Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-08 / 19. szám

dogitó a jövendője. — A békesség, szeretet és egyetértés szent lelke vezérelje és ihlesse meg minden tetteinket ! KÖNYVISMERTETÉS. Egy uj népiskolai alkotmánytan.*) I. Az előttünk fekvő munka a sárospataki ref. főiskolai irodalmi kör cége alatt jelent meg. Az emiitett társulat, melynek tagjai nagyobbára sárospataki ref. főiskolai és állami tanitóképezdei tanárok, 1874 óta fáradozik a szellemi erők egyesilése altal Sárospatakon oly irodalmi központot teremteni, mely míg egyrészről a tiszáninneni ref. egyhá/kei iílet által elfogadott s az országos tantervvel is ö»s/hangzásba hozott tankönyvekkel látja el a gymnáziumokat és népiskolákat, másrészről hathatós támogatásával lehetővé teszi magasabb értékű és egyetemesebb érdekű művek megjelenését is. A kör működése már eddig sem volt sikertelen. Ezentúl pedig még több reményt köthetünk működéséhez, minthogy szervezetében legutóbb igen előnyös változások történtek. Hatásköre ugyanis kiszélesiltetett, tevéken) ségének akadalyai részben elháríttattak s az egyházkerülethez, és a ref. főiskola gazdasági ügyeinek vezetésével megbízott közegekhez való viszonyát anynyiia amennyire tisztázták. Mindezekhez járul azon körülmény, hogy ügyeinek vezetését legújabban Bokor József akad. tanár vette át, ki ifjú erővel, az egylet üdvös hivatásatói áthatva igen sokat tehet a kör érdekében. Amig azonban a körnek saját pénztára nem lesz, amíg anyagi tekintetben a főiskolai kormányzat befolyása alatt all : addig — akármilyen tökéletes legyen is különben a szervezete s akármilyen lelkesedéssel és buzgalommal vezessék is ügyeit az arra hivatottak — nem szerezhet magának annyi önállóságot és annyi erőt, amennyire szüksége volna, hogy céljanak minden tekintetben megfelelhessen. Hogy a kör cége alatt magasa b értékű tudományos művek is megjelenhessenek s hogy egy tudományos folyóirat megindítása, a ri'gi jóhirű ,Sárospataki Füzetek* felelevenítése által a kör valódi szellemi központtá váljék : erre nézve a kör, derék uj elnökének kezdeményezése folytán a szükséges lépéseket a tiszáninneni ref. superinlendentiánál immár meg is tette. S már most az egyházkerület bölcseségétől és nagylelkűségétől fugg a kör további működésének iránya és terjedelme. *) A magyar polgári jogok cs kütelesse'gek ismertetése. (Alkot mánytan.) Népiskolák számára. A sárospataki ref. főiskolai „irodalmi kor" megbízásából irta ]'inki K Bálint. Sárospatak. Nyom. Steinfekl liéla. a ref íoiskola betűivel, 1SS1. Ara kutve 27 kr kötetlen 20 kr. Ez ideig az irodalmi kör nagyobbára csak gymnáziumi és népiskolai tankönyvekkel gazdagította az irodalmat. E tankönyvek különösen a tiszáninneni superintendentiában el vannak ugyan terjedve meglehetősen, de még sokkal kelendőbbek lennének, ha az esperesek az egyházkerületnek azon határozatát szigorúbban végrehajtanák, mely szerint a kerületi népiskolákban a Sárospatakon kiadott tankönyvek használandók. A nevezett egyházkerületen kivül a többi egyházkerületek iskoláiba, sőt a főváros népiskolaiba is be van véve egyik-másik sárospataki tankönyv. A sárospataki irodalmi kör bélyegével ellátott tankönyvek meg is érdemlik, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek; mert szigorú bírálaton mennek azok keresztül, mielőtt napvilágot látnának. A bírálatot Viski Krüzselyi Bálint jogtanarnak most megjelent tankönyve szintén kiállta. S minthogy a bírálók közt volt e sorok írója is : bizonyságot lehet felőle, hogy a tankönyv nem elhamarkodva, nem gyárilag, hanem előre megvitatott és megállapított terv szerint, kellő figyelemmel és alapossággal készült. Néhány évvel ezelőtt a Dárday által szerkesztett Közigazgatási Lapokban és a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban a magyar nyelven megjelent alkotmánytani kézi könyveket ismertetvén, kifejtettem az alkotmánytan módszerére és tananyagára vonatkozó nézeteimet. Ezen nézeteimhez ma is ragaszkodom, annyival inkább, mert azóta már e téren alkalmam volt magamnak is közvetlen tapasztalatoka' szerezni Egy, már régebb idő óta forgalomban levő alkotmánytani kézi könyv ujabb kiadását rendeztem ugyanis sajtó alá, megjegyezvén, hogy annak általam egyátalaban nem helyeseit módszeréért a felelősséget: nem vallaltam magamra. A mult évben pedig a fővárosi tanítók felszólítására, az általuk kiadott népiskolai olvasókönyvbe több olvasmányt készítettem a/, alkotmánytan köréből. Ma is, sőt ma még inkább hiszem és vallom, hogy az alkotmánytan földolgozása népiskolák számara olyan feladat, melynek sikeres megoldása míg egyrészről jog-és államtudományi alapos ismereteket, másrészről rend kivül finom paedagogiai tapintatot és népies előadasi tehetséget föltételez. A ki ezekkel az ismeretekkel és tehetségekkel nem bír, az ne fogjon alkotmánytan írásába, mert vállalatával okvetlenül kudarcot vall. Már magában a tananyag megválasztása rendkívül nehéz, annyival inkább, mivel e tekintetben az író teljesen saját ismereteire és belátására van utalva. A nép- és ismétlő iskolákban való tanításról intézkedő, 1877. aug. 26-kan kiadott miniszteri rendelet is az alkotmánytan anyagára nézve mindössze annyit mond, hogy az alkotmánytan tartalmát „a haza alkotmánya s a polgári legfontosabb jogok és kötelességek főbb vonalai' képezzék. Nagyon okos és helyes beszéd, csak az az egy baja van, hogy nagyon kevés szóval van elmondva. Hiszen azt mindenki tudja, hogy népiskolában a alkotmánynak csak ,főbb vonalait* kell tanítani ;