Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-08 / 19. szám

legyen korszerűsítés szükségességét; de nem lehet eléggé ajánlanunk különösen a theologiában, melynek legfőbb tételei a tapasztalat körén kivül eső természetfölötti igaz­ságokra vonatkoznak, az óvatos, a történelmi előzményeket lényegesen számba vevő, lassan, de annál biztosabban ha­ladó reformot. A jelen theologiája mindenkor a multnalc vállaira igyekezzék állani, különben levegőbe emelt kártyavárként összeomlik. Ha a szabadelvű theologia a jelzett irányban ha­lad, nem hiszem, hogy legyen különösen protestáns ember, ki ellene szót emeljen avagy felette pálcát tör­jön. A protestantismus a keresztyénségnek maga is egyik fejlődési mozzanata — haladás, s mint vallasi elv végig húzódik az egyháztörténelmében kezdettől máig s mind az ideig, mikor elértük a legtökéletesebb fokot. Addig bizony nagyon sokszor és nagyon sokban még önma­gunk ellen is kell protestálnunk. Kreibig is beismeri, hogy a szabadelvű theologia egyidejű magával a keresztyénséggel s hogy a XVI-ik szazadban Luther és harctársai is annak zászlóvivői voltak, csakhogy őket a túlzásoktól mindenkor megóvta a vallasos alany önkénytes meghódolása a szentírásnak, mint a hit forrásának szava előtt. Es itt egy uj ponthoz jutottunk : a szentírás és az ész egymáshoz való viszonyának nevezetes kérdéséhez. Bi­zony érzem ennel a „hic Rhodus, hic salta" nyomását. (Vége következik). Masznyilc Endre, tiszaföldvári ev. s. lelkész SYNODALIA. Id. br. Vay Miklós urnák, mint a konvent elnökének, a ref. zsinat ügyében az e. kerületekhez intézett felhívása. Az alkotinanyozó nemzeti zsinat tartása ügyében végérvényes határozatok hozatalára feljogosított egyete­mes konvent 1880. szept. hóban Budapesten tartott tanacskozása alkalmával elhatározván, hogy a célbavett alkotmanyozó zsinat folyó évi okt. 31-ik napjára Debre­cen varosaba egybehivassék: megbízta azon konventi tanácskozások elnökét mélt. gróf Dégenfeld Imre tiszán­túli főgondnok urat, hogy törvényeink értelmében O Felségétől, dicsőségesen uralkodó koronás apostoli kirá­lyunktól, a zsinat tartásara és idejére nézve a legmaga­sabb királyi engedélyt kérje ki. O Felsége nem késett a legalázatosabb fölterjesz­tésünkben foglalt kérelemnek helyt adni, s f. évi febr. 12-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával hozzá járulni méltóztatott ahoz, hogy alkotmányozó zsinatunk a kért és jelzett időben és helyen egybe hivassék és megtartassék, anélkül, hogy ez alkalommal az i79°/j-dik évi 26. t. c. 4. §-a értelmében fentartott és biztos kiren­delésre vonatkozó jogát Ő felsége érvényesíteni szüksé­gesnek találta volna. Mely kegyelmes királyi engedély s egyetemes kon­ventünknek legközelebb március 8—14. napján tartott üléseiről vezetett jegyzőkönyv 110. és 126. sz. végzései alapján — miután a zsinati előmunkálatok befejeztettek, a mennyiben a) a zsinat alakitasának és szervezésének szabályzata, tanácskozási és ügyrendi tervezettel az 1879. szeptemberi; b) az egyház alkotmányának tervezete ; c) a középiskolai oktatás szabályzata 1880. októberi; d) az egyházi biróság és törvénykezési rendtartás; e) a köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata; f) az országos reformált segély-alap tervezete az 1881. márciusi konventi tanácskozások alkalmával megállapit­tattak s a jegyzőkönyvekkel együtt mindenik egyház­kerület részére megküldettek; tehát ezek szerint az egyetemes konvent a Ft. egyházkerületektől 1877-dik évben nyert megbízatásának eleget telt : felhívom a Ft. egyházkerületet, hogy az 1879-ik évben a zsinat ala­kításának és szervezetének megállapított szabályzata értelmében a zsinati képviselők megválasztása ügyében intézkedni méltóztassék, akképen, hogy a megválasztandó képviselők f. év október 29-én már megjelenjenek, hogy 30-án a szükséges előértekezések megtartathassanak. Továbbá tisztelettel értesítem a Ft. egyházkerületet, hogy az egyetemes konvent szükségesnek tartotta egy rendező bizottság szervezését, mely a szükséges elő­munkálatokat végezze s annak elnökévé a tiszántúli e. kerület nagyérdemű püspökét Ft. Révész Bálint urat választotta meg, a kihez kérem majd előlegesen a meg­választott zsinati képviselők neveit megküldeni, s a ki fog intézkedni ugy a képviselők elszállásolása ügyében, mint az utazási jegyek megküldése iránt is. Ft. egyházkerületi közgyűlés ! Magyar ref. egyha­zunk életében elérkezett tehát azon időpont, hogy az oly régi idő óta táplált és mélyen érzett egyesülésnek és szorosabb együvé tartozásnak szép eszméi és tervei, az egyházkerületek között a zsinat utján immár megva­lósulást nyerhessenek, s törvények altal egyetemesen kötelezőleg allapittassék meg ref. egyhazunk azon orga­nikus egysége, mely egyedül van hivatva egyetemes egyházunk védeímezésére és boldogitására. Ezen esz­méktől vezéreltetve jart el megbízásában az egyetemes konvent, ezen elveknek kell véleményem szerint továbbra is vezér- és irányadóknak lenni egyházunk minden mű­ködésénél ; mert csak ugy teljesítheti egyetemes ref. egyházunk magasztos hivatását ; mely is nem más mint a valódi keresztyéni elveknek, az isten országának ter­jesztése, hazánkban a józan felvilágosodás és a magyar nemzetiség erősbitésére. Egyetemes egyházunk legszentebb érdekeit a Ft. egyházkerület figyelmébe s bölcseségébe ajánlva, az alkotmányozó nemzeti zsinatra ezen meghívásomat azon óhajtásommal zárom be : a mily nehéz és küzdel­mes volt ref. egyházunknak régi múltja, legyen ép oly mértékben megnyugtató, eredményekben gazdag és bol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom