Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-07-10 / 28. szám

alá; 1863-ban az egyházi csűr 498 vfrt. 95 krért zsindely-tető alá vétettek. Ettől kezdve szünetelt az egyházban az oly régóta megkezdett építkezés az 1875-ik évig. Ekkor azonban a templom ujabb tettre hívta fel az egyháztagok figyelmét. A már majdnem száz év óta fennálló tetőzet, az idő által annyira megrongáltatott, hogy minden percen a leszakadástól lehetett tartani, mit aggodalom nélkül nem nézhettek, s az építkezést a könnyelműség bűne nélkül tovább nem halaszthatták. Akadtak bár olyanok, kik még nem látták sem az időt elérkezettnek, sem pedig az egyház pénztárában levő összeget elegendőnek a tetemes kiadások fedezésére, azonban a szükség altal előidézett követelés erősebb volt egyesek akaratánál és hosszas vita és tanácskozás után az egész templomtető újjáalakítása elhataroztatott. Igy az 1876-ik év nyarán az egész templomtető cinkkel befedetett, mely munka 3646 frt 4 krig apasztá meg az egyház pénztárát. Jóllehet üresen maradt a pénztár, de kárpótlásul oly díszes templom allittatott elő, mely mind az egyháznak, mind a városnak méltó díszéül szolgál, s önérzettel tekinthet reá minden protestáns egyháztag. (Vége következik ) Pajkos Endre, ref. s. lelkész. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Edinburgh 1881. Junius 5. (Folytatás és vége.) Rev. Moody Endre missionarius Bpestről jelentést tett a gyülekezetről, iskoláról, s missiói működésük eredményéről. Egyházuk folyvást növekedik. Három nyelven tartanak istenitiszteletet német, angol s francia nyelven s mindegyik istenitisztelet látogatott. A gyülekezet cosmopolita jellegű. A mult évben az urvacsorával élők száma 326 volt, 17 keresztelt, 2 házasság, 19 halott s 2 áttérés a róm. kath. egyházból. A vasárnapi iskolások száma 150, 12 tanítóval. Az iskolaban a gyermekek száma különösen a mult évben nagyon megszaporodott. Működésűkben részint a magyar kormánytól a magyar nyelv hiányos használata miatt, részint a zsidó hitközség féltékenysége által akadalyoztattak. A támadásoktól különösen Török Pál superintendens ur közbenjárása folytán megszabadultak ugyan, de még mindig nem dolgozhatnak oly szabadon mint óhajtanák. A tanítók Buss, Rau és Maay urak a szünidők alatt Pécsett hallgatták a póttanfolyamot, s ha nem alakíttattak is teljesen magyarokká, de Maay ur kivételével képesek minden idegen segítség nélkül tanítani magyarul, a mint most már teszik is. A mi missiójuk tulajdonképeni tárgyát, a zsidókat illeti, ezekről Rev. Moody ur azt mondja, hogy Magyarországon még nem kerekedtek ugyan felül, de felül fognak kerülni Felemlité az Istócy altal megindított antisemiticus mozgalmat. Ók — mondja — Magyarországon nagyon szeretik a zsidókat s ugy véli, hogy a zsidó kérdés helyes megoldásával foglalkoznak, missiójukat a szeretet szellemében folytatván. A bizottsághoz beadott jelentésben Rev. Moody elbeszéli 7 vagy 8 zsidó megtérését. »Egy fiatal tanuló C. A. D pozsonyi születésű jött Boroszlóból, hol a zsidó theol. seminariumban tanult. Egy levelet intézett hozzám, azon óhaját fejezvén ki, hogy egyházunkba felvétetni kiván, s kért, hogy tűzzek ki időt, mikor vele beszélhetek. Nap és óra meg lévén állapítva, megjelent. Megjelenése bámulatba ejtett, a mint belépett egy kis emberke nagy fejjel, a homlokon értelem tükröződött, a szemekben tevékeny, de nyugtalan lélek tüze égett s a mint az asztal mellett szemben velem helyet foglalt s vele beszélgettem, nem láttam mást, csak fejét; gondolám, ki tudja, mily jövő áll a kis ember előtt ? Ugy találtam, hogy elméje vallásos kérdések felett gyakorlott, de még i nem volt az igazság alázatos nyomozója, hanem eszével mindent túlszárnyalni vélt s mindent saját esze Ítélőszéke alá helyezett. Egy könyvet adtam néki, melyről gondoltam, hogy hozzá alkalmas s uj találkozásra időt tűztem ki. Egy vagy két nap múlva azonban a könyvet az iskola-épületben a janitornál letette egy levéllel együtt, melyben mély meghasonlásának adta kifejezését; a könyvben, úgymond, talált enthusiasmust, de semmi logikát, fanatizmust, de semmi meggyőző argumentumot; „ megyek tehát a magam lábán keresni az igazságot.® Hetek multak, nem hallottam felőle semmit, egy hónap múlva azonban, midőn angolul prédikáltam, egy kis embert láttam a templom hátsó részén élesen nézve rám s tekintetem a kis zsidó éles nagy szemeivel találkozott. Nemsokára irt s bocsánatot kért, hogy a kölcsönzött könyv felett oly elhamarkodott s kedvezőtlen véleményt mondott, s uj határidőt kért találkozásra. Jött, mint rendeltem s késznek nyilatkozott meghallgatni. Hosszasan beszélgettem s bibliát olvastam vele és igyekeztem szivére és lelkiismeretére beszélni. Ezóta rosszul lett s ugy hiszem, lakásán azon könyvekkel s vallásos iratokkal foglalatoskodik, miket neki adtam.' Egy másik eset szól egy zsidó lányról, kit visszafogtak az iskolából a Jézusban vetett hite miatt. Ez eset a zsidókat nagyon felingerelte. A lapokban megtámadták az iskolát mint téritő intézetet. A rabbi Török Pál superintendens urnái jelentést tett, mondván, hogy a lányból egy tökéletes fanaticus lett, olyan, hogy miután megtiltották neki a biblia olvasását, éjjel felkereste, világot gyújtott s olvasta. Egy másik jelentésből kitűnik, hogy a zsidók megtérítésénél nagy szolgálatot tesznek a colporteurök, kik gyakran érintkeznek velők funktiójuk közben. Riedel, ki evangelista és colporteur egyszersmind, aradi utja alkalmával három katonával találkozott. Kettő magával vitte az uj testamentumot s épületesen beszélgettek arról, a ki által bűneik bocsánatát birják. A harmadik zsidó volt s gúnyolta és zavarta őket, mondván : ,mi szükségünk ne-