Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-05-01 / 18. szám

szerinted nem tesz, s

mint hogy a mit lát, hall, azt jegyzőkönyvbe veszi.4 Szerfelett csalódol, ha ily véleményben vagy. Hát ugyan mi egyéb hát a szabályszerű látogatóság, mint komoly s beható vizsgálata az egyház vallás-erkölcsi, nevelésügyi s anyagi állapotának ? Ott van egyenesen az esperesi utasításban, hogy ha valamely bűnügy felmerül, a látogatóság komoly vizsgálatot tartson s eljárása eredményét jelentse ! Hát egy visitatióról nem teszünk fel annyi igazságérzetet es igazságszeretetet, hogy lelkiismeretesen utánna lásson a dolgoknak, ki az oka a nevelésügy elhanyagolásának ! Ha egy hit és eskü alatt szolgáló visitatiónak hitelt nem adunk, akkor már megbomlott és felfordult a társadalmi erkölcs ! A visitatornak kezében van a mult évi látogatósági jegyzőkönyv, látia belőle, miként viselte magát a tanitó ! Tanitott-e vagy sem ? Van-e előhaladás, vagy hanyatlás, utána jár híven, ki az oka a hanyatlásnak, s a szerint teszi meg lelkiismeretesen jelentését! Igy történt ez, kedves barátom, ezen szánalomra méltó tanitó urakkal is, de miután eleddig egyházmegyénkben nagyon lágyan bántak az illető hanyag tanítókkal, már úgyszólván semmibe sem vették az egyházmegye intéseit s figyelmeztetéseit. Ezen felvilágosításokból láthatod te, láthatja a közönség, hogy nevezett elbocsátott tanitó uraknak meg volt adva az ut a javulásra; ha nem tették, önmaguknak keresték a szomorú sorsot. En pedig teljes nyugalommal érzem, hogy az egyházmegye elnökségem alatt nem követett el sem jog, sem alkotmány, sem szabály elleni eljárást, hanem megtette kötelességét, melylyel a nevelésügynek tartozott, s melylyel tartozott a protestantismusnak, melynek egyedüli biztositéka a népnevelés ! Az egyének boldogságát munkálnunk kell, de az egyházak előmenetelét mindenek felett munkálni szent kötelesség. Es én ismételve kijelentem, hogy mig az egyházmegye kormányán állok, addig ostora leendek a rossz, hanyag tanítóknak, emelője és minden erőmmel előmozdítója azoknak, kik hivatalukat pontosan betöltik Nyiregyhaza apr. 27. 1881. Isten veled barátod Lukács Ödön, f.-szabolcsi esperes. TÁRCA. Enekügyünk. (Vége.) Kálmán F. ur mostani énekeskönyvüknek két énekére is felhívja Bogisich ur figyelmét, s alig írja ezt le, midőn rólunk azt állítja, hogy mi átalaban minden magyar dallamot elhagytunk. E két ének pedig csakúgy a mienk, mint a ref. testvéreké. Csak ugy énekeljük, mint ők éneklik. Az egyik ének : Adjunk hálát mindnyájan, 70 dics., nálunk 206. sz. a. Adjunk halát víg kedvvel, kissé változtatva. Ez ének szerzőjéről, Dávid Ferencről, Kálmán F. ur is jól tudja, hogy ő először evang., később ref. lelkész, utóbb unit. superintendens volt. A másik ének : Krisztus urunknak áldott születésén, 63 dics., nálunk a 32. sz. a. Ez a szép karácsoni ének is csak oly kedves nekünk, mint akár Jókainak, akar Kálmán F. urnák. Még nem említettem Luthernek két gyönyörű énekét. Egyik: Jövel szentlélek ur Isten. Nálunk a 120. sz., a ref.-oknál a 37. dics. A dallam gyönyörű, eredeti ma" gyar. (L. Alt.). A másik: Erős várunk nékünk az Isten, 185. sz. A dallam magyarosított. (L. Alt.), mint a győri énekeskönyv mondja : a magyar strófák szerint. Ez a fordítás ugyanis, szerintem a legjobb, már mindjárt az első sorban egy szótaggal több, mint az eredeti s ennek több fordítása. A győri énekeskönyvben az 520. sz. a., derék superintendensünk, Karsay Sándor és bold. Székács együttes fordításában. Gyönyörű eredeti magyar dallama van még a 68. számú énekünknek: Krisztus ártatlan bárány (L. Alt.), ez a dallam, legalább Lőrincen, nem magyarosított, hanem tősgyökeres magyar, sokkal szebb, mint a choralkönyben levő. Hogy ki készítette ezt.a dallamot, nem tudom Lehet, hogy Német Ferenc, volt lőrinci tanitó s híres énekes, vagy pedig a tősgyökeres magyar s jó énekes lőrinci nép. Jelenlegi tanítónk, Eiferth Henrik ur, ki jó zeneértő, négy hangra tette; kívánatra szolgálhat vele Kálmán F. urnák. Még itt sem állok meg. Számos énekünk van, melyek ujabban írattak s ezek között több eredeti is és olyan, mely magyar dallamra énekeltetik. Igy p. o. a Haan Lajos b.-csabai ev. leik. ur által szerkesztett énekeskönyv (Pest, 1871 ), magyar-tót és magyar-német egyházaknak szánva szebbnél-szeb énekeket tartalmaz. Eredetieket írtak bele : Székács, Elefánt, Gömöry, Haan, Kemény, Margócsi, Szeberényi és Sántha. A többek közt Haan és Székács hazafias éneket is' írtak bele, István király ünnepére. Több remek ének van ez énekeskönyvben, különösen Székácsnak 16 éneke között. Még folytatnom kell. Vannak gyönyörű halotti énekeink, melyeket „Keresztyén halotti enekeskönyv4 cím alatt, részint fordított, részint írt és szerkesztett a költői s vallásos lelkű Beliczay Jónás, volt k.-hőgyészi ev. leik., kiről Karsay Sándor superintendensünk méltán oly melegen emlékszik meg a $

Magyar prot. egyháztörténelmi monographiákban/Ttt van a 23. számú énekezen dallamra : Szívem keserűségét. Itt van a régi magyar remek ének, remek dallamával a 87. sz. a. : Elmégy kedves gyermek, Szüleid öléből. Kiknek sűrű zápor Hull érted szeméből stb. Somogyban gyönyörűen éneklik. Itt van a 130. ének: Múlton múlnak a napok, hók, esztendők; eredeti és szép, mind szöveg, mind dallam.