslásért a kormányhoz, illetőleg a törvényhozáshoz folyamodni. Baranyamegye Dályok községében az a mindenekfelett erkölcstelen szokás kapott lábra, hogy a férjes nők, férjök beleegyezésével más, nejöktől különválva élő férfiakhoz költöznek. Ezen nők cselédeknek adjak ugyan ki magokat, de tulajdonképen nem cselédek, hanem ágyasok s mint ilyenek szerződésre lépnek ágyastársaikkal, mely szerződést gyakran — nagyobb hitelesség okáért — a közjegyző előtt kötik meg. Minthogy ezen erkölcstelenséget a politikai hatóság, a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel immár megakadalyozni nem képes: Baranyamegye alispánja — igen helyesen — a kormányhoz fordult s a kormánytól rendkívüli intézkedések foganatosítását kérelmezte. * Az isten iránti hálanyilvánitásnak egy követendő példája. Dr. Andaházy László, ügyvéd és a budai ág. h. ev. egyház gondnoka, 100 frttal az orsz. prot. árvaegylet alapitó tagjai közé lépett. Az alapítványi összeget az árvaház elnökéhez egy levél kíséretében küldte el, melyben nemes elhatározásának indokát is előadja. „Súlyos és életveszélyes himlőbetegségből, hosszas szenvedés után, az isteni gondviselés meghálálhatatlan ótalma által az élet révpartjara kivezéreltetvén, — irja levelében — a mindenható ezen különös kegyelme iránt mélyen érzett halámnak nem vélek méltóbb kifejezést adhatni, mint ha ez alkalomból is tehetségemhez mérten hozzájárulok azon alap növeléséhez, a melyből hitsorsosaink kora elhagyatottságra jutott szegény árváinak enyhet, vigaszt és neveltetést igyekszünk nyújtani a szülővesztés ama nagy csapásában, a melyet a kicsinyek felett őrködő gondviselés hat kiskorú gyermekemtől ezúttal kegyelmesen elhárított, csak a hete. diket vévén magához.'