Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-06-19 / 25. szám

(Easter offering); e) az egyházi szolgálatokért járó díjak (surplice fees.) A közönséges papi fizetés közép számban 300— 400 fontra tehető; de vannak nagyon szerény jövedelmű falusi egyházak, melyeknek 50—100 fontnál nem megy többre a jövedelme. A jól javadalmazott egyházak a patronatus rovatába esnek. Mintegy 12 ezerre megy Angliában és Walesben a patronatustól függő papi állomások száma ; közülök ezernél több a királyné kezében van s a ministerelnök által adományozza ; közel kétezer érseki és püspöki egyház ; mintegy ezer káptalanok és esperesek pártfogása alatt áll, közel 800-nak Oxford és Cambridge, s a „nagy" középiskolák (Eton, Winchester stb.) a patrónusa, s a többi mitegy hatezer egyes világi patrónusoktól függ. (Vége küvetk) Felméri Lajos. TÁRCA. A tiszai ág. h. ev. egyházkerület rendezeti javaslata. (Vége.) Szóljunk már a censusról is, mely a képviselők, s esperességi, kerületi és egyetemes tisztviselői állomásokra az egyházak részéről beadandó szavazatok számának megállapításánál irányadóul szolgálna. A census alapjául a javaslat a lélekszámot fogadta el, bizonyos korlátok között. Ugyanis az esperességi gyűlésen az egyházak, elnökségeiken kivül még egy s ezenkívül 4-ig még annyi küldött által volnának képviselve, ahány kerek ezer lelket számlálnak leányegyházaikkal együtt. (63. §.) Az egyházkerületi gyűlésre, elnökségén kivül annyi képviselőt küldhet minden egyházmegye, a hányszor kerek 2000 lelket számlál. (91. §.) A felettes tisztviselők (esperes, superintendens stb.) megválasztásához minden anyaegyház 2000 lélekig egy, 4000-ig 2, 6000-ig 3, 8000 en feliil 4 szavazattal járul. (62. és 90. §-ok.) Nézzük már, minő állást foglalnak el a felszólalók ezen censussal szemben. Eperjes kifogásolja, hogy a census a) magas, b) 2 féle, c) a históriai jogokat, — melyek szerint p. o. a VI városi (hajdan külön superintendentiát képezett) esperesség minden egyháza külön esperességnek tekintetett, — teljesen ignorálja és d) a lélekszám kizárólagos számbavétele mellett a vagyont s értelmiséget tekintetbe épen nem veszi, holott — teszi hozzá — ,a terhek elosztásánál nem oly democraticus elv szerint jártak el a szerzők." Kassa nem szól hozzá a kérdéshez. Igló nem helyesli a kétféle censust s magasnak találja azt kivált az egyházkerületre menendő követekre nézve s a helyett egységes censust ajánl ugy az esperességre, mint a kerületre, névszerint minden I 500 lélek utan egy képviselőt ide is oda is. A XI város körülbelől Eperjes szellemében nyilatkozik. Iglóval hamar megérthetjük egymást. A lélekszá. mot ő is elfogadja alapul s a concret számokra nézve a ker. bizottság sem köti magát kimondott szavához. Ha magasnak látjuk a censust, szállítsuk alá, egy tollvonásba kerül. A VI sz. kir. város állítólag megtámadott históriai jogaira nézve helyesen mondja a bizottság védirata, hogy azok küldtek ugyan a ker. gyűlésre követeket, de ott külön szavazattal nem bírtak, hanem az általuk képezett esperesség mint ilyen épen ugy csak egy szavazattal birt, mint bármely más egyházmegye, s így az uj rendezet semmi tényleges jogot nem venne el tőlök. Több szót kell szentelnünk azon panasznak, hogy a census alapjául kizárólag a lélekszám vétetett. Erre azt mondom legelőször is, hogy a lélekszám épen nem vétetett kizárólagos alapul. Hiszen az egyházmegyére minden egyház, a 102 lélekszámmal biró Budamér épen ugy, mint a 13,000 lelket számláló Nyíregyháza, census nélkül egyaránt küld 3 tagot (a 2 elnököt s még egy képviselőt) s csak ezeken kivül alkalmaztatik a census, t. i. minden ezer lélekre egy külön képviselő, de ismét korlátolva, mert p. o. Nyíregyháza, mely ha minden 1000 lélek után egyet küldhetne, 13-at küldene, nem küldhet census alapján többet 4-nél, s így összesen 7-et, míg Budamér 3-at s így ez utóbbi aránylag okvetlen erősebben van képviselve az egyházmegyén, mint amaz. Hozzá teszem továbbá, hogy a censusnak más, mint lélekszámi alapon való megállapítása, nem absolut lehetetlen ugyan, de okvetlen nagyon bonyolult és nehézkes s végül méltánytalan is volna. Nem absolut lehetetlen, mert hiszen, ha a ker. se gély kivetésénél tudtunk a vagyonra való tekintettel kategoriakat felállítani, megtehetnők azt elvégre itt is; de hogy mily bonyolult és nehézkes kiszámítás volna ez, illustráljuk egy példával. Az egyházkerületi adó, ha jól tudom, 7 kategória szerint van kivetve, a legalsóban fizet az illető egyház minden lélek után 1 krt, a legfelsőben minden lélek után 7-et. Ha már — teszem azt — ilyen arányban akarnók az illető egyháznak a képviselő-küldési jogot megadni, akkor a számadás igy állana (de tartok tőle, hogy Kassa e kiszámítást még nagyobb mérvben fogná taxativnak találni, mint a javaslat többi intézkedéseit) : X egyház fizet minden lélek után 6 krt. Van benne 500 lélek, adókulcsa szerint meghatszorozva minden lelket ez tesz 500X6=3000; küld tehát az egyházmegyére census alapján 3 képviselőt. Úgyde az értelmiséget még szamba nem vettük. Ennek már érvényt mi sem szerezhetnénk másként, mint a hogy azt az állam a virilis jog megállapításánál teszi, t. i., hogy a diploma az illetőnek egységértékét megkétszerezi, s ennélfogva igy kellene a kiszámítást folytatni : Van X. egyházban egy pap, 2 tanitó, 2 orvos, 1 gyógyszerész, 4 ügyvéd, 5 tiszt-