Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-19 / 25. szám

figyelmébe ajánlotta. Maga a convent is könnyeden járt el a dologban, pl. a Molnár A. köznevelési s közokta- | tási szabályzatát kiadta véleményezés s javaslattétel végett egy bizottságnak; ez ülést tartott kevesebb ideig, mennyi alatt a munkát szaporán elolvashatni, s e bizottság jelentése alapján, a convent e szabályzatot általánosságban elfogadta s kinyomatta, hitfelekezeti tanintéze- i teinket vádoló s gyalázó indokolásával együtt. Már is lakoltunk e gondatlanság miatt. Midőn főgondnokaink s superintendenseink, a gymnasiumi s reáliskolai törvényjavaslat tárgyában, kérvényt nyújtottak be az ország j képviselőházához s ez ügyben az illető miniszter urakat is informálni el nem mulasztották: a várhegyen eme választ vettük : A convent elfogadta a Molnár A. közoktatási szabályzatát, mely sokkal szigorúbb és követelőbb az oktatásügyi miniszter ur törvényjavaslatánál, ez ellen tehát nem lehet panaszunk. Denique — nem lehet olcsón iidvezülni, isten is munkára fizet. A mi pedig a conventi gyűlések szellemét s irányát, a modort és taktikát illeti : ezekről csak fajdalommal tehetek említést. Negyvenkét év óta járok egyházi gyűlésekbe, de soha eddigelé, mint közelebb, nem voltam ily kereszty éntelen, testvérietlen, elvilágiasult szellemnek s jeleneteknek tanuja. Közös tanácskozások a gyűlést megelőzőleg nem tartattak; kiegyenlítéseknek s compromissumoknak hely nem adatott: kíméletlen erőhatalom, szavazógépre támaszkodva, dominált a gyűlésteremben. Az 1879. évi szept. conventen, Debrecenben, javaslatba hozatott a zsinati előmunkálatoknak, nevezetesen az alkotmányozó zsinat alakítási és szervezeti szabályzatának tárgyalása s megállapítása ; a dunamelléki s tiszáninneni superintendentiák küldöttei közül többen kérték a tárgyalás elhalasztását, méltó okon mert e. kerületeik közgyülésileg az előmunkálatot még nem tárgyalhatták s e szerint ők azok részéről nem nyilatkozhatnak ; a kérelemre végválaszul hangzott : clőture! szavazzunk! s meg lett állapítva az alkotmányozó zsinat alakításának és szervezetének szabályzata a fentebb nevezett két testvérkerület követeinek részvéte nélkül. Az 1880-dik évi szept. conventen, inditványoztatván a megtartandó zsinat ideje- s helyének kitűzése : ezen indítvány ellen felszólamlottak a tiszáninneni s dunamelléki e. kerületek követei, méltó okon, mert superintendentiáik a zsinattartás idejére nézve maguknak tartották fenn a jogot, hogy az idő kitűzéséhez hozzá szólhassanak. Válaszul adatott: clőture 1 szavazzunk 1 A szavazás megtörtént; a tiszáninneniek mind egy szálig — bár köztük többen voltak s vannak tüzes zsinatszerelmesek — tiszteletben tartva az általuk képviselt e. kerület határozatát — visszatartották magukat a szavazástól, a dunamellékiek közül is a gyűlésen jelen volt tagok, kivévén Molnár Aladár urat, a ki magára nézve j jogos és illő eljárásnak tartotta az általa képviselt kerület határozatát semmibe venni s ellenünk szavazni. A többség által a zsinat idejéül 1881 -ik évi okt. 31-dik napja, mint a lutheri reformatió emlékünnepe, helyéül Debrecen lett elfogadva. Megkisérlettem kibékítő s kiegyenlítő indítványt tenni, miszerint legyen e határozat érvényes a 3 kerületre nézve, melyek azt megszavazták, a tiszáninneni s dunamelléki superintendentiákhoz küldessék meg mint conventi javaslat, erős reményemet s biztatásomat fejezvén ki, hogy eme kerületek, a testvérek iránti deferenciából, a zsinati határnapot elfogadandják. Válaszul nyertem — egy árva szót sem. Igy tapostatott lábbal az egyenjogú két testvéregyházkerület autonomiája a szavazógép mechanismusának erejével. Dicső adománya az égnek az erő s hatalom, mert sok áldást s örömet szerezhet, sokat boldogíthat, — de csak akkor dicső, ha humanitással, philanthropiával, testvériességgel, igazságszeretettel s méltányossággal párosul. — Azonban itt még nincs vége a modor- és taktikának. — A conventgyűlési ideiglenes helyetteselnök úr, — milyennek szerepe, s teendői a gyűlés végeztével meg szoktak szűnni s a rendes elnökre szállnak, — mielőtt a conventnek zsinattartás iránti határozata felől az e. kerületek hivatalosan értesítve lettek volna, — mielőtt a sérültek, autonomiájok s határozataik érvényesítésére bármit is tehettek volna — kétségkívül a philosynodisták tanácsából vagy talán épen zaklatása folytán — O Felségéhez, dicsőségesen uralkodó apóst, királyunkhoz, a magyarországi reform, egyház egyetemes conventjének nevében s megbízásából legalázatosabb esedezést méltóztatott átnyújtani, 1880. év. dec. 27-diki kelettel, mely kérvény értelmében O cs. és ap. kir. Felsége 1881. febr. 12-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásában legmagasabb engedélyével legkegyelmesebben hozzájárulni méltóztatott ahoz, hogy a magyar reform, egyház célba vett alkotmányozó zsinata f. évi okt. 31 -ik napjára Debrecen városába egybehivassék és megtartassék, a nélkül, hogy O Felsége ez alkalommal biztos-kirendelési jogát érvényesíteni szükségesnek találta volna. Itt tehát egy fait accomplival állunk szemben és én mint e közgyűlés egyik elnöke, nem is akarom discussio tárgyául fölvetni ama kérdést, bemenjünk-e a zinatba ? mert, szerintem e kérdésre most már csak egy felelet adható: Igen is, bemenjünk; nem azért, mert különben a philosynodisták átkát vonnók fejünkre, mely rettenetes lenne, mint szokott lenni az orthodoxoké, — hanem azért, mert különben siralmas szakadást idéznénk elő országos egyházunkban, — megbántanók a minisztériumot, mely jóhiszemüleg készséggel volt közbenjárónk a zsinati ügyben — és a ki legkegyelmesebben intézkedék a fölterjesztett kérvény értelmében, megsértenők Urunk királyunkat, mit csak gondolatban is tennünk óvjon meg isten. Kérem a közgyűlést, a sorrendben intézkedjék a zsinati előkészületek megtételére nézve. A mi személyemet illeti, volt okom s alkalmam a conventen nyilatkozni, miszerint ellenzem a zsinatot, hanem loyalis ellenzék vagyok és nem idézek elő schismát, mert ezt tennem tilt géniuszom. Most is ily értelemben és szándékkal vagyok. Sokszor találkoztam az