Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-19 / 25. szám

gyék is és elfogadnák az előttünk fekvő, általok is nagy gonddal készültnek elismert munkálatot a részletes tárgyalás alapjául. A következmény megmutatna, hogy ennek alapján a szükséghez képest rajta teendő változtatásokkal, életképes, korszerű s az igényeknek megfelelő rendezetet lehetne még ez év folytán életbeléptetni,, mely egyházaink, intézeteink részére bizonyára egy szebb jövőnek képezné egyik hathatós emeltyűjét. Hogy soraimat e lapok nagy érdemű szerkesztőjének kedvenc és kegyes zárszavaival végezzem — „Faxit Deus.* Quidam. BELFÖLD. Török Pál superintendens egyházker. gyűlést megnyitó beszéde 1881. máj 16 án (Folytatás.) A convent megalkotásán kivül, hivatása a zsinatnak létesíteni az uniót, ezt különösen Erdély érdekében s kívánatára. Erdélyi hitrokonaink elsőben 1867-ik évi conventünkön jelentek meg velünk közös tanácskozásra. J Kölcsönösen örvendettünk egymásnak, megünnepeltük a szerencsés találkozás napját, melyen egyházilag is egyesültünk ; az erdélyi püspök őszinte hő szeretettel s ékes beszédben tolmácsolta a küldöttek megjelenésének okait és célját: viszont conventi elnökünk, mindnyájunk nevében és részéről, nagy örömmel fogadta a kedves vendégeket, dicsőitette az uniót s látnoki lelkesültséggel jósolta ennek aldásait. Azóta erdélyi hitrokonaink részt vettek minden conventünkben, e. kerületi elnökeik, főgondnokaink s superintendenseink minden közös tanácskozásaban s intézkedésében. Szerintem, az unió létesült s fenall közöttünk 13 év óta. Az én puritán lelkemnek ez elég ; de talaltatnak mások, kik az uniót zsinatilag létesítendőnek s kimondandónak sürgetik. Miképen s mi áron ? A horvátok annak idején fehér lapot kaptak, azt tele irták az anyaország praejudiciumára, megalakult az egyesült Magyar-I lorvatország s a kölcsönös viszony közöttök, ugy azonban, hogy I lorvátország külön társország legyen. Erdélyi hitrokonaink nem kaptak, hanem vettek magoknak fehér lapot, s azt tele irták erdélyi specialitásokkal, hogy meg legyen az unió a duna- és tiszamenti e. kerületekkel, hanem ők egyszersmind társegyhazkerulet maradjanak — külön intézményeikkel, — a magyar reform, egyház horvátjai. Ezen viszonyt és specialitásokat kívánjak már ők zsinatilag helybenhagyatni s a kir. Felség altal is szentesittetni, - ez az unió ára. A dunai és tiszai e. kerületeken a sor, hogy hitök és vallásuk ellenére, az ő képviseleti egyházalkotmányuktól s szervezetüktől lényegesen eltérő, sőt azokkal ellentétes erdélyi specialitásokat s allapotokat zsinatilag megerősitsék, — az unió kedvéért. Van még a zsinatnak harmadik, magas feladata is, t. i. megalapítani s megalkotni a protestáns egyetemet, legalább egy erős bölcsészeti kart, egybekötve középtanodai tanárokat képző intézettel Debrecenben ; Debrecenben mondom, mert más prot. egyházközség effélét álmában sem gondol, hanem ha Balajth f. Borsodban. — Longinus rhetor irt egy jeles müvet Atql cil'oig de sublimitate, melyben a fenséges gondolat és irály egyik remek példájául fölemiité Mózes első fejezetéből a jehi ór vajhi ór-t = legyen világosság és lőn világosság. Kíváncsi vagyok megérni az uj teremtést, mikor a mindenható zsinat decretummal megteremti a prot. egyetemet, igy szólván a kietlen űr felett: Legyen az ínséges magyar prot. egyháznak 2.000,ooo-ja a semmiből az egyetemnek, legalabb 1.000,ooo-ja a bölcsészeti karnak és tanárképezdének alapjául 1 Nem lesz az meg decretum altal, non fit hoc verbis, Marce 1 Honunkban legalabb egyik iskolánkat sem alkotta zsinat. Nem zsinati decretum kell ahoz, hanem organizáló, rendező fő, közreműködő buzgó, eszes, ügyes, tevékeny tagok, és jókedvű, nem kényszerült adakozók, — de a kiknek hátát nem kell skorpiókkal csapdosni. Az egyházalkotmány és szervezet megállapítása, a convent megalkotása, az unió létesítése, a prot. egyetem felállítása, — ezek a zsinatnak a vezérférfiak által kitűzött fő tárgyai s feladatai. Ha megkérdeznék a gyülekezeteket, miért kivántak zsinatot ? — ha ugyan vannak egyhazak, melyek zsinatot kivántak, mert én ilyeket nem ismerek, hiszen a zsinat utáni vagy nem a gyülekezetek keblében keletkezett; ha megkérdeznék a lelkészeket, tanarokat, iskolatanitókat, tisztviselőket stb. s ilyenek már többen vannak — miért óhajtanak zsinatot ? bizonyosan más okait s feladatait neveznék meg, s jelölnék ki a zsinatnak. Meglássák, a kiket a dolog illet, hogy mindezekre nézve ne legyen a zsinat meddő s gyümölcstelen. Szólanom kell még a zsinati előmunkálatokról s a convent eljárásáról. A conventzsinati bizottság összeült s a teendők osztályozása után, megbízta Molnár Aladár urat az alkotmányozó zsinat alakítása és szervezete szabalyzatának, Tóth Sámuel urat a magyarorszagi reform, egyház alkotmánya tervezetének, Beöthy Zsigmond urat az egyh. bíróság szervezete és a törvénykezési rendtartás elkészítésével, — a köznevelés és közoktatás szabályzatának előállítására utóbb önként vállalkozott Molnár Aladár ur. A nevezetteken kivül, a bizottságból senki más Winket sem kapott a mondott tárgyak tanulmauyozására, avagy ilynemű dolgozat fogalmazására; nem is kisérlette meg azt senki. Nevezett szerkesztők elkészítvén munkálataikat, a bizottság osztályainak illető tagjai egybegyűltek s megtették észrevételeiket az egyes szakaszokra, nem gondos tanulmányozás után, hanem ex stapede, ötletek szerint, lg)' készültek el külön-külön a bizottsági munkálatok, melyek áttétettek tárgyalás végett az e. megyékhez. Innen jutottak az e. kerületi gyűlésekhez ; de már pl. a tiszántúli kerület nem tartotta erdemesnek tárgyalas ala venni az e. megyék észrevételeit s módosításait, ezeket egyszerűen a képviselők